Idén 20 éve annak, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz
Az előkészületek és a népszavazás
A csatlakozásig vezető hosszú út már 1989-ben elkezdődött, amikor az EU programot indított Magyarország és Lengyelország gazdasági átalakításának támogatására.
1990-ben startolt a Phare program, a kelet-európai hallgatók uniós tagállamokban folytatott tanulmányainak támogatása, melynek keretében többszáz magyar hallgató jutott évente ösztöndíjhoz és tanulhatott külföldön.
A csatlakozás kérdése, a vágyott nyugati jólét reménye és esélye a korabeli közbeszédnek is mindinkább részévé vált, melyet jó érzékkel ábrázolt egy 1991-es magyar akcióvígjáték, a Hamis a baba több jelenete is:
A háttérben zajló diplomáciai tárgyalások jeleként 1993-ban a Koppenhágai csúcstalálkozón a régi tagállamok képviselői egyértelműen kijelentették, hogy lehetségesnek tartják a keleti bővítést, vagyis azt, hogy a Kelet-Európában frissen megalakult új demokratikus államok csatlakozhatnak az Unióhoz.
1994. április 1-én Magyarország benyújtotta a kérelmét a csatlakozásra. 1995-ben a szomszédos Ausztria csatlakozott az EU-hoz, majd 1997-ben a Schengeni övezethez is.
1998-ban aztán megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az EU és Magyarország között. Ezzel párhuzamosan folyt a NATO-csatlakozás előkészítése is, melyre 1999-ben került sor. 2002-ben pedig eredményesen befejeződtek az egyeztetések Magyarország és az Unió között is, így a rákövetkező évben, 2003. április 12-én hazánk vezetői népszavazást tarthattak a csatlakozásról. Az akkor szavazásra jogosult 8.042.272 polgár mindössze 45,62%-a járult az urnákhoz, akiknek 83,76%-a támogatta a belépést.
A csatolt szavazóköri jegyzőkönyv szerint Szolnokon a Tisza Park 1. szám alatti szavazókörben az alábbiak szerint alakult a részvétel:
NÉPSZAVAZÁS 2003. 1.-8. OEVK
HU_MNL_JNSZVL_XXXIII. 3. c. 4. doboz
Az igenek többsége mellett a vártnál alacsonyabb részvétel leginkább azzal volt magyarázható, hogy a parlamenti pártok egyaránt a belpolitikai küzdelem részeként kezelték a választást. Míg a kormánypártok saját sikerükként próbálták meg elkönyvelni az igenek győzelmét, addig a parlamenti ellenzék, bár támogatta az uniós csatlakozást, igyekezett minimalizálni annak lehetőségét, hogy a kormány politikai tőkét kovácsolhasson egy magas részvétel melletti sikerből, ezért nem mozgósították szavazóikat. S mivel a parlamenti pártok egyaránt támogatták az uniós csatlakozást, a választópolgárok többsége végül úgy érezhette, hogy a döntés már megszületett a fejük felett, a népszavazás puszta formalitás.
Egy 2003-as választási prospektus részlete, mely már a népszavazás előtt kijelentő módban írt arról, hogy 2004-ben „Magyarország az Európai Unió tagjává válik.”
HU_MNL_JNSZVL_XV.29.a. Fiatal Baloldal 2003 a.
A kormányzati kampány eközben a csatlakozással együtt járó előnyök és hátrányok érvekkel alátámasztott mérlegelése és pozitívumának megértetése helyett döntően csak az igen szavazatra buzdított. Ezzel szemben a kisebbségbe szorult, nemmel szavazók véleményét csupán a parlamenten kívüli csoportok képviselték, mint például a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt, vagy a Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, publicista alapította Magyar Igazság és Élet Pártja. Utóbbi a csatlakozásban a nemzeti függetlenség feladásának veszélyét látta. Csurka - még az MDF alelnökeként - 1992. augusztus 20-án megjelentetett egy heves reakciókat kiváltott pamfletet, amiben kételyeinek adott hangot:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeletMagyarorszag_1992_08/?pg=315&layout=s
Az unióba lépést ellenzők táborában még egy vicc is született:
„- Hogy hívják orvosi műszóval Magyarország csatlakozását az Európai Unióba?
- ???
- EUtanázia.”
Az EU ellenes szervezetek közül a legnagyobb visszhangot azonban egyértelműen a Szabad Magyarországért Mozgalom váltotta ki az Unió 12 csillagát a vörös csillaggal és a horogkereszttel együtt ábrázoló plakátjával. A tiltott önkényuralmi jelképek használatáért a szervezet tagjait végül le is tartóztatták.
szmmeunem.jpg
A korabeli kampányt és a közgondolkodást azonban leginkább az jellemezte, hogy a csatlakozási feltételek előnyei és hátrányai körüli diskurzusban nem a valódi felvilágosítás, hanem a máktermesztés és ezáltal a mákos tészta esetleges betiltásának lehetősége, majd az ezt cáfoló nyilatkozatok kerültek a középpontba…
Választási tájékoztató a mákról és a disznóvágásról
HU_MNL_JNSZVL_XV.29.a. Fiatal Baloldal 2003 b.
A csatlakozás
A csatlakozásra végül 2004. május 1-én került sor. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus és Málta társaságában, Magyarország ettől a naptól kezdve az Unió teljes jogú tagja lett.
Az alábbi klip a most negyvenes-ötvenes korosztálynak lehet emlékezetes. Korrajz, melyben több más mellett az Uniós csatlakozás ténye is megemlítésre kerül egy mondat erejéig (2 perc 15 másodpercnél):
2004 júniusában már meg is tartották az első EP-választást az országban. A Magyar Köztársaság 24 főt delegálhatott.
Szolnokon, a korábban már említett szavazókörben is zajlottak a választások. A 2004. június 13-án kelt Szavazóköri jegyzőkönyv szerint a szavazatok megoszlása itt így alakult:
EURÓPA PARLAMENT VÁLASZTÁS JZKV. 2004 1-6. V.K.
HU_MNL_JNSZVL_XXXIII. 3. e. 1. doboz
Az Új Néplap 2004. június 14-i hétfői száma az alábbi módon tudósított a választás eredményéről:
„Ellenzéki (akkor Fidesz) győzelem az EP-választáson. Tegnap országszerte az urnákhoz járultak a választók, hogy első ízben eldöntsék, a következő öt évben kik képviseljék Magyarországot az Európai Parlamentben.”
A cikk említést tesz arról, hogy a megyénket magába foglaló Észak-alföldi régióban volt a legalacsonyabb a szavazók aránya, 31,34%, ez megyénkben 31,91% volt.
A cikk megemlékezik az aznap elsőként a szavazókörbe érkezőről és szó esik azokról is, akik életükben először szavazhattak. A kertvárosi Kálmán család együtt járult az urnához.
Az uniós tagság egy éves évfordulóját akkor még nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelték meg megyénk különböző településein:
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. március 10-i munkaterven kívüli nyílt ülésének témája volt az „Európa Napok” címmel meghirdetett ünnepségsorozatokhoz kapcsolódó rendezvények szervezésére vonatkozó pályázat benyújtása is, amelyről az alábbi összefoglaló kivonatot tárom az olvasó elé:
Botka Lajosné akkori Polgármester köszöntötte az ülésteremben megjelenő érdeklődőket, meghívottakat. Az eseménysorozatot első napirendi pontként tárgyalták. Az előterjesztés bevezető részében Polgármester asszony tájékoztatást adott arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal február 28-án megjelentetett egy pályázati felhívást, melynek határideje március 12-e, tartalma pedig az Európai Uniós csatlakozás 1 éves évfordulójához, valamint a május 1-hez köthető rendezvénysorozatokhoz kapcsolódó pályázati támogatás megszerzése volt.
Balla György képviselő úr világosan fogalmazott arról, hogy a forrás az ünnepség megtartására jelen pillanatban rendelkezésre áll, de nem tudhatják, hogy mi lesz két hónap múlva, milyen pályázatokat fognak még beadni addig, a költségvetés keretein túl terjeszkedni semmilyen módon nem lehet. Felháborítónak tartotta, hogy egy február 28-án megjelenő pályázati kiírás határideje március 12., ezáltal lehetetlen helyzetbe került a polgármester, a képviselőtestület és azon szervezetek is, amelyek hajlandóak lennének pályázni még ilyen körülmények mellett is. Szerinte mindenki, amilye volt beletette a közösbe és a szolnoki szervezetek mindent megtettek annak érdekében, hogy a pályázat végül sikeres lehessen és az ünnepségsorozat méltó módon megünnepelhető legyen.
Szalay Ferenc képviselő úr is osztotta Balla képviselő aggályait, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az öröm, ami azzal jár, hogy egy nagyszabású ünnepségsorozatot lehet megszervezni az Uniós csatlakozás 1 éves évfordulójára, feledteti a problémákat.
Polgármester asszony is a rövid időkeretet emelte ki, amely nehéz helyzetbe hozza a pályázókat, de hangsúlyozta, hogy a pályázók lelkesedése, a különböző szervezetek pozitív hozzáállása egy igazán igényes programsorozatot fog eredményezni.
Különböző együttműködési megállapodások jöttek létre Ünnepi hangverseny megtartására, Pódiumbeszélgetésekre került sor a szolnoki főiskolán az EU jövőjéről, középiskoláknak meghirdetett versenyekről, valamint EP képviselőkkel is lehetett beszélgetni; együttműködési megállapodás született külön május 1. megünneplésére is.
Az alábbi képeken a jegyzőkönyvből még kiderül, hogy mekkora anyagi keret állt rendelkezésre, és kitér a jegyzőkönyv arra is, hogy mely napokon, milyen rendezvények kerültek végül megszervezésre a megyében.
HU_MNL_JNSZVL_XXXVII.1.a.
A szolnoki rendezvényen fellépett például a méltán híres, – 1946 óta létező, ezzel Magyarország legrégebbi amatőr táncegyesületének számító – Tisza Táncegyüttes is, míg Karcag városa a nemzetek tánca fesztivállal és a testvérvárosi delegációk fogadásával ünnepelte EU-s tagságunk 1 éves évfordulóját.
Az Új Néplap május 2-i cikke szerint az időjárásra ugyan nem lehetett panasz, de az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert míg régen a vállalatok megvendégelték dolgozóikat, addig 2005-ben már 300 forintba került egy korsó sör, és egy tál ételért 800 forintot is elkértek.
Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtárban működő Európa Direct iroda szervezésében azóta is minden évben színvonalas programokkal megünneplésre kerül az Európa nap:
https://europe-direct-szolnok4.webnode.hu/
Az EU-s csatlakozás óta eltelt húsz év, de az Unió megítélése és az életszínvonal alakulása azóta is a politikai közbeszéd és a közélet fontos részét képezi, jelezve, hogy a tagsággal nem csak lehetőségek, de kihívások is együtt jártak/járnak, melyek mindannyiunk életét meghatározzák.
Készítette:
Barabás Sarolta levéltári-informatikus
Köszönöm levéltáros kollégáimnak a források kiemeléséhez és a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét!
Felhasznált források:
HU-MNL-JNSZVL-XV.29.a., b. Aprónyomtatványok, Politikai Nyomtatványok, Fiatal Baloldal prospektusa 2003.
HU-MNL-JNSZVL-XXXIII. 3.c. 4. doboz Népszavazás 2003. 1.-8. OEVK
HU-MNL-JNSZVL-XXXIII. 3. e. 1. doboz Európa Parlament Választás JZKV. 2004 1-6 v.k. levéltári doboz
HU-MNL-JNSZVL-XXXVII. 1. a. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. március 10-i jegyzőkönyve
Új Néplap, 2005 (16 évfolyam) / Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám /2005.05.02/101. szám): https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_2005_05/?pg=0&layout=s
Új Néplap, 2004 (15. évfolyam) / Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám) 2004-06-14 / 137. szám https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_2004_06/?pg=210&layout=s
SzMM plakát: https://mandiner.hu/belfold/2018/01/gacsalyi-sara-constantinovits-milan-toptizes-a-10-legemlekezetesebb-kampanyplakat
Felhasznált irodalom:
https://vicc24.hu/eu-csatlakozas
https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=1012
https://hu.wikipedia.org/wiki/Népszavazás_Magyarország_EU-tagságáról
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_és_az_EU_kapcsolatának_kronológiája
https://www.economx.hu/kulfold/europai-parlament-magyarorszag-soros-elnokseg.772050.html
https://www.consilium.europa.eu/hu/council-eu/presidency-council-eu/
https://static.valasztas.hu/ep2004/04/hu/index.html
Új hozzászólás