– Már a második alkalom, hogy a Honvéd Hagyományőrző Egyesülettel közös konferenciát rendezünk a levéltárban. Az egyesület mindig olyan témákat vesz elő, javasol a leváltárnak, amely sok előadót és érdeklődőt vonz. Ezt a mai gazdag program is mutatja, amely szerint nemcsak egyetemektől érkeztek kutatók, hanem a levéltáros kollégáim közül is többen fognak előadást tartani – fogalmazott köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Vitézek a haza szolgálatában 1920–1945 című tudományos konferencián. Szabó Csaba a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében megtartott eseményen ígéretet tett arra, hogy ha a Honvéd Hagyományőrző Egyesület jövőre is ilyen jó témával, javaslattal keresi meg a levéltárat, akkor hasonló tudományos tanácskozásnak az intézmény ezután is helyet biztosít. A konferencia témája kapcsán az MNL főigazgatója azt emelte ki, hogy a vitéz szavunk a magyar katonai hagyományoknak, hősiességnek és helytállásnak a legtökéletesebb kifejezője. Hozzátette: a mostani konferencia a Vitézi Rend történetiségét járja körbe, amellyel a rendszerváltozás után sem foglalkozott mélységében a szakma.
 

Tartalmas tanácskozás

Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy azért vállalták fel a konferencia témáját, mert katonákról van szó. Az egyesületet Ludovikát végzett tisztek, főtisztek alapították meg. – Akik az 1920-ban megalapított Vitézi Rend avatott tagjai voltak, katonai érdemeik elismeréséül kapták ezt a címet. Ezért kapcsolódtunk mi ehhez a konferenciához – hangsúlyozta. Lévai Miklós kitért egy másik, gyakorlatiasabb okra is, amely szerint a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola (KRE BTK TDI) azt a feladatot adta a hallgatóinak, hogy szervezzenek és rendezzenek meg egy konferenciát, és annak anyagából adjanak ki egy kötetet. Ehhez kérték az egyesület támogatását, amelyre Lévai Miklós természetesen igent mondott. – Lehetőséget láttam abban, hogy az egyesületünk mint a honvéd vitézség emlékének őrzője ezt a konferenciát segítsen megrendezni. Természetesen ezt egyedül nem tudtuk volna megtenni, szükség volt ehhez partnereink bátorító és segítő hozzáállására. Ki kell emelni a fő támogatónkat, a Honvédelmi Minisztériumot és a házigazdánkat, a Magyar Nemzeti Levéltárat – mutatott rá.

A tudományos konferenciát Horváth Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének egyetemi tanára nyitotta meg. Mint elmondta, örül annak, hogy osztozhat az élményben, hogy a hallgatóik, nem először és nem utoljára, ötletekkel álltak elő, kezükbe vették a szervezést, ami eredményes volt. – Azt hiszem, megelőlegezhetem a sikert, mert azt látom a programból, hogy Szakály professzor urat is beleszámítva az előadók körülbelül fele a doktori képzésből érkezett – emelte ki. Horváth Miklós külön kiemelte, hogy a debreceni és a pécsi tudományegyetemek történettudományi doktori iskoláiból is érkeztek előadók. A professzor reményét fejezte ki, hogy a résztvevők jól érzik majd magukat a konferencián, és mindenki épül az előadásokból.

Érdekes történetek

A megnyitót követően Szakály Sándor történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója A Vitézi Rend 1920–1945 címmel tartott plenáris előadást. A professzor beszélt a rend megalapításának előzményéreiről, és arról, hogy mivel, mekkora megbecsüléssel járt a vitézi cím, kiket mennyi földdel jutalmaztak, és azokat kik ajánlották fel. Szó esett az előadásban arról is, hogy miként alakult ki az országos szervezet, hogyan fejlődött a rend az évek alatt, miként szűnt meg itthon, és hogyan élt tovább az emigrációban és utána, 1991-től újra Magyarországon.

Ezt követően a délelőtti első, Személytörténet című szekcióban hárman adtak elő. Gyenesei József főlevéltáros, az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának igazgatója az első kecskeméti vitéz, Gyulai Lajos pályafutását vázolta fel a konferencia résztvevőinek. Olasz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi docense sorra vette a vitézeket a Horthy családban. A Vitézi Rendet alapító Horthy Miklós kormányzó két testvére – István és Szabolcs –, valamint két fia – István és Miklós – nyerték el a címet. Facsar Mihály jogász pedig vitéz Hős Ferenc életét és családját mutatta be előadásában.

A következő, a Vitézi Rend országos történelme című szekcióban elsőként Bojtos Gábor, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár főlevéltárosa adott elő a Vitézi Renden belül alkalmazott fegyelmi ügyekről, arról, hogy milyen büntetéseket és milyen ügyekben alkalmazhattak. Részletesen beszélt vitéz Kovács András fegyelmi ügyéről. Marosi Tibor, az MNL Tolna Vármegyei Levéltár levéltárosa Katonatisztek a Vitézi Rendben címmel adott elő. Kitért számos olyan személyre, akik a fehérterror alatt és a nyugat-magyarországi felkelésnél fontos szerepet játszottak. Gorzás Benjámin, a KRE BTK TDI PhD-hallgatója arról beszélt, hogy milyen alapokon és miként jött létre a Zrínyi Csoport a Vitézi Rendben belül, hogyan működött, és mikor élte a fénykorát. Zilahi-Sebess Ágnes, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola (DE BTK TNDI) PhD-hallgatója pedig annak okait vizsgálta, hogy miért voltak alulreprezentáltak a Vitézi Rend tagjai a külügyi elitben.
 

Helytörténet és tárgyi emlékek

Az ebédszünetet követően a Vármegye és helytörténet című szekcióban Tóth Marcell, az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár levéltárosa, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola PhD-hallgatója a Vitéz Takács Mihály szomorú életének és hősi tetteinek története című kötetről és annak szereplőiről adott elő. Oláh Szabolcs, a KRE BTK TDI PhD-hallgatója Heves vármegye Vitézi Széke 1936. évi állományáról osztotta meg kutatási eredményeit. Nagy Richárd, a KRE BTK TDI PhD-hallgatója arról adott elő, hogy kik voltak az első világháborús debreceni gyalog- és huszárezredek Hajdú vármegyei illetőségű hadviseltjei, akik a Vitézi Rendbe kerültek. Szőke Richárd Rajmond, a DE BTK TNDI PhD-hallgatója a Vitézi Rend berettyóújfalui jelenlétéről számolt be, de közben kitekintett Bihar vármegye helyzetére is.

Az utolsó, Tárgyi kultúra című szekcióban Böhm Martin, a KRE BTK TDI PhD-hallgatója a korszakban adható, katonai érdemeken alapuló kitüntetésekről beszélt, külön kiemelve azokat, amelyek alapján valaki elnyerhette a vitézi címet. Pandula Attila, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense a Vitézi Rend viselési gyakorlatáról, annak fő jellegzetességéről beszélt. Kiemelte ugyanakkor, hogy egyes fotók tanulságai szerint ettől a gyakorlattól néha eltértek. Pandula Attila számos fotóval színesítette előadását. Sallay Gergely Pál, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmuzeológusa, osztályvezetője pedig olyan, a Vitézi Rendhez köthető személyi hagyatékokat mutatott be fotókon a konferencia résztvevőinek, amelyek a múzeum Numizmatikai Gyűjteményét gazdagítják.
 

Alapmű a témában

A program zárásaként a rendezvényen bemutatták Facsar Mihály Vérrel, vassal, ekével, karddal című háromkötetes munkáját, a szerző beszélgetőtársa Oláh Szabolcs volt. Facsar Mihály kérdésre elmondta, mekkora nehézséget okozott a kutatásban a források hiánya, ugyanakkor sokat segítettek neki az egyes gyűjtőtársak, illetve számos intézmény támogatta munkájában. Beszélt a belső motivációjáról, amely szerint vitéz Pataki Ferenc hagyatéka kapcsán kezdett kutatni. Kitért arra, a kötet címe onnan adódik, hogy egy korabeli újság újságírója beleírta az egyik avatásról szóló tudósításba: azokat az embereket avatják most, akik vérrel, vassal, ekével, karddal küzdöttek a hazáért.

A könyvbemutatón részletesen beszámoltak az egyes kötetekről. Az elsőben a Vitézi Rend szervezeti rendszeréről, a másodikban annak tárgyai kultúrájáról írt a szerző. Facsar Mihály a harmadik kötetet a Vitézi Rend gondolati síkjának szentelte, ebben a különböző rendezvényekről – bálokról és törzstáborozásokról – számolt be részletesen. A szerző kérdésre kifejtette, hogy a háromkötetes munkáját a Zrínyi Kiadónál, illetve a Libri és a Líra könyváruházakban lehet megvásárolni.

Számos új kutatási eredményről számoltak be a Vitézi Rendről

Fotók: Lantos Zsuzsanna, Varga Máté (MNL)