„Ideje van a születésnek és ideje a halálnak” (Préd 3,2)

2024.10.30.
Az anyakönyvezés gyakorlattá válása előtti időkből kevés elődünkről tudhatjuk, ki mikor született és mikor halt meg – az okokat és a körülményeket még kevésbé. Sokszor még az évet sem tudjuk megmondani. „Emberöltő”-vel, 25–30 évvel számolunk visszafelé, hogy megbecsüljük őseink életét. Halottak napja alkalmából ritkaság számba menő beszámolót szeretnénk megosztani a 17. század közepéről, amely egy teljesen hétköznapi személy haláláról szól. Kassay István fejedelmi titkár feleségének halála körülményeiről számolt be urának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek 1641. április 19-én, pénteki napon.

Kassai István levele I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez felesége haláláról. (Kolozsvár,) 1641. április 19.

Jelzet: MNL OL, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, Lymbus (F 12), VII. 2. No. 65.
 

Kegyelmes Uram, Fejedelmem.

Az Úr Isten igaz ítélete szerént bűneimért az én nagy keserűségemet és gyászomat újabb keserűséggel és holtomig való szomorú gyásszal újtaná s öregbíté. Mert az múlt szeredán, szerelmes atyámfiát, házastársamat 10 tájban az város kapuja előtt való kedves kertben az guta megütvén, szava ottan hamar megállván, csak sok keserves nyögések és fohászkodások között szép csendesen ma 10 órakor délelőtt adá meg lelkét az ő teremtőjének. Írnám, ha írhatnám, kegyelmes Uram, nagy keserves szomorúságomat, immár én is vén és beteges ember lévén, szerelmes három neveletlen árváim igen gyámoltalanok és külső emberi oltalmat is kereső lévén, mert magam immár bizon csak megromladozott nádszál vagyok szegényeknek időmhöz képest is. Én szegény idvezült szerelmes atyámfiának meghidegedött testét sokáig tarthatom az időnek melegsége sem fogna szenvedni, szándékom az, ha reá készülhetnék, hogy ezen péntekön avagy vasárnap takarítanám el szegénynek meghidegödött tetemét.

Teljes bizodalommal lévén, hogy Nagyságod is addig való alá nem menetelemet kegyelmesen fogja admitallnia, ilyen nagy keserves és szükséges dolgomat kegyelmesen consideralván.

Az mikor ez két megírt terminus közül egyiket elválasztom, Nagyságodnak ezt is értésére adom alázatoson, talán Gerendi Márton uram is elérkezhetik, Nagyságod is ilyen alázatos régi szolgájához kegyelmességét fogja mutatni.

Az Úr Isten, kegyelmes Uram, Nagyságodat sokáig éltesse, minden szerelmesével és minden keserűségtől oltalmazza Nagyságtokat.

Írtam igen igen megkeseredett állapotomban, 19 Április 1641.

Nagyságodnak, kegyelmes Uram, alázatos szolgája: Kassai István

 

A levél szerint az asszony április 17-én, szerdán a kolozsvári városkapu előtti kertben, feltehetően a Házsongárdon dolgozgatott – ahol az 1750-es országos összeírás (F 50 törzsszám) tanúsága szerint is sok kolozsvári polgárnak volt kertecskéje, gyümölcsöse. Itt érte a gutaütés, majd rövid szenvedés után 19-én, pénteken elhunyt. A levélből kiderül, hogy meleg tavaszi idő volt, feltehető, hogy ez okozta a végzetes rosszullétet. Abból, hogy még aznap, vagy vasárnap történt a temetés, arra következtethetünk, hogy Kassay a szombatos vallás követője volt.
 

Házsongárd ábrázolása a Mária Teréziának 1778-ban felterjesztett rajzgyűjteményből. (A Kolozsvári Piarista Kollégium rajziskolájának munkája.)
Jelzet: MNL OL, Tervtár, Vegyes tervrajzok (T 15), No. 36./I.
 

Kassay István (? –1644) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tanácsosa, ítélőmestere volt. A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára Lymbus (F 12 törzsszám) állagában a VII. 2. jelzetű tétel Kassay és a fejedelem levelezését tartalmazza, összesen 91 darabot. Ezek jó része a fejedelemnek küldött diplomáciai fogalmazványok kísérő levele. Kassay korábbi pályafutása eddig nem ismert. Valószínűleg azonos azzal a Kassay Istvánnal, aki „öreg” Rákóczi Zsigmond kancelláriáján, Pettky János kancellár keze alatt látta el a titkári teendőket. Az első oklevél, amelyről ismerjük aláírását 1607. május 10-én kelt, és a kancellár luxus kivitelű címereslevelén látható. Az utolsó kancelláriai kiadvány, amelyen aláírása szerepel 1608. április 18-án kelt. Ekkor már Báthory Gábor a fejedelem, kancellárként pedig Kendi István ellenjegyezte pócsi Demjén Lukács címereslevelét. Báthory és Bethlen Gábor uralkodása alatti működését nem ismerjük.

 

Rákóczi Zsigmond címeradománya Pettky János kancellár részére. Kassay István aláírása a plika jobb alsó szélén. Gyulafehérvár, 1607. május 10.
Jelzet: MNL OL, Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára, Armales (F 21), P. No. 18.

Utolsó frissítés:

2024.11.18.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges