Egyedülálló forrásanyagon alapuló könyvet mutattak be

Szerző: Miklós Dániel
2021.09.14.
2021. szeptember 13-án mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri palotájában a zentai Történelmi Levéltár munkatársa, Molnár Tibor által jegyzett, In nomine Domini! című kötetet, amely az első világháborúval kapcsolatos veszteségkutatásokhoz hozott új megközelítést a forrásként felhasznált iratanyag révén.

A helyszínen megjelent nagyszámú érdeklődőt elsőként Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte, aki rámutatott: bár egyházi levéltárból származik a kötet alapját adó iratanyag, a Magyar Nemzeti Levéltár egyben a magyar nemzet levéltára is, ezért az intézmény ott kíván lenni minden határon túli magyar iratanyagnál. Példaként említette meg, hogy 2019-ben a szovjet fogolytáborokba hurcolt magyarok kartonjainak visszajuttatásakor szintén jelen volt az intézmény. Molnár Tibor Bácskával kapcsolatos munkája pedig szintén kapcsolódik ehhez a hungarikákkal kapcsolatos misszióhoz – tette hozzá.

Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek elmonda: jelenléte köszönhető Pintér Tamás főosztályvezetőnek, aki említette neki még idén nyáron, hogy a kötet hamarosan bemutatásra kerül. Ő pedig már akkor eldöntötte, hogy szeretne itt lenni a rendezvényen a nézők között, azonban idővel meghívást kapott a vendégek közé. Egyházjogászként zseniálisnak nevezte, hogy a holttá nyilvánítási eljárásokat használta fel Molnár Tibor forrásként, mivel ezen ügyekre, iratokra senki sem gondolt korábban a veszteségkutatásoknál.

A kötetet Pintér Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője felidézte: a kötet megjelenésével régi közös álmuk valósult meg a szerzővel. Molnár Tibor még 2017-ben vetette fel az ötletet, ő pedig végig bátorította, hogy vigye végig a projektet. Molnár Tiborról elmondta továbbá, hogy a 2010-es években kezdett el veszteségkutatással foglalkozni, továbbá kifejezetten termékeny szerzője A Nagy Háború blognak, ahol harminckét bejegyzés áll a neve mellett.

A könyvre rátérve kiemelte: az eddig megjelent, első világháborús veszteséglistákat tartalmazó kötetek polgári és katonai iratanyagon alapultak, Molnár Tibor azonban egyházi dokumentumokkal dolgozott, amelyekre először Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője hívta fel a figyelmet. Molnár Tibor a kötet címadásánál pedig éppen az iratanyag egyházi eredetére utalt – tette hozzá. A könyv fő részét az adattár adja, amely a holttá nyilvánítási eljárások iratai nyomán jött létre. A folyamatról Pintér Tamás kifejtette, hogy az eljárást az eltűnt katona felesége indíthatta el a helyi plébánián, ha ismét meg kívánt házasodni, és templomi esküvőt szeretett volna. Az eljárás során szemtanúkat is meghallgattak, majd az érseki székhelyre, Kalocsára terjesztették fel az ügyet, ahol ítéletet hoztak az ügyben.

Az alapos kutató és háttérmunka kapcsán arról is beszélt Pintér Tamás, hogy Molnár Tibor a kötetben szereplő 84 bácskai települést is bemutatja röviden, továbbá az összesen 1334 személy adatait olyan struktúrában közli, amely egy majdani online adatbázishoz szintén jó alapot nyújtana. Összegzésképpen elmondta: Molnár Tibor adatgazdag művének érdemes tovább vinni a hírét, mivel új forráscsoportot és információkat mutat be. A holttá nyilvánítási ügyeket így akár a gyulafehérvári egyházmegyében, illetve később az egész Kárpát-medencében is fel lehetne tárni, amely nemzeti projekt a Magyar Nemzeti Levéltár vezetésével valósulhatna meg – vetette fel Pintér Tamás.

A szerző, Molnár Tibor felszólalásában megköszönte a közreműködők, így a szerkesztőként tevékenykedő Pintér Tamás, segítségét, akik nélkül bajosan jöhetett volna létre a könyv. Kifejezte továbbá, hogy szeretné, hogyha a kalocsai egyházmegye Magyarországon maradt részével folytatódhatna kutatómunka, amely érdekében tett már lépéseket. Az egyházi eljárások kapcsán arról is szót ejtett, hogy az összes holttá nyilvánításnak csupán a 15 százalékát teszik ki, ugyanakkor ennél az ügyrendnél fontos volt a szemtanúk beszámolója, mivel az egyház nemcsak a jogi, hanem az erkölcsi bizonyosságot is akart az illető személy haláláról.

 

Fotók: Varga Máté (MNL OL)

Utolsó frissítés:

2021.09.14.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges