A rendezvényen köszöntőt mondott Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár (Kulturális és Innovációs Minisztérium, továbbiakban KIM), aki Klebelsberg Kunót idézve felhívta a figyelmet arra, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után fel kell tárni azokat a forrásokat, amelyek segítenek a saját identitás megmegőrzésében. Beszédében a levéltári delegátusok szerepének fontosságát is kiemelte. Lengyel Miklós, képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár (Külgazdasági és Külügyminisztérium, továbbiakban KKM) a minisztérium nevében köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy a KKM prioritásként kezeli a külföldi magyar emlékhelyek megóvását, a magyar kulturális örökség megőrzését és az újak létrehozását. Eddig több mint 150 projekt valósult meg, amiben fontos volt a levéltári szakdiplomaták segítsége, a Klebelsberg Kunó ösztöndíjasok és az MNL Hungarika munkacsoport munkája.  Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója ismertette az idén 300 éves levéltár szerepét és jelentőségét, a hungarika kutatások fontosságát, az 1926-ban megkötött Badeni egyezmény különlegességét. Reményének adott hangot, hogy a Hungarika Workshopok a jövőben évente megrendezésre kerülnek, mivel a hungarika anyagok feldolgozása nagyon fontos a tervszerű munkavégzéshez, Magyarország és a magyarok történelmének jobb és árnyaltabb megértéséhez.

A bevezető gondolatok után Kosztyó Gyula történész (Clio Intézet) tartott előadást a Kárpátaljai Történeti Levéltárban végzett munkájáról, a levéltári iratok sorsáról és a kutatási lehetőségekről. Weisz Boglárka történész (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) a szlovákiai városi levéltárak magyar vonatkozású iratait, illetve a kutatási tapasztalatait és eredményeit mutatta be a résztvevőknek. Péterfi Bence történész (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) a németországi levéltári feltáró munkájáról tartott részletes kutatástechnikai összefoglalást. A délelőtti szekciót Marti Tibor történész (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) előadása zárta, aki a spanyolországi levéltári kutatásokat ismertette. A történész előadók a saját kutatási tapasztalataik alapján hangsúlyozták a hungarika feltárások fontosságát, mivel ennek köszönhetően a további kutatások már könnyebbek lesznek és a magyar történelem és a magyarok megítélésének megértésében is újabb érdemi eredményeket lehet elérni.

A délutáni szekcióban a levéltári delegátusok ismertették az eddigi munkájukat. 1926-tól Magyarország levéltári delegátus működtet Bécsben. A rendszerváltozás után további levéltárosi állomáshelyeket létesítettek: 2001-ben Moszkvában, majd 2022-ben Vatikánban és Isztambulban. A delegátusok egymás után mutatták be eddig végzett munkájukat az állomáshelyeiken történő hungarika feltárásban és a hungarika anyagot kutatók segítésében.

Oross András és Tóth Krisztina személyesen, Katkó Gáspár és Müller Gabriella pedig online vett részt a rendezvényen. Oross András bécsi delegátus részletes statisztikai adatokra alapozott előadásában kiemelte az ausztriai magyar levéltári delegátusok (egy polgári, két katonai) szerepének és munkájának jelentőségét, amely az elmúlt évtizedek alatt komoly értéket teremtett. Az egymás után következő delegátusok szakmai munkájának köszönhetően ugyanis egyre jobban ismerjük a közös történelmünket, amiben nagy szerepet játszott az, hogy a bécsi magyar delegátust az osztrák kollégák egyenrangú partnernek tekintik. E tekintetben a bécsi magyar levéltári delegáció egyedi és különleges helyet tölt be a nemzetközi levéltári diplomáciában. Müller Gabriella moszkvai delegátus a szakmai munka nehézségét emelte ki, ami egyrészt magyarázható a hagyományos orosz bizalmatlansággal, másrészt azzal a sajnálatos ténnyel, hogy az elmúlt években a háborús légkör nagyon nehézzé tette a szakmai párbeszédet. Ezzel együtt ő is aláhúzta a személyes kapcsolatok fontosságát, a szakmai párbeszéd és a feltáró munka folytatását, és példaként részletesen ismetette a krasznojarszki múzeumban talált magyar vonatkozású iratok (magyar hadifoglyok dokumentumai) feltárását, amelyekre az orosz kollégák hívták fel a figyelmét. Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus a 2022. márciusában elkezdett szakmai munkáját ismertette, aminek első lépését a nemzetközi diplomáciai protokoll szabályait követve a személyes bemutatkozás jelentette, és csak ezután következhetett a levéltárosi szakmai munka, amelynek első lépéseit már megtette. Katkó Gáspár isztambuli levéltári delegátus 2022. június közepén kezdte el a munkáját a 18-19. századi török levéltári iratok feltárásával. Feladatait könnyíti, hogy a török levéltárosok már szinte mindent digitalizáltak így viszonylag olcsó a megrendelés. Ezeket a török kollégák CD-re vagy DVD-re írják ki. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a bécsi és az isztambuli magyar levéltári delegátus között szakmai párbeszédet kell folytatni, mivel ez könnyebbé teszik a történelmi események és folyamatok megértését. Ez újabb szakmai feladatot jelent a két egykori birodalmi központban dolgozó levéltári delegátusok számára.

A délutáni szekció kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a delegátusok mellett a levéltár- és történettudomány neves szakemberei is részt vettek. Molnár Antal (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) a római tapasztalatairól beszélt és hangsúlyozta, hogy a levéltári delegátusok munkája elsősorban a hungarika kutatásokat szolgálja. A levéltári delegátusok jelentősége az elmúlt években megnövekedett, és törekedni kell arra, hogy azok ne meghosszabbított Klebelsberg ösztöndíjasként működjenek, hanem általános értelemben a hungarika feltárások révén tudománydiplomáciai feladatokat is betöltsenek. Fazekas István (ELTE) a csaknem húszéves bécsi szakmai feltáró munkája során szerzett tapasztalatait ismertette. Ennek jelentőségét hivatali utódja, Oross András is kihangsúlyozta. E tekintetben folytonosság van a bécsi delegátusok munkájában, amit a munkafeladatokat 2023-ban átvevő új kolléga is folytatni fog.

A kerekasztal-beszélgetés során a kollégák áttekintették a hungarika feltárások eddigi eredményeit, lehetséges irányait, jövőbeli terveit, esetleges nehézségeit, hasznos információkkal szolgálva ezen összetett téma iránt érdeklődőknek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a II. Hungarika Workshop sikeres és hasznos volt. Legfontosabb eredményként említhetjük a szakmai párbeszéd felismerésének fontosságát és azt, hogy ehhez minden résztvevő teljes nyitottsággal viszonyult. Fontos és szükséges, hogy a szakmai párbeszéd folytatódjon, a terület minden résztvevője bemutatkozhasson, véleményt cserélhessen a hatékony és eredményes munka érdekében. Örvendetes, hogy ennek jelentőségét a felügyeletet gyakorló KIM is felismerte és fontosnak tartja, hogy a külszolgálati dolgozók is tisztában legyenek a magyar vonatkozású források feltárásának fontosságával. A résztvevők között konszenzus alakult ki a tekintetben is, hogy a szakmai találkozókat folytatni kell, így 2024-ben újabb témákkal és előadókkal fogunk találkozni egy újabb szakmai konzultáció keretében.

2023 folyamán a II. Hungarika Workshopról részletes ismertetés fog megjelenni a Levéltári Szemlében.

II. Hungarika Workshop a Magyar Nemzeti Levéltárban

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL), Varga Máté (MNL)