Patikalátogatás 1806-ban

Decemberi hónap dokumentuma
2016.12.02.
A magyar történelem első, átfogó egészségügyi szabályzatát (Generale Normativum in Re Sanitatis – Az egészségügy általános szabályzata) 1770-ben, Mária Terézia uralkodása idején adták ki. A rendelet korábban nem tapasztalt módon, igen részletesen foglalta keretbe az egészségüggyel kapcsolatos szabályokat kezdve az egészségmegőrzéstől, a személyzeti kérdéseken és hivatásbeli renden át, egészen a járványok idején alkalmazandó vesztegzáron keresztül a díjszabásig.

Az így felálló, központilag szervezett egészségügyi rendszerben (a főorvosoktól kezdve a bábákon át a gyógyszerészekig) immáron minden területen megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek dolgoztak és a centralizált elvek okán nem csak az egészség megőrzését tudták hatékonyabban végezni, de sikeresen tudták csillapítani a korban vissza-visszatérő járványok okozta pusztítást is.

A rendelet előírta azt is, hogy az orvosok évente minimum egy alkalommal, előre be nem jelentett módon látogassanak meg minden patikát. A vizsgálatot (a helyi orvosból vagy a megyei főorvosból, illetve a vármegyei magisztrátus által kijelölt két másik személlyel együtt) egy legalább három tagú bizottságnak kellett lefolytatnia. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet végül meg kellett küldeni a Helytartótanácsnak is.

A most közlésre kerülő dokumentum egy 1806-ban Jászberényben lezajlott patikalátogatás során készült jegyzőkönyv. Az ellenőrzés során eljáró öt tagú bizottságot a Jászkun Kerületek főorvosa, Pirkler Tádé vezette. Pirkler Tádé az összes hármas kerületi főorvos közül a leghosszabb ideig, több mint harminc évig (1803-1837) állt a Jászkun Kerület egészségügyének élén. Az ő időszakára esett a korszak legnagyobb epidémiája, az 1831-32-ben országos szinten komoly áldozatokat szedő kolera járvány is, melynek fékezésében és a helyi betegek gyógyításában a doktor is nagyon fontos szerepet vállalt. Mellette Csiszár József nagykun kerületi és Peterka József kiskun kerületi orvosok, valamint Virtzfeld János, a jász kerület seborvosa és Kármán Pál jász kerületi aljegyző vett részt az ellenőrzésen.

Az alább közlésre kerülő jegyzőkönyv egyrészt rávilágít arra a szakmai követelményrendszerre (felkészültség, tárolási körülmények, pontosság stb.), aminek a korban minden gyógyszertárnak meg kellett felelnie. Összevetve a forrásban található leírást egy mai patikával, kijelenthetjük, hogy bár azóta sok területen történt változás, a gyógyszertárakra vonatkozó legfontosabb alapelvek, szempontok már a XVIII-XIX. század fordulóján jelen voltak egészségügyi igazgatásban. Ezek mellett pusztán átolvasva ezt a rövid dokumentumot egy röpke bepillantást nyerhetünk egy 210 évvel ezelőtti gyógyszertár világába is.

 

A Felséges Királyi Helytartó Tanácsnak egészséget tárgyazó 1795-dik esztendei kegyes rendeléseihez képest, mi alól írtak az alólírt napon, s esztendőben az Apothecának törvényes megvizsgálására össze jővén a Tekintetes Districtusoknak [Kerületeknek] a felől e következendő jelentést tészünk.

1o Hogy Henvaller Károly patikáriusi diplomával de anno 1802 die 22a Aprilis felékesíttetve lévén, az ide való jászberényi magános Szent Háromság név alatt lévő patikát a múlt esztendőben áprilisnak 1 napján Hoffer Ferenctől, mint volt patikáriustól magának megszerzette légyen.

2o Vagyon egy 22 esztendős idejű jó erkölcsű legénye, aki is a fent nevezett mesterétől ezelőtt egy esztendővel szabadíttatott fel, a legény különféle kérdésekkel próbáltatván alkalmasint eleget tett.

3o A patikárius könyvei elő kérettetvén, ilyen című gyakorlott patikai könyveket találtunk: Pharmacopea Austriaco Provincialis de Ao [Anno] 1780 et de Ao 1794 item Taxa Medicamentorum de Ao 1804.[1]

4o A defectus könyve[2] elő kérettetvén megmutatta. Nem különben a materiáléknak inventáriuma is világosan kitett áraikkal általa produkáltatott.

5o A recipéknek, azaz orvosságoknak világosan kitett ára a fent megnevezett Taxa Könyv szerint voltak elrendelve.

6o A füves padlást megjárván, a füveknek épen való megtartására elegendőnek találtuk, Vivum Herbariumot[3] azonban nem produkáltatván, annak megszerzését néki meghagytuk.

7o Megjártuk a materiáléknak kamaráját is és az azokban találtatott materiálékat megvizsgáltuk, mellyeket mind jóknak, s jó rendben találtunk. Azután

8o A mérgeknek almáriumát vizsgáltuk meg, mellyeket a mesternek zárt kulcsa alatt lenni találtunk. Megjártuk

9o A desztillált vizeknek pincéit is, melyeket az edényekkel egyetemben jóknak lenni tapasztaltunk, megvizsgáltuk

10o A patikát és a laboratóriumot, jónak, száraznak és szellősnek lenni láttuk.

11o Azután az orvosságokat, különösen holmi kémiai próbákkal megvizsgálván kívánságunknak eleget tett.

Utolszor a mértékeket is próbára vettük, melyek is a bécsi mértékekkel ponti megegyeztek.

Signatur, Jászberény, diebus 11a et 12a 8bris 1806. [1806. október 11-12.]

 

Jelen lévén Kármán Pál                                                       Pirkler Thadeus

Dtualis Vnotarius [jász kerületi aljegyző]                           T.N. Jász és Kun Megyéknek

                                                                                            rendes orvosa

                                                                                           

                                                                                            Csiszár József

                                                                                            Nemes Nagy Kun Megye

                                                                                            rendes orvosa

 

                                                                                            Peterka József

                                                                                            T. K. Kun megye rendes orvosa

 

                                                                                            Virtzfeld János

                                                                                            N. Jász megyének rendes chyrurgusa

 

 

Az irat jelzete: MNL JNSzML IV-1. b. A Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai. Közigazgatási iratok. Fasciculus 5. 1512/1806.

 

 

Magyarázat:

[1] Osztrák tartományi gyógyszerkönyv (1780), ill. Gyógyszerek árai (1804)

[2] Defektus könyv, más néven laboratóriumi könyv. Azon gyógyszereknek a listája, amiket az adott gyógyszertárban készítettek.

[3] Vivum Herbarium – növényeket vagy azok képeit, neveit és előfordulási helyeit tartalmazó könyv. Lásd: http://www2.nrm.se/fbo/hist/munchen/bok2.jpg

 

Összeállította:

Horváth Gergő mb. igazgatóhelyettes, levéltáros

Utolsó frissítés:

2016.12.08.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges