A történelem ismét házhoz ment

Szerző: Csóka Géza
2023.02.06.
2023. február 2-án, csütörtökön folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Községi Könyvtár közösen szervezett történelmi ismeretterjesztő sorozata, ahol most két levéltáros kollégánk is szerepet vállalt. Garadnai Zoltán főlevéltáros moderátor mellett Schmidt Anikó főlevéltáros előadását hallhattunk, aki a török-magyar kapcsolatok 700 évét tárgyalta egy órába sűrítve.

Garadnai Zoltán az előadás felvezetését három jelentős évfordulóval kezdte, miszerint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának épülete idén ünnepli a 100. évfordulóját, emellett az intézmény maga a tricentenáriumát, Schmidt Anikó pedig éppen 10 éve dolgozik a levéltárban. Ezt követte maga az előadás, melynek elején Schmidt Anikó jelezte, hogy – tekintettel az időbeli korlátokra – a 700 év magyar-oszmán török kapcsolatainak csak a főbb aspektusaira fog kitérni. Az előadás elején bepillantást nyerhettünk a török nyelvcsaládok rendszerébe, és érdekességként lett megemlítve az, hogy a török népek oguz ágával való kapcsolatainkat a magyar nyelvben meghonosodott úz szavunk is őrzi. Ezt követően a magyar-török történelem fontosabb eseményeit tekintettük át, I. Nagy Lajos király törökökkel való megütközésétől egészen a karlócai békéig, majd a 16-17. századi Hódoltság mindennapi életére vonatkozó levéltári forrásokkal ismerkedhettünk meg. A diákon bemutatott iratfotók reflektáltak a közbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakra, az adóztatásra vonatkozó visszaélésekre és a vallási türelemre.

A törökök kiűzését követően a 17. század végére fordulat következett be a magyar-török kapcsolatok terén, melyet elsősorban a bécsi udvarban történt csalódottság indukált. A törökök aktívan támogatták a magyarok Habsburg-ellenes megmozdulásait (Thököly-felkelés, Rákóczi-szabadságharc, 1848-1849-es szabadságharc), amelyeknek vezetőit és számos résztvevőjét később, a vereségeket követően befogadták. Kossuth Lajos az 1848-49-es szabadságharc utáni első éveket ugyancsak az Oszmán Birodalomban töltötte, és az ő török nyelvtanulását őrző, ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában lévő iratait is megtekinthettük. A 19. és 20. század folyamán egyre pozitívabb lett a törökök megítélése Magyarországon, amelyhez hozzájárultak a magyar nyelveredettel kapcsolatos viták, és a mesés Keletről alkotott romantikus európai elképzelések is. A korszakot olyan iratok illusztrálták, mint például a millenniumi ünnepségekre felállított Konstantinápoly elnevezésű mulatónegyed (1896-1897), melynek terveit Gerster Kálmán építész  készítette.

 


 

 

Utolsó frissítés:

2023.05.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges