KÁDÁR-KORSZAK

bkml

KÁDÁR-KORSZAK

1.) Az '56-os forradalom leverésekor nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet folytatni a Rákosi-féle keményvonalas sztálinista politikát. 1956. október 31-én a Magyar Dolgozók Pártját feloszlatták, és létrehozták utódját, a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP), amelynek elnöke Kádár János lett. Az 1957-ben hatalomra kerülő Kádár a tömegeket már nem erőszakkal és elnyomással, hanem főként az államosított, kommunista és szocialista ideológiát kiszolgáló film- és mozivilágon keresztül kívánta a rendszerhez igazítani.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 12. tétel (Vegyes kulturális rendezvények), 26.

2.) A kommunista, szocialista filmhíradók állandó témái a fokozódó osztályharc, illetve a keleti és nyugati blokk szüntelen hidegháborús versengése a világ különböző pontjain. A '60-as évektől különösen hangsúlyos az űr meghódításáért folyó vetélkedés, a folyamatos fegyverkezés és nukleáris kísérletezgetés, vagy a Fidel Castro vezette Kuba viszonyának romlása az Amerikai Egyesült Államokkal.

MNL BKML XV. 76.b, 4. sorozat, 6. tétel (Kádár-korszak)

3.) A Rákosi-féle Magyar Függetlenségi Népfront utódjaként alakult meg 1954 októberének végén Nagy Imre közreműködésével a Hazafias Népfront (HNF). Az '56-os forradalom leverése után, Kádár János vezetése alatt az országgyűlési és tanácsi választásokon 1985-ig csak a HNF programját elfogadó állampárti és párton kívüli jelöltek indulhattak. A rendszerváltás alatt teljesen háttérbe szorult, végül 1990 júniusában megszűnt.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 6. tétel (Választási hirdetmények, röplapok), 66.

4.) Szovjet mintára a Magyar Népköztársaságban is ötéves tervekkel szabályozták a szocialista államgazdaság tevékenységét. A tervek a párt előzetes döntései alapján írták elő az állami vállalatok, gyárak és üzemek számára a valóságtól többnyire elrugaszkodó célokat, a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat és munkafolyamatokat. A végrehajtást szigorúan ellenőrizték, hiányosság vagy eltérés esetén büntetőjogi eljárást is indíthattak. A képtelen túlzásokba eső eredményekről az állami propaganda a sajtón és plakátokon keresztül számolt be.

MNL BKML XV. 76.b, 4. sorozat, 6. tétel (Kádár-korszak)

5.) Kecskemét első szocialista lakótelepe a Leninváros volt, amely 1962-1968 között épült fel a város déli részén a Zománcipari Művek szomszédságában, a Szentháromság-temető egy részére. A lakótelepet és az annak nevet adó, Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített szobrot 1968 novemberének végén adták át ünnepélyesen.

MNL BKML XV. 76.b, 4. sorozat, 6. tétel (Kádár-korszak)

6.) A szovjet könyv ünnepe ideológiai nevelési céllal az '50-es évektől vált meghatározó országos rendezvénysorozattá a Magyar Népköztársaságban. Az '50-es években főként a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjában, általában február és április között rendezték meg, azonban a '60-as évektől többnyire a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepi évfordulójával (a Gergely-naptár szerint november 7.) kötötték egybe. Az ünnep keretében rendezett kiállításokon, könyvvásárokon a  szovjet irodalom legújabb politikai és szépirodalmi alkotásait mutatták be magyarul.

MNL BKML XV. 76.b, 5. sorozat, 1. tétel (Rendezvények, fesztiválok)

7.) A Kádár-korszakban ideológiai szempontból kiemelt fontosságú volt a munka ünnepe május 1-jén. Országszerte hatalmas, látványos felvonulásokat szerveztek, amelyeken a gyárak és üzemek dolgozói, iskolások és úttörők díszes zászlókkal és transzparensekkel meneteltek végig a városok utcáin. A felvonulások után az emberek szabadtéri majálison szórakoztak, sült kolbászt és vattacukrot fogyasztottak.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 9. tétel (Kádár-korszak)

8.) A hagyomány szerint 1945. április 4-én hagyta el végleg a szovjetek elől menekülve az utolsó német katona is a Vas megyei Nemesmedvesnél az ország területét. A Magyar Népköztársaságban ezért április 4-e Magyarország felszabadításának napjaként hivatalos állami ünnep volt 1950-től 1989-ig. A rendszerváltáskor az 1991. évi VIII. törvény végleg törölte a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepeinek sorából.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 9. tétel (Kádár-korszak)

 

A kiállítás további tematikus oldalainak eléréséhez kattintson a címekre!

A KIÁLLÍTÁS NYITÓ OLDALA