Az első vezetetett épületbejárással augusztus 20-án délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Szent István napi programjai Budapesten, a Bécsi kapu téri palotában. Az első épületsétát további tíz követte, a programokat, egészen a 18 órai zárásig, az intézmény munkatársai – Garadnai Zoltán, Izsák Gergely, László Eszter, Sölch Miklós és Végső István – tartották. A vezetett épületbejárások iránt egész nap nagy volt az érdeklődés, de a Bécsi kapu térre látogatók nemcsak szervezett programokon csodálhatták meg a levéltári palota kincseit, hanem önállóan is bejárhatták az impozáns épületet. Nagyon sokan fotózták a Dudits Andor által készített szekkókat és Róth Miksa üvegablakait, jó néhányan a kihelyezett babzsákokba huppantak, és hosszasabban elidőztek egy-egy emeleten. A levéltárba érkező vendégek között ugyanúgy előfordultak fiatalok és idősebbek, de szép számmal vettek részt a programokon családok is, magyarok és külföldiek egyaránt. Az egyik fiatalember angol nyelven arról kérdezősködött, hogy „mit kell tudni erről a csodálatos épületről”, és nem akarta elhinni, hogy ebben a palotában leváltár működik. Ugyanígy szájtátva gyönyörködött az épület szépségeiben a székely Árpád bácsi is, aki Gyergyóból, egészen pontosan Ditróról érkezett, és annak ellenére, hogy már túl van a nyolcvanon, minden emeletet végigjárt.
 

Népszerű tárlat

Sokak érdeklődését felkeltette a tanácsteremben berendezett „Egyedül az Írás” – levéltári források a metodista, evangélikus, baptista és református felekezetek történetéből című időszaki kiállítás, amelyet egyénileg és vezetetett épületbejárásokon is megtekinthettek a vendégek. A III. Protestáns Sokadalomhoz kapcsolódó tárlat az MNL OL és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány együttműködésével jött létre, a kiállítás elnevezése pedig utalás volt annak anyagára. A tárlat ugyanis a négy felekezet történelméből mutatott be érdekes dokumentumokat. Az érdeklődők megtekinthették egyebek mellett Károli Gáspár Ó- és Újszövetség-fordításának, a vizsolyi Bibliának egy példányát 1590-ből, egy 1520-as búcsúcéduláról készült fotót és Kassa város levelét Esterházy Pálhoz 1648-ból. A kiállítás anyagának összeállításában a levéltár számos munkatartársa közreműködött, így Avar Anton, Banai Zsófia, Csipak Edvin, Ekler Péter, Hegedűs István, Kalmár János, Keresztes Csaba, Kovács Zsuzsanna, Lökkös Mónika, Németh István, Palcsó Anna, Pintér Tamás, Schmidt Anikó, Szávay László, Szirtes Zsófia, Takács Ábel, Tauber Diána és Vincze Petronella.
 

Tartalmas beszélgetések

A tárlat végig nagy népszerűségnek örvendett, és a legtöbben hosszabban elidőztek a tanácsteremben kiállított dokumentumok tanulmányozásával. Sokan át is beszélték a látottakat, a teremben angol, orosz, német, francia, spanyol vagy éppen olasz nyelven folytak az eszmecserék. Az egyik olasz család kiváltképp érdeklődő volt, a családfő még azt is elmagyarázta szeretteinek, hogy a vizsolyi Biblia kiállított példányát miként lehet zárni és

nyitni. A család egyik hölgytagját pedig annyira magával ragadta az épület, hogy részletesen érdeklődött arról, mely emeleteken milyen helyiségek vannak, és azoknak mi a funkciója.

A III. Protestáns Sokadalom részeként – az időszaki kiállítás mellett – egész nap kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt a Bécsi kapu térre látogatók. Az első másfélórás program címe az volt, hogy „Klímaszorongás? Klímahiszti? Teremtésvédelem!”. Kora délután „Egyház és megmaradás” címmel tartottak egy nagyon érdekes kerekasztal-beszélgetést, amelyet 15 órától az „Ifjúsági értékpreferenciák a Z generáció körében” című panel követett, ezzel egy manapság szintén nagyon aktuális kérdést feszegettek.
 

Korhatár nélkül

Az Állományvédelmi Osztály munkatársai – Kovács Hajnalka, Németh Bernadett és Sántha Nelli – valamint Knoll-Labancz Dóra, az MNL OL Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya segédlevéltárosa ünnepi kézműves foglalkozásra várták a kisgyermekes családokat és másokat az épület harmadik emeletén. Az érdeklődők ezúttal a két oldalán Aranybullával díszített legyezőt készíthettek papírból, továbbá egy kisebb füzetet fűzhettek kézzel festett papírokból, csomagolóanyagokból, újrahasznosított molinókból piros, fehér és zöld szalagok, nemzeti színű zsinór felhasználásával.

Az elkészült munkákat utána ki is színezhették. Emellett koronás és más színezőket is díszíthettek. A restaurátorok elmondták, a levéltár programjaira ellátogató vendégek közül náluk is sokan megálltak, köztük számos külföldi. – Érkezett hozzánk hat lelkes francia tinédzser is, akik leültek színezni, majd a végén fotózkodtak az alkotásaikkal. Nagyon kedvesek voltak, úgy néztek ki, mint egy fiú együttes tagjai – mondta mosolyogva Kovács Hajnalka. Kiemelték, hogy még távol-keleti vendégek is kézműveskedtek náluk. A tapasztalatok szerint a legtöbben célirányosan érkeztek a Bécsi kapu térre, míg mások ugyan nem a levéltári palotába indultak, de menet közben értesültek az itteni programokról, és végül ide is betértek. – Mindenkinek nagyon tetszik az épület, érdeklődtek a jövőbeli programok, lehetőségek, így a raktárséták iránt, amire hamarosan lehetőségük lesz majd. A beszélgetések során többen nagyon meglepődnek azon, hogy adott esetben egy-egy családról, személyről mennyi adatot őriznek a régi iratok – fűzték hozzá. Hozzátették, a mostani nyílt nap is segített abban, hogy még többen megismerjék a levéltárat, annak értékeit és az itt folyó munkát.

Sokan választották a levéltári programokat a Szent István Napon