„Az egri lakosság maradéktalanabb ellátásáért egy modern komplexum”– az egri Domus áruház megépítése

2016.06.13.
A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket.

Az ellátási gondok enyhítésére Eger város tanácsa az 1970-es évek elején célul tűzte ki egy  nagy alapterületű lakberendezési áruház és önkiszolgáló étterem kialakítását. A terveket a későbbiekben még kiegészítettek 42 összkomfortos lakással is.

Így egyetlen beruházás keretében három ellátási terület hiányait orvosolhatták. Elsősorban a kiskereskedelmi bolthálózat korszerűsítését és bővítését, amit a tömeges lakásépítési program fellendülésével a berendezési tárgyak iránti kereslet nagymértékű növekedése tett szükségessé. Másrészt a vendéglátás fejlesztését egy közétkeztetési célokat szolgáló, viszonylag olcsó étterem kialakításával, amire a belföldi turizmus egyik kedvelt célpontjaként Egerben különösen nagy szükség volt. Harmadrészt, a társasházi lakásokkal javítani kívánták a város lakásellátási helyzetét.

Mivel a belváros rekonstrukciója ekkor zajlott, szerették volna az objektumot itt elhelyezni, de a műemlékekkel gazdagon tűzdelt utcákban megfelelő nagyságú terület nem állt rendelkezésre. Felmerült olyan elképzelés is, mely szerint az étterem a Ságvári ház helyén épüljön meg. Végül a Felszabadulás tér – Beloiannisz utca – Kacsapart utca – Városfal utca által közrezárt területet jelölték ki az építkezés helyszínéül. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy közel van a belváros, teljesen közművesített, a munkába járók és a turisták számára jól megközelíthető, és forgalmas a szomszédságában lévő buszpályaudvar miatt.

A kiszemelt telkek azonban nem voltak üresek, családi házak, pincék és borházak sorakoztak ott. Egy akkori jelentés szerint ezek jellegtelen épületek voltak, „a Kacsapart egykori hangulatát egy-két pincelejárat őrzi.” A kisajátítási eljárás 1973 végétől 1974 októberéig tartott, és összesen 19 változó állapotú ingatlant, 14 családot, mintegy 36 főt érintett. A tulajdonosokat, bérlőket csereingatlannal, illetve pénzzel kárpótolták. A szanálási és értékbecslési dokumentáció minél pontosabb összeállításához a bontásra ítélt ingatlanokról műleírásokat, fényképeket készítettek, dokumentálva azok állapotát.

Bontásra ítélt ingatlanok (Jelzet: MNL HML XXIII.9.267. kd. 16413/1974. sz.)

A Felszabadulás téri lakberendezési áruház, önkiszolgáló étterem és 42 lakásos társasház a Heves Megyei Tanács, a Meszöv és a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közös beruházása volt. Az építkezés előzetes költségvetési terve 69 millió forinttal kalkulált, melyet jelentősen csökkentett az államtól kapott beruházási támogatás. Az épületre több tervvariáció is készült, a végleges terveket Sedlmayer Jánosné (Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet) készítette.

 

1. sz. változat és a megvalósított (Jelzet: MNL HML XXIII.501.b. 1262. d. 12052/1976. sz.)

Az épület sajátossága, hogy statikai okokból kétféle szerkezeti megoldást kellett alkalmazni, amiket egy „szerelőszint” közbeiktatásával kapcsoltak össze.

Mivel a beépítendő terület domborzatos és szövevényesen alápincézett, az alapozást pincéken áthaladó, tufára támaszkodó, zsalucsöves fúrt cölöpalapokkal oldották meg, amelynek kivitelezését a Hídépítő Vállalatra bízták.

A megvalósítást többek között nehezítette a kiszemelt terület környékének erős beépítettsége és szintezettsége, műemlék épületek közelsége, de sok késedelemmel járt az előrendelt épületgépészeti berendezések nehézkes leszállítása is, és az addig ott működő nagy kapacitású savanyító üzem kitelepítése.

Az Egri Kivitelező és Ingatlankezelő Vállalat, amely összehangolta és bonyolította az egész beruházást, havi jelentésekben számolt be az építkezés állásáról és a felmerült problémákról.

Jelzet: MNL HML XXIII.501.b. 1262. d. 12052/1976.

Az építési engedélyt 1974 szeptemberében adták ki. A tervek szerint az építkezést 1975 december 31-ére fejezték volna be, ehhez képest a hivatalos átadásra csak 1977 február 18-án került sor. Az áruház megnyitójáról a korabeli sajtó is tudósított.

Heves Megyei Népújság 28. évf. 41. sz. 1-2. o.

 

 

Közzétette: Györgyné Dani Gabriella
                    segédlevéltáros

 

Felhasznált források:

MNL HML XXIII.501.b. 1262. d. Eger Város Tanácsának iratai

MNL HML XXIII.9. 267. d.  Heves Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztály iratai

Heves Megyei Népújság 28. évf. 41. sz. 1-2. o.

Utolsó frissítés:

2016.10.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges