RÁKOSI-KORSZAK

bkml

RÁKOSI-KORSZAK

 

1.) A Magyar Kommunista Párt a rivális pártok felszeletelésével és az 1947. évi ún. "kékcédulás" országgyűlési választáson csalással elért eredményével egyre csak erősödött. 1948. június 12-én aztán egyesült a Szociáldemokrata Párt Szakasits Árpád vezette radikális szárnyával, és a fúzióból létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), amelynek legbefolyásosabb politikusa az a Rákosi Mátyás volt, akinek elnöklete alatt 1949. február 1-jén létrehozták az MDP-t és a megmaradt, szétvert pártokat egy szövetségbe kényszerítő Magyar Függetlenségi Népfrontot. Az 1949-1953 közötti országgyűlési választásokon már csak a Rákosi vezette Népfront jelöltjeire lehetett szavazni, így nyílt kommunista diktatúra uralta Magyarországot.

MNL BKML XV.76.a, 1. sorozat, 10. tétel (Pártok, szervezetek), 56.

2.) A Rákosi-diktatúra egyik fő jellemzője a begyűjtési vagy beszolgáltatási rendszer működtetése volt. A parasztoknak mezőgazdasági termékeikből előre meghatározott mennyiséget kötelezően be kellett szolgáltatniuk az államnak bizonyos időközönként, amelyből a városok ellátását fedezték, vagy a szovjet blokkon belül külföldre exportáltak. A falvakban a begyűjtők gyakran az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) embereinek kíséretében valóságos "padlássöpréseket" tartottak a rejtegetőknél.

MNL BKML XV.76.a, 1. sorozat, 8. tétel (Begyűjtési felhívások), 8.

3.) A begyűjtési rendszer kettős céllal működött: egyrészt a növekvő beszolgáltatási terhekkel a parasztokat vidéki életvitelük felhagyására és a városi ipari munkások közé akarták kényszeríteni, másrészt a kulákok (jómódú gazdák) vagyonából kívánták fedezni a nehézipari beruházásokat. A vidék legtekintélyesebb gazdáiról kuláklistákat készítettek, és sokszor kulákverő brigádokkal fenyítették meg, és rabolták ki őket, sőt, sokakat internáltak is. A parasztság letörése kegyetlen kísérlet volt a totális pártállam kiépítése érdekében.

MNL BKML XV.76.a, 1. sorozat, 8. tétel (Begyűjtési felhívások), 9.

4.) A Rákosi-korszak másik fő jellemzője, hogy olyan keményvonalas sztálinista diktatúra volt, amelyben elvakult személyi kultusz övezte nemcsak Rákosi Mátyást, hanem a hazánk felszabadítójaként és idealizált hőseként ünnepelt Sztálint is. Rákosi igazi példaképnek tekintette a Szovjetunió diktátorát, akinek rendszerét teljes egészében igyekezett lemásolni és kiépíteni az 1949. augusztus 20-án kommunista alkotmánnyal megalakuló Magyar Népköztársaságban.

MNL BKML XV.76.b, 4. sorozat, 5. tétel (Rákosi-korszak)

5.) A Rákosi-diktatúrában igyekeztek a proletárforradalom köré olyan kultuszt teremteni, mintha a kommunisták Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Táncsics Mihály vagy a Rákóczi-szabadságharc hőseinek igazi politikai örökösei lennének. Igyekezetük az állami ünnepségeken túl olyan '50-es évekbeli magyar propagandafilmekben is tetten érhető, mint a Föltámadott a tenger (1953), vagy a Rákóczi hadnagya (1954).

MNL BKML XV.76.b, 4. sorozat, 5. tétel (Rákosi-korszak)

6.) Az 1948 februárjában megalakult Magyar Szabadságharcos Szövetség a kommunisták országos félkatonai szervezete volt, amely sport és szabadidős tevékenységek szervezésén keresztül ideológiai nevelésben részesítette a csatlakozó fiatalokat. 1949-től a szervezetben és jogutódjaiban motoros, lövész és rádiós szakosztályok is működtek.

MNL BKML XV.76.b, 4. sorozat, 5. tétel (Rákosi-korszak)

 

 

A kiállítás további tematikus oldalainak eléréséhez kattintson a címekre!

A KIÁLLÍTÁS NYITÓ OLDALA