A tervezett Jász megye térképe

„A tervezett Jász-megye a két szomszéd törvényhatóság területének térképe” című földabrosz egyetlen szelvényből áll, mérete pedig 80x58 cm.

Bár relatíve informatív, sajnos néhány fontos információról nem árulkodik. Sajnos nem derül ki, mikor készült. Fodor Ferenc „A Jászság életrajza” írója ismerte a térképet. Ő úgy gondolta, hogy 1880–1886 között készülhetett. A Jászkun kerület közgyűlése 1874. március 10-én tárgyalta az önálló Jászmegye kérdését. Hogy a törvényhatóság életképes legyen, először Pest megyétől Jánoshida, Szentlőrinckáta, Rékas és Újszász községeket, Hevestől pedig Monostort, Alattyánt, Tarnaörst, Besenyszögöt kérvényezték. Azonban ezt gyorsan bővítették és Heves megyétől több puszta mellett Szolnok, Nagykörű, Kőtelek, Visznek, Pély, Tiszasüly, Tiszakürt átcsatolását is kérték. 1874. szeptember 15-én Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén parázs vita folyt a megyerendezés tárgyában. Ekkor elhatározták, hogy csak Monostor és Alattyán településeket adják át a tervezett Jász megyének.

Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy a térkép 1874 szeptembere előtt, talán éppen a Jászkun kerület közgyűlési javaslatát demonstrálandó készülhetett. A térkép érdekessége, hogy a bővebb területbővítési elképzeléstől is eltér az ábra, mivel Pest megyétől Boldogot, Farmost, Nagykátát és Tápiógyörgyét, Heves megyétől pedig Erket is a tervezett megye határain belül jelölte.

A térképen némi bizonytalanság, vagy talán hiba is található. Tarnaörs esetében a „jelenlegi határ” körbe öleli a községet, így csak a szín alapján derül ki a területet nem ismerő szemlélő számára, hogy az Heveshez tartozik.

A szerzője sem ismert pontosan. Annyi bizonyos, hogy Lovich és Társa készítette Budán. A vállalkozás Budán a „várhegy köröndjén” működött és autográfiai litográfiával, fotolitográfiával és cinkográfiával foglalkoztak. A vállalkozás készített térképeket is. A legtöbb ismert budapesti vonatkozású. Ezeket 1870-es évektől 1899-ig készítette.

A térkép méretarányát tekintve 1 bécsi hüvelyk 4000 ölnek felelt meg. A munkát jelmagyarázattal is ellátták. Ezen szerepel színekkel elkülönítve Pest vármegye, Heves és Külső-Szolnok vármegyéből Heves vármegye és a külső-szolnoki részből a Jászsághoz csatolandó területek, valamint a Jászkun Kerület jászsági része.

A jelmagyarázat szerint a Jász megye székhelye Jászberény lett volna. Bár a térkép jelmagyarázata alapján nem derül ki, de Jászapáti nevének aláhúzásával vélhetően a járási székhely mivoltát kívánták jelölni. Ez alapján feltehető, hogy a külső-szolnoki területeknek pedig Szolnok lehetett volna a járási székhelye.

További érdekességeket is rejt a térkép. A fókusz természetesen a Jászságon, a tervezett Jászmegyén van. Azonban keletre feltűnik a „Kunmegye”, délen pedig a „Soltmegye” felirat. Az 1876-ban végrehajtott megyerendezéssel egyik sem valósult meg.

A levéltár feladatai közé tartozik, hogy ellenőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek iratainak selejtezését és a maradandó értéket nem képviselő iratok selejtezését, valamint a maradandó értékű iratok megőrzését és levéltárba történő bekerülését.

A cél, ahogyan a levéltári törvény (1995. évi LXVI. tv.) is fogalmaz: „bármely [közfeladatot ellátó] szerv irattári anyagának, továbbá a természetes személyek irathagyatékának maradandó értékű része – a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagaként vagy védett levéltári anyagként – épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon.”

A térkép jelzete: HU-MNL-JNSZML-XV. 1. b. - N. 362.

Felhasznált irodalom:

Fabó Beáta – Holló Szilvia Anna: Budapest térképeinek katalógusa 1/1 és 1/2. 1660–1873. Budapest, 2003.

Fabó Beáta – Holló Szilvia Anna: Budapest térképeinek katalógusa 2/1 és 2/2. 1873–1949. Budapest, 2003.

Fodor Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest, 1942.

Fülöp Tamás: Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990. Szolnok, 2013.

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 6. Pest, 1872.

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat. In: Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 21. Eger, 1993. 39–57.

Összeállította: Vincze János Farkas főlevéltáros