Jelenlegi hely

A hónap dokumentuma 2017. augusztus

Csonka László jutai közvitéz levele családjának

Fiume, 1845. augusztus 11.

 

Az alábbiakban egy rendkívül érdekes és társadalomtörténeti jelentőséggel bíró dokumentumot közlünk: egy levelet, melyet Csonka László közvitéz írt Jutába1 családja számára 1845-ben. Az adott évi községbírói számadásban a kiadások alatt, 38-as számon szerepel, mint „ravaszul küldött katonai levél”. Ennek lényege, hogy a feladó a községi bírónak címezte, így a község volt kénytelen kifizetni érte a 12 krajcáros díjat. Arról, hogy a család olvashatta-e a levelet, nem rendelkezünk információval.

Az Ernő főherceg 48. számú gyalogezred 8. kompániájában szolgáló Csonka László Fiuméből írta levelét, a keltezés szerint 1845. augusztus 11-én. A levél jelentősége a szerző stílusában áll: nem tudjuk, mi volt az író polgári foglalkozása, de annyi bizonyos, hogy művelt lehetett, a korszak magyar irodalmának ismerője, ami fogalmazási módjából, stílusából is kitetszik.

A levél szövegét szövegértést könnyítő lábjegyzetekkel, betűhű átiratban közöljük.

 

 

                                                                                     Fiomábol,2 11dik águsztus,3 845 évben

 

                                                              Isten mindenjokkal4 áldja meg szeretett

                                                              szülőmet, kedves testvéreimmel együtt

 

Elfelejthetetlen édes anyám, könyek közt írt levelemet botsátom ez idegen földről szeretett édes anyai s fölnevelő karjai közé, amelben5 első kívánásom az, hogy találjon friss állando egészségben ez én írásom minden testvéreimmel együt, hála az egek urának, nékem mast6 egészségem jol szolgál, sorsom az hadi élett szerént meglehetős – örömel életem tsak ritkán virágzik, mind az jácztintus7 virág Sz. Mihál nap8 után, mert imár mesze vagyok az Magyar hazámhoz és tőled mind kedves nevelőmtől s szeret9 testvéreimtől, minden jobarátaimtol, eltávoztam tőletek mind bus gerlitze – és járok ez világban mind a vad oroszlány, a hegyek tetején; életem bizonytalan – azért nem ígérhetek magamnak arol10 semmit, hogy még látthatom e szeretett szülőmett és titekett, kedves testvéreim – hogy ha még Isten megsegél, eből az sanyarú életből engem szerentséssen az édes anyaji föl nevelést igyekszem meghálálni szeretett szülőmnek, hogy ha élvén nem találom – kitt isten megadjon – hogy testét a sírnak jász11 halma fedeze, de ot[t] is fölkeresem édes szülőmet és leborulok sírva azon temető helre,12 ahol meg hűlt tetemet a földnek jász halma fedezi.

Még utoljára azért kérem kedves szülőmet, hogy ha ezen levelem kezében kapja, mindjárt küldje visza hozám sorsokat és álapatjokatt írják meg. Ezen szavaim után maradok tisztelettel coporsom zártáig – Én Csonka László, az Ertzhertzeg – Ernetz 48dik számu Gyalog Ezredének, 8 Compániában szolgáló Köz Vitéz

Költ, Fioma Várassaban13

 

 

A dokumentum jelzete: MNL SML IV. 411. c. Somogy Vármegye Számvevőségének iratai. Községbírói számadások. Juta község, 1845.

 

Irodalom:

Kiss Norbert Péter: Juta község története. Kaposvár, 2014, Profunda Könyvek.

 

Készítette: Kiss Norbert Péter

 

 

 



1 Juta Kaposvártól északnyugatra fekvő kisközség.

2 Értsd: Fiuméből. Ma Rijeka (Horvátország).

3 Értsd: augusztus.

4 Értsd: minden jókkal.

5 Értsd: amelyben.

6 Értsd: most.

7 Értsd: jácint.

8 Értsd: Szent Mihály napja, azaz szeptember 29.

9 Értsd: szeretett.

10 Értsd: arról.

11 Értsd: gyász.

12 Érts: helyre.

13 Értsd: Fiume városában.