Jelenlegi hely

Legrégebbi nyomtatványunk

A levéltár szakkönyvtárának legrégebbi dokumentuma az Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen, az első teljes szövegében magyarul kiadott nyomtatványnak egy részlete.

A nyomtatvány 2011-ben a családok, személyek, testületek és egyesületek iratait őrző P szekcióból került a könyvtárba, mint könyvészeti anyag. A címlap és 15 oldal, amely „AZ KOLOCENSESEKNEK ÍRT szent Pál levelínek röviden való magyarsága és értelme" címmel két és fél oldalon magyarázza a leveleket értelmét, majd közöl három és fél levelet.

Szent Pál leveleit Komjáthy Benedek fordította magyarra, és Hieronymus Vietor nyomtatta Krakkóban 1533-ban.

AZ KOLOCENSESEKNEK ÍRT

szent Pál levelínek röviden való

magyarsága és érteleme


A kolocensessek az kisebb Ázsában vad-

nak, az laodicensessekvel határosok:

ezeket nem látta vala szent Pál, mert Archippus-  

nak, avagy mint szent Ambros mondja, Epa-

frának (mert őrijájok bízattatott vala)

prédikációjokval megfordultanak vala az

Krisztushoz. Ezekre felette igen rejá szokta-

nak vala az hamis, álnok apostolok, igyekez-

vín mondhatatlan nagy eretnekségbe őköt

hoznya, tanéjtván és mondván az Istennek

fiát, Krisztus Jézust nem lenni idvességnek

fő fejedelmít, de az angyeloknak általa nyíl-

ni és nyilatkozni meg még az Atyaisten-

hez való utat. Mert mondják vala, hogy az

Istennek fia még sem el nem jött volna

ez világra, sem jövendőbe el nem jőne, miért

hogy az ó törvínbe mindenek szolgáltat-

tanak volna az angyeloktúl. Oszton az zsidósá-

got és az vetekező bölcsességnek babonasá-

gát az Krisztus Jézusnak tudományával el-

vegyéjtik vala, megtarván az Mojzes tör-

vényinek néminemű szerzísít, és babonáson

Az első, teljesen magyar nyelvű könyv ötletgazdája és mecénása Frangepán Katalin volt. 1530-ban már négy éve özvegy volt, mert férje, Perényi Gábor kamarásmester a mohácsi csatamezőn elesett. Ekkor már a horvátországi Frangepán család birtokai is török kézen voltak. Frangepán Katalin mégsem bosszúállásra fordította vagyonát és gondolatait. Ekkor került hozzá fia nevelőjének Komjáthy Benedek, akit szinte azonnal unszolni kezd a bibliafordításra. Nyalábvárban ugyan akkor már létezett egy Szent Pál levelei fordítás-kézirat, ez azonban nehezen volt olvasható és értelmezhető.

Komjáthy Benedek 1527-ben kezdte meg tanulmányait a bécsi egyetemen, de 1529-ben a törökök Bécs ostromának idején elmenekült Husztra a Nádasdy családhoz. Innen került a szomszédba, Nyalábvárba Frangepán Katalin grófnő hívására nevelőnek. Komjáthy példaképe a nagy humanista, Rotterdami Erasmus volt, aki alig másfél évtizeddel korábban készítette el a maga bibliafordítását. Az ekkor 21 éves fiatalember szinte azonnal megkapta felkérést Frangepán Katalintól a fordításra, de ő eleinte nem érezte, hogy erre a nagy feladatra alkalmas volna. A könyv bevezetőjében olvashatjuk vonakodását, mentegetőzését arról, hogy ezt a nagy feladatot szinte emberfelettinek érezte.

Krakkóban, Hieronymus Vietor nyomdájában 1533-ig már 31 magyar nyelvű (vagy részben magyar nyelvű) nyomtatott mű jelent meg, ezekből a legelső magyar szöveg 1527-ből való. Szerzői azok a diákok voltak, akik a humanizmust magyar nyelven művelték. A legrégibb, teljes szövegében magyarul kiadott nyomtatvány, az Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae, Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen című könyv 1533 februárjában hagyta el Vietor nyomdáját.

A könyv címlapján a Magyarország akkor egyesített címere látható, a felső mezőkben Magyarország, az alsó mezőkben jobbról Dalmácia (3 leopárdfej), balról Csehország (koronát tartó oroszlán) címerével, hátoldalán pedig a Frangepán család címere. A szövegek között Pál apostolt ábrázoló 12 fametszet található. Terjedelme 257 levél 471 oldalon, 17 cm gerincmagasságú. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2 példány található, amelyből az egyik csonka. Ezen kívül még három teljes és három csonka példányról tudunk.

Könyvtárunk példányát Veress Endre áztatta ki egy később megjelent könyv táblájából. A történetet maga jegyezte le a nyomtatványra: „A legelső magyar (Krakkóban) 1533-ban megjelent nyomtatvány 16 lapnyi, egy teljes íve, tehát hetedik ismert példánya; Kiáztattam harmadik lengyelországi tanulmány-útamon: Varsóban, 1899 aug. 16-án, egy 1552. évszámmal jelölt bőrkötésű könyv táblájából. Ezt a táblát is magammal hoztam, úgy amint egy antiquariustól megszereztem. A még belőle kikerült másik példányt a kolozsvári Erdélyi Múzeumi könyvtárnak ajándékoztam. Veress Endre."

Veress Endre történetíró volt, 1868-ban született. Édesapja 48-as honvédtiszt és mérnök. A szabadságharc után Bukarestben élnek, házuk a román főváros magyarságának találkozóhelye volt. Apja halála után Kolozsvárra költözött, itt érettségizett és itt végezte felsőfokú tanulmányait. Történelem-földrajz tanári diplomát szerzett, amit Bécsben diplomatai szaktanulmányokkal egészített ki. 1891-ben kezdte meg a történészi munkásságát megalapozó külföldi levéltárakban végzett feltáró munkáját. Saját költségén és ösztöndíjakkal osztrák, cseh, német, olasz, lengyel, orosz és román levéltárakban kutatott. Megszámlálhatatlan oklevél, jelentések, útleírások, anyakönyvek, krónikák sok ezernyi részletének másolata került a birtokába. Pályáját a dévai főreáliskola tanáraként kezdte. 1905-ben Kolozsvárra, az Erdélyi Múzeum Egyesület levéltárába került, itt korszerű szempontok szerint rendezte az intézmény anyagát. 1915-től 1921-ig Budapesten a Vallás- és Közoktatásügyi, majd a Külügyminisztérium munkatársa volt. 1944-ben lakásukat bombatalálat érte, ekkor Pécsre költöztek, 1953-ban bekövetkezett halálig itt élt. Életművének maradandó értékei máig hasznos forráskiadványok.

 

Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen.
[Krakkó,] [s.n.], 1533. - Z-ZV [8] p. ; 8°. - Komjáthy Benedek fordítása
Jelzet: MNL OL, Levéltár-tudományi Szakkönyvtár, KK41121.

       

Felhasznált és ajánlott irodalom:

  • Fraknói Vilmos: A legrégibb magyar nyomtatvány. Magyar Könyvszemle 4. évf.,  4-5. füzet, (1879. július-október) 169-180. oldal
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés. 5/2., T-Zs. Dávid Gyula (főszerk.) Bukarest: Kriterion Könyvkiadó-Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2010.
  • A magyar irodalom története 1600-ig. Klaniczay Tibor (szerk.) Budapest: Akadémiai Kiadó, [1964].
  • Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. [1. köt.]. Az 1531-1711. megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Budapest: MTA, 1879.
  • Régi magyarországi nyomtatványok. 1. köt. 1473-1600. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.
  • V. Ecsedy Judit: Rola krakowskich drukarzy w kulturze węgierskiej. Die Rolle des Krakauer Druckwesens in der ungarischen Kultur [A krakkói nyomdászat szerepe a magyar művelődésben]. Budapest: Balassi, 2000.
  • Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae: az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. Mezey András-Pelczéder Katalin-Kocán Béla (szerk.). Reprint kiadás: [Budapest,] Idea Fontana Kft.-Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, 2013.
  • http://www.ferencesek.hu/magyar-magyar-nyelvu-szent-pal-levelek/ (2014. április 30.)
  • http://konyvkonnektor.hu/?p=1351 (2014. május 12.)
  • http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=031085 (2014. május 15.)
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Veress_Endre (2014. május 15.)

 

Írta: Konrád Aranka 

Digitális felvételek: Czikkelyné Nagy Erika