Jelenlegi hely

Emlékérme-kibocsátás a levéltár tiszteletére

Szerző: Fényes Erika
2023.07.04.
Idén ünnepli 300. évfordulóját az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott Arhivum Regni. Az 1874-ben tudományos intézményként újraszervezett Országos Levéltár épp 100 éve, 1923-ban költözött be végleges otthonába, a Bécsi kapu téri levéltári palotába. A kettős évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, az ünnepélyes eseményre 2023. július 3-án került sor a levéltárban.

Az Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, a Magyar Országos Levéltár az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott, ténylegesen gróf Batthyány Lajos nádor által 1756-ban felállított Archivum Regni alapjain, annak lényeges átszervezésével, 1874-ben jött létre, más országos kormányszervek levéltárainak beolvasztásával. Az intézmény a Helytartótanács, majd a Belügyminisztérium épületében működött, méltatlan körülmények között, ezért már 1868-tól kezdve folyamatosan napirenden volt az önálló levéltári épület kérdése. A kormányzat 1911-ben döntött véglegesen az új palota építéséről, amely 1913 és 1922 között készült el. Az új épület 1923 őszén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és azóta is az intézmény központi székhelye.

A levéltár kettős évfordulója alkalmából létrehozott emlékérmék egyik oldalán az országláda, a másikon a központi levéltár épülete jelenik meg, amely 100 évvel ezelőtt kimondottan levéltári céllal épült - mondta el Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója az ünnepélyes eseményen. Annak idején nagyméretű vasládában őrizték az ország, a vármegyék és a magyar arisztokrácia fontos iratait. Az országos levéltár ma már mintegy 90 kilométer hosszú iratanyagra vigyáz, és ezek között számos dokumentum kapcsolódik a pénztörténethez – tette hozzá.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszédében kitért rá, hogy a pénzintézet 1969 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmeket az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei és évfordulói, valamint nemzetközi történések kapcsán, támogatva az értékőrzést, felvállalva az ismeretterjesztés kulturális misszióját. Az érmét ismertetve elmondta, hogy az országos hatáskörű levéltár működését megalapozó törvénycikk kihirdetésének 300. évfordulója alkalmából a bank 15 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 3 ezer forintos színesfém változatát bocsátja ki. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben hétezer darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben szintén hétezer darab készíthető. Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte, előlapjukon Dudits Andor festőművész a levéltárban található egyik falfestménye alapján készült országláda ábrázolása látható.  Az előlapokon látható ábrázolás utal az intézmény megalapítása előtti időkre, amikor az ország főbb dokumentumai még elfértek egy ládában tárolva. Az érme hátlapján a Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, az Országos Levéltár 1923-ban használatba vett, központi épületének mai homlokzati ábrázolása jelenik meg, háttérben - eltérő felfényezéssel elkülönítve - az épület egykor szerves részét képező toronnyal, amely a második világháború alatt olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani.

H. Németh István a levéltár osztályvezetője az érme levéltártörténeti hátterét ismertetve elmondta, hogy az eredeti országládáról csak töredékes információkkal rendelkeznek a témát kutató szakértők. A feljegyzésekből annyi kiderül, hogy a feltehetően vasból készült ládát a nádorok egymásnak adták át, és a középkorban többek között nemzetközi szerződések megőrzésére szolgált. Később a király székhelyén, az Anjouk idején Visegrádon majd Budán az akkori levéltár felügyeletét a kincstár látta el.    Az önálló levéltárat egy 1723. évi törvény hozta létre. Ekkor az országgyűlés úgy határozott, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévő országos jellegű iratokat gyűjtsék össze és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően helyezzék el. Az intézmény 1756-ban kezdte meg működését, majd több más hivatali irattár összevonásával 1874-ben újjászervezték és azóta működött nyilvános gyűjteményként – tette hozzá a történész.

 
Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)

 

Az ezüst emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követően három hónapig, a színesfém változat egy évig névértéken vásárolható meg 2023. július 3-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

 

A levéltári törvény 300. és az Országos Levéltár épülete 100. évfordulójának emléket állító érmék születésének pillanatairól felvett videó elkészítéséhez köszönjük a Magyar Pénzverő Zrt. munkatársainak támogatását!

 

 

Utolsó frissítés:

2023.08.21.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges