2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Könyvtár történelmi ismeretterjesztő sorozata, amelyet Csömör Nagyközség önkormányzata is támogat. A Magyar Nemzeti Levéltár ebben az évben emlékezik az intézmény alapítását elrendelő 1723. évi levéltári törvényre, és arra, hogy száz évvel ezelőtt a Bécsi kapu téren megnyíltak az új épület kapui. „A történelem házhoz jön” tudományos ismeretterjesztő sorozatunk célja, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessük a hallgatókkal a levéltár különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassuk a magyar történelem fontos eseményeit. Ez alkalommal Pálffy Géza történész tartott előadást Trianon törökkori gyökereiről.

Az előadó képekkel, eredeti forrásokkal és térképekkel illusztrálva mutatta be a török hódoltság korát. Kifejtette, hogy Bibó Istvánnak a „zsákutcás” magyar történelemre vonatkozó megállapítása nem állja meg a helyét, hiszen itt vagyunk és magyarul beszélünk. Véleménye szerint a Magyar Királyság kényszerpályán mozgott 1526 után. Az egykori középhatalom (néha nagyhatalom), amely Európa öt hatalmi tényezőjének egyike volt (területe a mai Németország területével egyezett meg), fokozatosan Európa perifériájára szorult, és sorsa alárendelődött az európai nagyhatalmak és a Habsburg Birodalom érdekeinek.
Buda 1541-ben elesett, ami az „első Trianon” kezdetét jelentette, hiszen az ország mintegy 150 évre három részre szakadt: a török hódoltság, amely leginkább a magyar lakta részeket érintette, a Magyar Királyság, Pozsony központtal, amely jogfolytonosan működött és területe kevéssel volt nagyobb, mint az 1920 utáni Magyar Királyság területe, illetve az Erdélyi Fejedelemség, amely korlátozott szuverenitással rendelkezett.
Az előadó levéltári forrásokra alapozva részletesen ismertette a török kori viszonyokat, a gazdaság, a kereskedelem, a vallás és a kultúra szerepét és jelentőségét. A korszak egyik, a későbbieket is meghatározó eseménye volt, hogy Buda központi szerepe elveszett, hiszen 1686-ig török közigazgatási székhellyé vált, és csak 1867 után vált újra fővárossá, de 1526 előtti jelentőségét már nem tudta visszaszerezni, mint ahogy Székesfehérvár sem kapta vissza 1699 után a koronázóvárosi szerepét.
Ugyanakkor fontos elem volt a közös kultúra és a kereszténység szerepe, amire az előadó a Csömört is birtokló I. Zay Ferenc és Sylvester János munkásságát hozta példaként. Az összehasonlító elemzés folyamán az előadó rávilágított, hogy bár a Magyar Királyság Mohács után is erős maradt, és területe megegyezett az osztrák tartományokkal és a Cseh Királysággal, azonban a kor szuperhatalmának számító Oszmán Birodalom ellen nyugati támogatás nélkül semmi esélyünk nem lett volna. Ennek érzékeltetésére Veszprém vármegye esetét említette, amelyet a karintiai települések támogattak, és amelynek településszerkezete a török korban teljesen megváltozott a folyamatos háborúk, támadások és ellentámadások miatt. Az előadó hangsúlyozta, hogy a 19. és 20. századi fogalmakat (pl. nemzet) nem lehet használni a kora újkori viszonyok megértéséhez. Érdekes szempont volt látni, hogy mennyi szabadságharcot vívtunk (1703–1711 és 1848–1849) és hány kiegyezésünk (kb. 10) volt a Habsburgokkal, ami jóval árnyaltabbá teszi/tenné a „szabadságharcos nép vagyunk” mítoszát. Jól mutatja a magyarok tekintélyét és a Magyar Királyság fontosságát, hogy a Habsburgok összetett Monarchiájában mindig az előkelő 2. helyen szerepeltünk. Erre példa volt a titulatúra, a zászlók és a címerek használata, amit a császárok a királyi címmel megörököltek.
A Magyar Királyság sok nyelvet beszélő elitje igyekezett házasságok révén beilleszkedni a birodalmi felsőbb társasági elitbe miközben a magyar érdekeket is igyekezték szem előtt tartani (pl. Zrínyi, Frangepán, Eszterházy családok).
A török hódoltság egyik legfontosabb következménye az volt, hogy az állandó háborúskodás miatt az etnikai viszonyok megváltoztak, a Balkán határai északra (egészen Szentendréig, ahol szerb ortodox kegyhely található) tolódtak, és a magyarság kisebbségbe került, aminek következményei 1920-ban váltak egyértelművé. Ahhoz pedig, hogy igazi védőbástya szerepben legyünk, kellett a Habsburg Monarchia anyagi támogatása, mivel a Magyar Királyság éves bevétele a katonaság zsoldjára sem lett volna elég.
A sikeres és jó hangulatú előadást kérdések és arra adott válaszok zárták. „A történelem házhoz jön” c. előadássorozat pedig folytatódni fog. A következő előadónk Hermann Róbert hadtörténész, levéltáros lesz, aki Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmával „Petőfi a szabadságharcban” címmel fog levéltári forrásokra alapozó előadást tartani.

Trianon törökkori gyökerei | A történelem házhoz jön

Fotók: Vargosz (csomor.hu)