A reformkori pecséthasználatról tart egész napos konferenciát a Levéltár

Szerző: Borsodi Attila
2024.11.11.
A magyar nyelv hivatali előretörése a reformkorban: Küzdelem a vármegyei pecsétnyomók magyar felirataiért címmel konferenciát szervez november 12-én a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Kormánytisztviselői Kar. Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

A reformkori pecséthasználat témában szervezett konferenciát november 12-én, kedden délelőtt 10 órától tartják a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.). A rendezvényen köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke.
 

Fókuszban az eredmények

A konferencián a levéltár számos munkatársa is közreműködik. Avar Anton főlevéltáros, az MNL Országos Levéltára (OL) Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya helyettes vezetője Az első vármegyei pecsét- és címeradományok címmel ad elő, míg Kulcsár Krisztina, az MNL főlevéltárosa Vármegyei pecsétváltoztatások a 18. században címmel tart előadást. Molnár András főlevéltáros, az MNL Zala Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese Zala vármegye „önkényes” pecsétváltoztatásáról beszél a konferencia vendégeinek, Pintér Tamás, az MNL Baranya Vármegyei Levéltár segédlevéltárosa pedig „L. I.”: első vagy József? Baranya vármegye címer-pecsétjének története, különös tekintettel az 1838. évi megújításra címmel ad elő. Veres Tünde, az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltár munkatársa Szatmár vármegye pecsétváltoztatásáról osztja meg gondolatait a hallgatósággal, Szálkai Tamás, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltár főlevéltárosa pedig Bihar vármegye pecsétváltoztatását tekinti át. Kóta Péter, az MNL Vas Vármegyei Levéltár főlevéltárosa Vas vármegye elhamarkodott döntése és a dunántúli fontolva haladók címmel tart előadást, Boross István főlevéltáros, az MNL Veszprém Vármegyei Levéltár igazgatója pedig Veszprém vármegye esetéről beszél a konferencián.
 

Eltérő utat jártak

A konferencia apropóját pedig az adta, hogy november 13-án lesz 180 éve annak, hogy V. Ferdinánd magyar király szentesítette az 1843/1844. évi pozsonyi országgyűlés törvényei között a magyar nyelv hivatalossá tételéről szóló II. törvénycikket. A Magyar Nemzeti Levéltárban a Magyar Kormánytisztviselői Karral évek óta közösen megrendezett közigazgatástörténeti konferencia témája ezúttal ehhez kapcsolódik. Fontos tudni, hogy már az 1836. évi III. törvénycikk következtében sok vármegye megváltoztatta latinról magyarra a vármegyei pecsét feliratát. A vármegyék mintegy fele kérvényezte az uralkodónál az új pecsét vésését, ezek meg is kapták erre az engedélyt és a kiváltságlevelet. A vármegyék másik fele azonban saját maga döntött a változásról, ami hatásköri konfliktusokhoz vezetett a helytartótanáccsal. Így a konferencia – a központi és vármegyei levéltárakban fennmaradt iratok alapján – országos számvetést végez arról, hogy az egyes vármegyék miként viszonyultak a pecsétváltoztatásokhoz és mi lehet ennek a történeti háttere.
 

Várják a jelentkezőket

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük, ITT jelezze! Fontos, hogy a program ideje alatt kép- és hangfelvételek készülhetnek. További információk: tudomanyos.igazgatosag@mnl.gov.hu

 

Csatolt állományok: 

Utolsó frissítés:

2024.11.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges