Jelenlegi hely
A lovak szerelmese. Fülöp edinburgh-i herceg és Magyarország kapcsolata
Bubik Gyöngyi - Garadnai Zoltán
A sok szempontból különcnek számító Fülöp herceg rajongott a lovakért, és a lósport iránti szeretete is közismert volt. Az 1940-es évek második felében lett aktív lovaspóló játékos, de egy csuklótörés után 1971-ben felhagyott ezzel a tevékenységgel, és fogathajtó lett. Ebben a szakágban 1973-ban már az Európa-bajnokságon szerepelt. Az 1970-es és az 1980-as években hatszor indult fogathajtó világbajnokságon és háromszor Európa-bajnokságon. Világbajnokságon az egyéni versenyben először 1976-ban vett részt, ekkor a 24. helyen zárt.
Az 1978-ban Magyarországon (Kecskeméten) megrendezett világbajnokságon csapatban harmadik, míg egyéniben 29. helyezést ért el. 1980-ban világbajnok volt csapatban, 21. egyéniben. Egy évvel később csapatban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. A sikerek folytatódtak: a következő évben vb bronzérmes lett csapatban, hatodik az egyéni versenyben. 1984-ben az ismét Magyarországon (Szilvásváradon) megrendezett világbajnokságon a dobogó harmadik fokára állhatott fel csapatban, és a 18. helyet szerezte meg egyéniben. Az 1986-os ascoti vb-n már csak egyéni indulóként szerepelt, amikor ismét 18. lett.
Fülöp (Prince Philip, Duke of Edinburgh) herceg, II. Erzsébet királynő férje Korfun született 1921. június 10-én, dán és görög királyi hercegként. Születésekor a görög trónöröklési sorban a hatodik helyet töltötte be, de nagyobb hatással voltak rá angol, dán, orosz és német gyökerei. A herceg Európa legtöbb uralkodócsaládjával rokonságban állt, mivel üknagyanyja maga Viktória királynő volt. A Romanovokhoz is rokoni szálak fűzték (a Jekatyerinburg melletti erdőben megtalált egykori cári család maradványait Fülöp herceg DNS mintája segítségével azonosították). Hamar megtanulhatta azonban, hogy az arisztokrata származás nem jelent garanciát az életben. Mivel édesapja, András herceg elvesztett egy fontos csatát az 1919-ben kitört görög–török háborúban, amiben a görögök súlyos veszteséget szenvedtek, nem kerülhette el a felelősségre vonást: bíróság elé állították és életfogytiglani száműzetésre ítélték. Őt és családját az HMS Calypso brit hadihajó menekítette ki Görögországból, amelyet V. György, II. Erzsébet nagyapjának parancsára küldtek értük. Korai éveinek egyik meghatározó eseménye volt tehát családja száműzetése, ezért Fülöp egyáltalán nem hercegi körülmények között nőtt fel.
A száműzetés évei szerencsétlenül alakultak: alkoholista és szerencsejátékos édesapja elhagyta a családját, az édesanyját egy svájci szanatóriumban skizofréniával kezelték. Fülöp herceg négy nővére házasságkötésük révén Németországba költözött, így a herceget távolabbi rokonai nevelték. 1936-ban a skóciai Gordonstoun magániskolába kezdett járni, amely a spártai fegyelméről volt híres. Az iskola szigorú szellemisége jól illett Fülöp személyiségéhez. Tanulmányai befejezése után a herceg a brit királyi légierőbe kívánt belépni, de nagybátyja, Louis Mountbatten admirális (Lajos Ferenc battenbergi herceg) úgy vélte, sorsa a tengerészeten belül jobban alakulhat. Ezért Fülöp elvégezte a dartmouth-i Brit Királyi Haditengerészeti Akadémiát, és a második világháborúban csatahajókon teljesített szolgálatot.
Fülöp herceg és Erzsébet hercegnő 1939-ben találkoztak először: Erzsébet édesapja, VI. György a dartmouth-i tengerészeti akadémiára látogatott családjával együtt. A távoli unokatestvért, Fülöpöt arra kérték fel, hogy mutassa meg Erzsébet és Margit hercegnőknek a helyszínt. Erzsébetnek, aki akkor 13 éves volt, megtetszett a 18 éves tengerészkadét, akivel levelezni kezdett. A lánykérésre 1946 nyarán került sor, de csak 1947-ben jelentették be hivatalosan, amikor Erzsébet betöltötte a 21. életévét. Hozzájuk közel állók szerint kötelékük mindig nagyon szoros volt, és Fülöp herceg volt az egyetlen a világon, aki azt mondhatott a királynőnek, amit akart.
Fülöp 1947-ben lemondott görög és dán hercegi rangjáról (ezzel is mutatva, hogy szakít korábbi életével, és dán-német-görög származását maga mögött hagyja), felvette az anglikán vallást és megkapta a brit állampolgárságot. Fülöp ekkor vette fel az angolosított Mountbatten nevet is. Amikor 1952-ben elhunyt az uralkodó, és Erzsébet követte őt a trónon, Fülöp herceg addigi élete megváltozott. Ettől kezdve életét alapvetően meghatározta, hogy a királynő férjeként a figyelem középpontjába került, ugyanakkor megfelelő, hasznos elfoglaltságot kellett találni számára. Tengerész pályafutását nem folytatta, így sokszor reprezentatív szerepet töltött be. Az ő feladata lett például a koronázás felügyelete, és ő nyitotta meg 1956-ban a melbourne-i olimpiát.
A lovakhoz régóta szeretettel és érdeklődéssel fordult – közismert a Windsor-ház tagjainak lovasszenvedélye. Fülöp herceg is elkötelezett lovas és hajtó volt – lószeretete és a személyét övező tekintély eredményeként 1964-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökévé választották. Ezt a tisztséget egészen 1986-ig töltötte be.
A Nemzetközi Lovas Szövetség elnökeként, illetve versenyzőként többször látogatott Magyarországra a hetvenes és a nyolcvanas években. Látogatásait mindig alapos diplomáciai előkészületek előzték meg: a Budapestre akkreditált brit nagykövet révén intézték a fogadását, vendéglátását, a sajtóval való kapcsolatát és a magyar politikai vezetőkkel való találkozásait. Külön szervezést igényelt általában az utazása, mert a herceg saját sportrepülőgépével érkezett a verseny helyszínére.
A Magyar Lovas Szövetség tájékoztatói az 1978. évi fogathajtó világbajnokság kapcsán az előzményekről és a tervezett programról
Jelzet: MNL-OL-XVIII-2-e-B-12-1978 (Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Államközi látogatások)
A herceg emlékezetében megtartotta mindazokat, akikkel látogatásai során találkozott: így az 1971-ben megismert Cseterki Lajos (az MSZMP Központi Bizottságának tagja) felől érdeklődött későbbi, 1978-as tartózkodása során. Látogatásai alatt nem csupán versenyeken vett részt: 1971-ben a bábolnai és dióspusztai méneseket is meglátogatta.
A forrásokból kiderül: a herceget a lovak szeretete, a lovassport iránti szenvedély hajtotta, és ez olyan összekötő kapcsot jelentett, ami messze túlmutatott azokon az ideológiai-kulturális korlátokon, amik egy kommunista diktatúra és egy alkotmányos monarchia között fennálltak.
Ajánlott szakirodalom és forrás:
Tom Levine: A Windsor-ház- Egy majdnem normális család tündöklése és tragédiája. Gabó kiadó, Budapest, 2007. p. 304.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges