Jelenlegi hely

A hónap dokumentuma 2017. július

Szervó Fülöpné barcsi lakos korpakiutalási kérelme

Barcs, 1917. július 16.

 

 

Az első világháború egyik leggyakrabban emlegetett következménye az állam gazdasági beavatkozásának növekedése, illetve a hadigazdálkodás bevezetése volt. A magyar államhatalom a háború előtti, mérsékelt állami beavatkozással jellemezhető gazdasági rendet – a hadigazdálkodás bevezetésével – új gazdasági rendszerre cserélte. Az osztrák–magyar haderő szükségleteinek biztosítása, illetve a lakosság ellátásában már a háború első napjaitól mutatkozó hiányjelenségek enyhítése érdekében, a termelés és az elosztás állami irányítás alá került. A különféle áruféleségek felvásárlását (összegyűjtését) és szétosztását ún. központok végezték (Korpaközpont, Cukorközpont, Újságpapírközpont, Burgonyaközpont, Bőrközpont, Szappanközpont, Cipőközpont stb.). Ezek a részben állami tulajdonú szervezetek óriási apparátussal működtek. A központok kiosztási utalványrendszere, jutalékszedési gyakorlata, bürokráciája gyorsan kivívta a közvélemény ellenszenvét.    

Szervó Fülöpné barcsi lakos 1917 nyarán sertései takarmányozásához próbált a hatóságok útján korpát szerezni. Levelét a Kaposvári Magyar Királyi Gazdasági Felügyelőségnek – a helyileg illetékes állami mezőgazdasági szakigazgatási szervnek – szánta, hiszen a korabeli vonatkozó jogszabályok értelmében, a korpa beszerzése iránti kérelmet – a közigazgatási hatóság igazolásával együtt – a területileg illetékes gazdasági felügyelőséghez kellett benyújtani, melynek döntése alapján a Korpaközpont kiutalhatta a takarmányt. Azonban Szervóné beadványát Somogy vármegye alispánjának hivatalához kézbesítették. Kacskovics Lajos alispán a kérelmező lakhelye szerint illetékes Barcsi járás főszolgabíróját utasította, hogy a folyamodót irányítsa a vármegyei gazdasági felügyelőséghez. Érdemes idézni az alispán fogalmazványban megmaradt sorait: „Szervó Fülöpnét, ki hozzám korpáért fordult, értesíteni, hogy nem áll módomban utalni, mert a várost [Kaposvárt] sem tudom ellátni. Forduljon a kaposvári gazdasági felügyelőhöz.”

Szervó Fülöpné levelének forrásértékét nem egyedisége adja, hiszen az irat tipikusnak tekinthető, a háború alatt hasonló tartalmú beadvány naponta több is érkezett az alispáni hivatalhoz. Ezzel szemben elvitathatatlan jellemzője, hogy közérthetően felsorolja az állattartó, gazdálkodó népesség legfontosabb problémáit, vagyis a termés hatósági igénybevételét, a takarmányhiányt és a rendkívül nehézkes utalványrendszert, így érzékeltetve a háborús évek gazdasági nehézségeit.

 

 

Szervó Fülöpné levelét szövegértést könnyítő lábjegyzetekkel, betűhű átiratban közöljük.

 

 

 

Barcs, 1917. VII. 16.

 

 

Tekintetes

Gazdasági Hivatal

Kaposvár

 

 

Bátorkodom egy kéréssel fordulni a tek.1 gazdasági hivatalhoz, korpa2 ügyében.

A mai viszonyok megkívánták, hogy az összes termést reqirálták,3 úgy hogy sehol senkinek nincs jószágja részére készlete. Egyben a t.4 Miniszterium5 gondoskodott a korpa központ létesítésével arról, hogy mindenki a jószágja etetésére ez úton beszerezheti a szükséges takarmányt.6

No de ebben ugyancsak csalódik mindenki, mert semmiféle igazolványra, sem kérésre nem útalványoznak ki annyi takarmányt, hogy a jószágot fenn lehessen tartani. Ezt pedig tétlenül elnézni nem lehet, mert az állatnak enni kell, különben púsztúl. Nagyon szeretném tudni most már mivel tartsuk el állatjainkat!? Azokkal a nyomtatott lapokkal nem tudjuk jóllaktatni sertéseinket, melyeket a korpa kiutalása helyett kapunk.

Határozottan tudom, hogy van elég korpa a legtöbb malomban. Például Kender György malmában is Kaposvárt van elég, örülne a tulajdonos, ha túl adhatna rajta.7 A szegény nép pedig már falevélel is eteti és jajgat jószágját sajnálva, velem együtt.

Ilyen körülmények között kétségbe kell vonni, hogy a korpa központ hazánk jólétének segítségére alapult. Mintha legalább anglia [sic!] rendelkezne, hogy minél jobban sikerüljön az éhséget fokozni.

Nagyon kérem a tek.8 gazdasági hivatalt amennyire hatáskörében van, ezen a nagy bajon sürgősen segíteni, mert nem tudunk jószágunknak mit enni adni.

Vagy pedig nagyon kérem a címet megadni, hova folyamodjunk, hol ez a tűrhetetlen állapot orvoslásra talál.

Előre is vagyok köszönettel, sok ily tekinttetben nélkülözők nevében

teljes tisztelettel

Szervó Fülöpné  

 

 

 

 

A dokumentum jelzete: MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 21030 / 1917. szám.

Barcson, 1917. július 16-án készült kézírásos, aláírt beadvány.

 

 

Készítette: Nübl János

  

 

 



1 tekintetes

2 Korpa: A gabonafélék őrlésekor keletkező malomipari termék, mely a gabonaszemek héjrészeiből, csíráiból és a héjrészekre tapadt lisztből áll. Elsősorban háziállatok takarmányozására használják.

3 Rekvirálás: Élelmiszer, termény, állat, termék szabott áron történő hatósági igénybevétele.

4 tisztelt

5 A minisztérium szó itt a kormány (kormányzat) szó szinonimájaként szerepel.

6 A Korpaközpontot 1915. augusztus 8-án állította fel a kormány. A m. kir. minisztériumnak 2966/1915. M. E. sz. rendelete a korpa forgalomba bocsátásának szabályozásáról. Budapesti Közlöny, 1915. augusztus 10. 184. sz. 10–11. p. 

7 „Kender György Margit-malma 1893–94-ben épült. Ujváry István alapította, de a mai tulajdonos 1912-ben megnagyobbította. A hajtóerő 50 HP nyersolajmotor és a munkások száma 4. A termelés hetenként 10-12 vaggon liszt, a mi helyben és a megyében kerül fogyasztásra.” Haraszthy Lajos: Kaposvár. In Csánki Dezső (főszerk.): Somogy vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, [1914], Országos Monografia Társaság, 189. p.

8 tekintetes