Elismert szaktekintélyek sora vett részt az ICARUS-konferencián

A Nemzetközi Levéltári Kutatóközpont (International Centre for Archival Research – ICARUS) égisze alatt megrendezett nemzetközi konferenciának a Városliget szívében elhelyezkedő Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár adott otthont. A május 12. és 15. között zajló szakmai esemény programját több, az európai archívumok részvételével futó programok által kijelölt tematika és a memóriaintézmények tevékenységét aktuálisan érintő társadalmi kérdések határozták meg.
 

Archívumok a kortárs kihívások tükrében

Csaknem száz levéltáros, kulturális szakember, mikrobiológus és mérnök személyesen, további ötvenen az online térben követték az eseményeket. A háromnapos rendezvény során az ICARUS-közösség, valamint az AToM (A levéltárak és a migráció emlékei / Archives and Traces of Migration) és SAGA (Fenntartható Levéltárak, Zöld Megközelítések / Sustainable Archives, Greener Approaches) programok képviselői, továbbá más meghívott szakemberek osztották meg gondolataikat az „Archívumok a 21. század kihívásainak tükrében” vezérfonal mentén. Az előadások rávilágítottak arra, hogyan formálódik az archívumok identitása: egyrészt mint a történelmi emlékezet őrzőié, másrészt mint a kortárs kihívásokra reagáló, aktív szereplőké.

A program részeként számos szakmai látogatást is szerveztek. Ilyen volt az Open Society Archives, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri palotájának, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, valamint az ARCANUM Kft. központi telephelyének meglátogatása, amelyek lehetőséget biztosítottak a résztvevőknek a hálózatépítésre és új szakmai élmények gyűjtésére.
 

Komoly párbeszéd bontakozott ki

A kongresszus részeként az AToM szimpózium hét tematikus szekcióban bontakozott ki, amelyek mindegyike a migrációt vizsgálta levéltári, történeti és elméleti szempontból. A hozzászólók különböző esettanulmányokat és módszertani megközelítéseket emeltek ki, hangsúlyozva a levéltárak jelentőségét a migrációs tapasztalatok megőrzésében és értelmezésében időben és térben.

Az AToM szimpózium jelentős sikert hozott, amibe több mint 150 résztvevőt kapcsolódott be Európából és azon túlról, a helyszínen és online. A konferencia három napja gazdag és sokrétű tanácskozásokat hozott a migrációról a levéltári elméleten és gyakorlaton keresztül. A szakemberek között komoly szakmai párbeszéd alakult ki, innovatív levéltári módszereket mutattak be, és előadásaikban, hozzászólásaikban megerősítették a levéltárak alapvető szerepét a befogadó történelmi narratívák kialakításában. A tudományos ismeretek, a közösségi szerepvállalás és a szakmai eszmecsere összekapcsolásával az esemény bemutatta, hogy az emlékezet intézményei hogyan tudnak kreatív és etikus választ adni korunk kihívásaira – biztosítva, hogy az emigrációba kényszerült emberek történeteit megőrizzék, meghallgassák és megértsék.
 

Kockázatok és megoldások

A konferencián SAGA Workshopot is szerveztek, ahol az előadások főként arról szóltak, hogyan tehetik környezettudatosabbá az archívumok működését úgy, hogy a hosszú távú megőrzés is biztosított maradjon. A témák széles skálán mozogtak — a változó környezeti viszonyok és a háborús károk okozta megőrzési kockázatoktól kezdve egészen az archívumokban és a kulturális örökség más területein alkalmazott fenntartható megoldásokig. Bemutatták a megőrzés különféle módszereit és rugalmas megközelítéseit, amelyek a mai legfontosabb környezeti és társadalmi kihívásokra reagálnak.
 

Fenntartható örökségvédelem a gyakorlatban

A SAGA Workshopon összesen négy szekcióülést rendeztek meg, amelyek a változó környezeti feltételek, a fegyveres konfliktusok hatásai, a fenntarthatóság, valamint a kulturális örökségmegőrzés témaköreit ölelték fel. A konferencia során 14 előadás hangzott el, amelyeket hazai és nemzetközi szakemberek tartottak. Az esemény célja az volt, hogy különböző nézőpontokból mutassa be az archiválás és a megőrzés aktuális kihívásait és jó gyakorlatait. A résztvevők olyan zöld üzeneteteket fogalmaztak meg a workshopról, mint hogy a fenntarthatóság a tájékozottsággal kezdődik, az ellenállóképesség növekszik az együtt alkotás által, és a változás a tudásmegosztással kezdődik.

Az esemény ismét megmutatta, hogy Európa-szerte közös szándék vezérli a szakmát: megóvni levéltári örökségünket, és olyan fenntartható megoldásokat keresni, amelyek ellenállóbbá teszik intézményeinket a természeti és ember okozta kihívásokkal szemben, a SAGA program célkitűzéseivel összhangban.

A SAGA-programhoz kapcsolódik, hogy még április közepén a Magyar Nemzeti Levéltár adott otthont a szervezet irányítóbizottsági ülésének. Ez a nemzetközi kezdeményezés különböző területek – levéltári tanulmányok, mikrobiológia, mérnöki tudományok és építészet – szakértőit tömöríti, hogy Európa-szerte fenntarthatóbb jövőt építsenek a levéltárak számára. Az egyik csoport a levéltári anyagok mikrobiológiai állapotának felmérésére összpontosított, egy másik csapat az épületek infrastruktúráját és a környezeti rendszereket vizsgálta. A Tájvédelmi Alapítvány bemutatta a sebezhetőségek értékelésének módszertanát – ez kulcsfontosságú lépés a transznacionális örökségkezelési terv és a levéltári épületekre vonatkozó gyakorlati útiterv felé.

Fotó: Lantos Zsuzsanna (MNL)