Jelenlegi hely

Dudits Andor festőművész emlékezete

Monumentális falfestménytervei
Szerző: Reisz T. Csaba
2016.06.10.
150 évvel ezelőtt, 1866. június 24-én született Dudits Andor festőművész. A konzervatív, de egyéni stílusú alkotó mint gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egyik sokat foglalkoztatott festője készítette – élete utolsó monumentális alkotásaként – az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájának történelmi falképciklusát. A Magyar Nemzeti Levéltár az évforduló alkalmából Dudits Andor életművének feltárására vállalkozik a művésznek szentelt emlékév keretében, ezért most – a megszokott terjedelmet meghaladva – hosszabb cikkben emlékezünk a művészre.

 

Családja, tanulmányai

Dudits Miklós (1835–1892) békéscsabai orvosdoktor a sebgyógyulást elősegítő találmányának kórházi vizsgálatára 1866 májusában Pestre költözött várandós feleségével, Képessy Idával (1844–1895). Elképzelésének hasznosságát a megfigyelések nem támasztották alá, így a kísérleteket június 24-én befejezték. Ugyanaznap megszületett Andor is, aki a házaspár első gyermekének, Miklós Istvánnak a korai halálát (*†1865) követően gyógyír lehetett a családi veszteségre és a szakmai kudarcra.

A doktor Békéscsabán ismeretségbe került az akkor szárnyait bontogató Lieb (Munkácsy) Mihállyal, aki a vidék tehetősebb családjai számára készített arcképeket. 1865-ben az orvos és felesége is vászonra került, a két kép Dudits Andor élete végéig műtermének falán függött. Dudits apja volt az az orvos, aki Munkácsy szembajának súlyosságát felismerve riadóztatta a pesti orvosokat, akik gondos kezeléssel megmentették a művész szeme világát 1866-ban.

Dudits Miklós szerette volna, hogy egyik gyermeke művész legyen, e vágya teljesült Andor szakmai sikereiben. Andor a pesti piaristák gimnáziumában tanult 1877-től, majd ötödikes korától magántanuló lett. Inkább közepes, mint jó tanuló volt, erőssége a hittan, a történelem és a földrajz volt. Az ifjú 1886-ban előbb a bécsi Művészeti Akadémiára iratkozott be, majd tovább, Münchenbe utazott, és 1887. október 18-tól a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. A tíz üres helyre 130 jelentkező közül választották ki az arra legérdemesebbeket, felvételével tehát Dudits tehetségét ismerték el, aki 1888-ban és 1889-ben is dicséretet kapott az akadémia éves kiállításán.

 

Dudits Andor: Lovas párbaj

(München, 1890 előtt. Olaj, vászon, 48 x 66 cm, magántulajdon)

 

Művészi tevékenysége (zsánerképek, történeti festészet, monumentális falfestészet)

A művész a széles nyilvánosság elé a müncheni Üvegpalotában 1890-ben lépett Klinikai ambulatórium (Rendelő órában) című festményével. Ezt a festményt Munkácsy elhelyezte párizsi műtermének falán, amelyre Dudits igen büszke volt. A képet csak azért ismerjük, mert 1891-ben Berlinben is kiállították, és egy családi lapban megjelent a kép reprodukciója.

 

Dudits Andor: Klinikai ambulatórium / Rendelő órában

(München, 1890. Olaj, vászon)

 

Dudits 1891-től városképeket (Dunaparti jelenet, Opera, Danubius-kút), zsánerképeket (A nagymama neve napja) és egyházi vonatkozású képeket (Ave Maria) is festett. 1892-ben hazatért, beiratkozott Benczúr Gyula mesteriskolájába a Képzőművészeti Főiskolán, itt tanult 1897-ig. 1893-ban Plénparád (Pleine parade) című képét az uralkodó megvásárolta, ez a kép a budavári királyi palotában volt, egészen 1912-ig, amikor I. Ferenc József a honvéd főparancsnokságnak adományozta azt. A képvásárlás ténye szakmai hírnevének is jót tett, hamarosan ismert és elismert művészként tartották számon. 1893-ban a Lánykérés (Döntő pillanat) című festményét, 1894-ben Samassa József egri érsek megrendelésére a recski templom Szent István-oltárképét festette meg.

A művész a millenniumi ünnepségekre készülve fordult a történeti festészet felé. Előbb az ezredévi kiállítás egyik első díjjal jutalmazott plakátját tervezte, majd a kor történeti képfestészetének két darabját is ő készítette: Fiume (ma Rijeka, Horvátország) számára azt a jelenetet festette meg, amikor a helyi vezető felolvassa Mária Terézia rendeletét a város Magyar Királysághoz csatolásáról, Zemplén vármegye számára pedig II. Rákóczi Ferenc ónodi országgyűlésre érkezését álmodta vászonra.

1895-ben és 1897-ben az újonnan épült országház szabad falfelületeire festőművészeti pályázatot hirdettek meghatározott témákban. Dudits Andor Aranybulla (1896), majd Kardvágás (1898) című színvázlatával nyert, utóbbit meg is festhette a delegációs teremben. Az alkotással 1901-re készült el, ez a Parlament, de talán Magyarország legnagyobb szekkó stílusú – vagyis száraz vakolatra festett – alkotása (kerettel együtt 120 m2). Itteni munkáját folytatva, 1902–1903 között elkészítette a Törvény, a Vallás és kultúra, a Hadviselés, a Földművelés, az Ipar és a Kereskedelem allegóriáit. Ez időtől fogva hosszú évtizedeken keresztül készített monumentális falfestményeket vagy azok terveit.

Dudits beleszeretett egyik modelljébe, és 1901. február 12-én feleségül vette Pécsi Stefániát, Pécsi (Fuchs) Manó virágkereskedő 20 éves leányát. 1904. december 20-án megszületett fiuk, ifjabb Andor, aki orvos lett, Budapesten, Szegeden, majd Léván praktizált, és sajnálatosan fiatalon, 1943-ban elhunyt. Neki egy fia volt, akinek két gyermeke (és azok gyermekei) a ma élő egyenes ági Dudits-utódok. Dudits Andor 1903-tól haláláig, tehát élete nagyobb részében a XI. kerületben, a Kelenhegyi út 12. szám alatti műteremházban élt és dolgozott, mint az első beköltözöttek egyike. A művész emlékét egykori lakóhelyén a 2015 őszén a család kezdeményezésére állított tábla őrzi.

Dudits sokszínű művészegyéniség volt, könyvillusztrációkat, iskolai történeti tablótervet is készített, új művészeti technikákkal (monotípia) kísérletezett. 1908-ban a kőbányai polgári sörfőzde Népszínház utcai bérházának homlokzatára tervezett mozaikot, amelyet Róth Miksa készített el. Nem szakított az egyházi művészettel sem: 1908-ban oltárképet festett Bácskatopolya (ma Бачка Топола/Bačka Topola, Szerbia) katolikus temploma számára, 1909-ben a breznóbányai (ma Brezno, Szlovákia) templom hat szekkóját készítette el, 1917-ben oltárképet festett egykori iskolája, a pesti Piarista Rendház kápolnája részére (Kalazanci Szent József). Történelmi alkotást készített a kassai dómban, ahol Rákóczi Ferenc életútját képregényszerűen bemutató frízt festett 1914 és 1916 között.

Az első világháborús vereség és a területi veszteségek őt személyesen is érintették, hiszen több alkotása kerül a határon túlra (Bácskatopolya, Breznóbánya, Kassa, Fiume). Az ország integritásának megmentésére törekedő irredenta egyesület, a Védő Ligák Szövetsége pályázatára 1920 nyarán megfestette azt a jelenetet, amikor a nemzeti hadsereg budapesti helyőrsége 1920. április 11-én felesküdött a kormányzó előtt. A pályázatot megnyerte, a képet teljes nagyságában (6,70x2,75 méter) megfesthette (1920–1923), amelyhez a korabeli politikai elit számos tagja, élükön Horthy Miklós kormányzóval, portrét ült. A festmény ünnepélyes bemutatására a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolacsarnokában, 1923. május 13-án került sor. Az alkotás a korabeli politikai propaganda egyik kedvelt darabja lett, és a mű számos fontos ember barátságát – és ezen keresztül állami megrendelések sorát – hozta a már ekkor is híres és elismert művésznek. Hatalmas falfestményt készíthetett a pécsi egyetem aulájába, és 1924–1929 között az Országos Levéltár (OL) történelmi falképciklusa, több mint 30 szekkó is az ő munkája. Támogatója az 1922-től vallás- és közoktatásügyi miniszter, gr. Klebelsberg Kuno volt, aki a megrendeléseken túl azzal is segítette a művész munkáját, hogy a Képzőművészeti Főiskolán a monumentális falfestészet katedráját adta neki, ahol „Freskótan”-t tanított. 1925-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. Dudits Klebelsberg 1932. évi halálával elvesztette fő támogatóját, eltávolították a főiskoláról (nyugdíjazták az akkor már 66 éves művészt).

A két világháború közötti időszakban sem szakított az egyházi épületek ékesítésével: Sárbogárd, Gyöngyös és Gödöllő falképei dicsérik keze munkáját. Dudits életében számos elismerésben és díjban részesült. Hosszú ideig elnöke volt a Benczúr Társaságnak. 1944. november 7-én hunyt el. A második világháború után személyét – bizonyára a világháború előtti sikerei miatt – agyonhallgatták, díszsírhelyét a Farkasréti Temetőben megsemmisítették. Ez ideig sem életmű, sem tematikus kiállítást nem szenteltek egyedi stílusú művészete bemutatására.

 

Kapcsolat gróf Klebelsberg Kunóval

Az OL Bécsi kapu téri palotája hosszú ideig az első és egyetlen eredetileg is levéltári célokra létrehozott épület volt hazánkban. Felépítését már a levéltár átszervezésének gondolatától (1868) rendszeresen szorgalmazták, a kormányzat 1899-től foglalkozott komolyabban a kérdéssel. Az építkezést 1913 októberében kezdték el, amit a tervek szerint 1916. május 1-jére kellett volna befejezni, de az csak 1918-ra valósult meg a háborús viszonyok miatt. Az épület belső díszítését gróf Klebelsberg Kuno aktív szerepvállalása segítette elő, aki nemcsak szóban, de tettekben is kimagasló támogatást nyújtott ahhoz, hogy a levéltár valóban „palotaként” szolgálja a nemzeti kultúra ügyét. Klebelsbergnek köszönhető, hogy a csupasz falú házból a magyar kultúra egyik megjelenésében is elegáns, a történelmi múlt, a nemzeti identitás emlékezet- és forrásőrzőhelye, vagyis igazi palota lett.

Eredetileg csak a kutatóterembe készült volna két történelmi festmény, amelyek egyike Révész Imre (1859–1945) festőművész alkotása volt. Klebelsberg 1921 őszétől vett részt a levéltár építési bizottságának ülésein. Belügyminiszterként (1921–1922), majd vallás- és közoktatásügyi miniszterként (1922–1931) személyesen foglalkozott a levéltári épület díszítésének ügyével. Előbb négy fiatal művészt – Szőnyi Istvánt, Prihoda Istvánt, Patkó Károlyt és Deli Antalt – kért fel freskótervek benyújtására. Az eredménnyel elégedetlen bírálóbizottság 1923 novemberében inkább tapasztalt, Székely Bertalan és Lotz Károly hagyományait követő befutott művészek közül javasolt valakit felkérni a munka elvégzésére. Ekkor merült fel az éppen akkor ünnepélyesen átadott Eskü a vérmezőn alkotójának, Dudits Andornak a neve. Ezt a hatalmas munkát is ő nyerte el, és 1924–1929 között Róth Miksával szoros együttműködésben el is készítette az épület kultúrtörténeti jeleneteket ábrázoló szekkóit. Klebelsberg még további monumentális falfestményeket is megrendelt Dudits Andortól, de lemondása, majd halála miatt ezek nem valósultak meg, így igen keveset tudunk azokról.

 

A támogatás elvész

Gróf Bethlen István miniszterelnök és kormánya lemondásával (1931. augusztus 19.) kényszerűen Klebelsberg is megvált a kultusztárca vezetésétől. Távozása többek, így Dudits Andor számára is érzékeny veszteséget jelentett. Augusztus 24-én levélben búcsúzott támogatójától, köszönetet mondva azért, hogy részt vehetett a miniszter magyar kultúrát támogató nagy koncepciójú munkájában. A korábban is betegeskedő Klebelsberg 1932. szeptember végén egy szegedi útja alkalmával paratífuszban megbetegedett, és bár október 1-jén a Korányi-klinikára szállították a gondos gyógykezelés érdekében, október 12-én – 57 éves korában – elhunyt. A Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint a kórházi kezelés idején is sokan aggódtak érte, közöttük Dudits Andor festőművész.

Klebelsberg kultúrpolitikai tevékenységének emlékére emlékkiállítást rendezett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a Műcsarnokban (1933. február–március). A 15 teremből álló tárlat második termében falfestményterveket, Dudits Andor (33 tétel), Róth Miksa (1), Vaszary János (3), Baransky E. László (1), Pásztor János (1), Rakssányi Dezső (1), Aba-Novák Vilmos (3) alkotásait mutatták be. Duditstól az Országos Levéltár 22 falfestményterve és négy freskókartonja, a Testnevelési Főiskola és a debreceni egyetem aulájának freskótervei, a bécsi Collegium Hungaricum mennyezettervei és annak színvázlata, a gödöllői Premontrei Gimnázium éttermének freskóvázlata, valamint a pécsi egyetem aulája freskójának színvázlata szerepelt a kiállításon. Mindebből jól érzékelhető, hogy Dudits Andor volt és lett volna Klebelsberg elképzeléseinek fő kivitelezője a középületek monumentális falfestményekkel díszítésében.

 

Kegydíj az elmaradt megrendelésért

Míg a festőművész a pécsi, gödöllői és országos levéltári terveket megvalósíthatta, addig mások tervben maradtak, de a Klebelsberg-emlékkiállítás is tükrözi, hogy a többi közintézet számára tervezett képek elkészítéséhez is jelentős lépéseket tett már. Dudits a befektetett energiát nem akarta veszni hagyni, ezért a korábbi miniszteri felkérésnek eleget tevő munkája ellentételezését kérte az új kultuszminisztertől, Hóman Bálinttól.

Hóman 1934. október 27-én nyújtotta be „Megoldási módozatok a gróf Klebelsberg Kuno által Dudits Andor festőművésznél megrendelt falfestmények ügyében” tárgyú előterjesztését a Minisztertanácshoz.

 

Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 11322/1934. III. számú előterjesztése Dudits Andor kegydíja és segélye ügyében

Jelzet: MNL OL, Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), 1934. október 27.

 

A miniszter a pénzügyminiszterrel történt előzetes egyeztetés alapján azt javasolta, hogy a gróf Klebelsberg Kuno által megrendelt falfestményekkel kapcsolatban támasztott igényeiről lemondás ellenében Dudits Andor festőművész számára életfogytiglan, de legfeljebb 15 évig, havi 150 pengő kegydíjat, továbbá a tárca költségvetésének „Művészeti célok támogatása” terhére ugyancsak 150 pengő állandó segélyt engedélyezzenek. A festő halála esetére özvegye a kegydíj és a segély felét folyósították volna a 15 éves időszak végéig, továbbá a művésznek nem kellett visszafizetnie a főiskolai elbocsátásakor felvett, nem jogos végkielégítését.

Az előterjesztés szerint Klebelsberg megbízást adott Duditsnak a debreceni egyetem aulájának, a Testnevelési Főiskola dísztermének és a bécsi Collegium Hungaricum nagy mennyezetének kifestésére 285 000 pengő tiszteletdíj ellenében. „Dudits hosszas előtanulmányok után a terveket el is készítette, de a kivitel egyrészt hivatali elődöm halála, másrészt a változott viszonyok folytán abbamaradt.” Dudits az addigi munkának a díjazását, vagyis az első részlet (95 000 pengő) kiutalását kérte, és azt, hogy ha a kivitelezéssel mégsem bíznák meg, akkor az elmaradt hasznát is térítsék meg.

A miniszteri álláspont szerint a falfestmények kivitelezésére a pénzügyi helyzet miatt nem nyílik lehetőség, ezért csak az addig elvégzett munka honorálásával kell foglalkozni. Hóman megállapította, hogy a Collegium Hungaricumra vonatkozó szerződés írásban is létrejött, a másik két munkára pedig ugyan csak szóbelileg született megegyezés, de annak érvényessége nem vitatható, és a Kincstári Jogügyigazgatóság véleménye szerint Dudits igénye jogos. A következő megállapodást javasolta a felek tárgyalásai alapján: a javasolt ellentételezésért cserébe a művész a kivitelezés megrendelésére vonatkozó minden igényéről lemond, és az elkészített terveit is az állam részére tulajdonul átengedi. Mivel úgy vélte, hogy egy erre vonatkozó perben a bíróság bizonyosan megítélné a követelést, a javaslat elfogadását kérte, amelyhez a Minisztertanács hozzájárult.

Ennek alapján Dudits Andor élete végéig, tíz éven keresztül havi 300 pengőt kapott kegydíj és segély formájában, halálát követően pedig özvegye volt a 150 pengőre jogosult. Arra azonban nincs adatunk, hogy a második világháborút követő időszakban ez a juttatása milyen formában maradt fenn. Ugyancsak nincs tudomásunk arról, hogy az elkészült tervek, amelyek az egyezség szerint az állam tulajdonává váltak, és amelyek bizonyosan léteztek, ma hol találhatók. Csak remélhetjük, hogy a feltáró munka eredményeként előkerülnek.

 

Dudits Andor | 150

 

Dudits Andor freskókartonja: Önarckép szerzetesi ruhában, amelyről a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületének bejáratánál található egyik szekkó is készült.

(Építészeti Múzeum, 2004.1.7.)

 

A Magyar Nemzeti Levéltár Dudits Andor születésének 150. évfordulója alkalmából emlékévet hirdet, amelyet a művész születésnapjához igazítottan, a „Múzeumok Éjszakája” intézményi rendezvényei keretében, 2016. június 25-én 17 órakor indít útjára.

Az életműre vonatkozó információkat ezúton is várjuk a dudits150@mnl.gov.hu elektronikus levélcímen.

 

Utolsó frissítés:

2016.07.19.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges