Miről árulkodhat egy ház? – Gyula, Árpád utca 28/a.
Házakat építünk, adunk-veszünk, átalakítunk. Mindez pusztán jogi procedúra, amit az illetékes hivatalok a mindenkori eljárásrendnek megfelelően rögzítenek. A levéltárba bekerülő tervrajzok (ha vannak), telekkönyvi betétek, adásvételi szerződések bejegyzései azonban emberek, családok történetét rejtik.
Gyula, Árpád utca – a város egyik legszebb utcájában, műemléki jelentőségű területen még állnak azok a dualizmus idején épült polgári házak, amelyek mindegyike magába zárta a múlt egy-egy pillanatát. Az Árpád utca ma ismert képét csak 1896-ban nyerte el, amikor megnyitották a Báró Wenckheim Béla utca felé (a mai Béke sugárút). Az 1900-as évek első évtizedében megkezdődött az utca mai képét meghatározó lakóházak építése.
Árpád utca 28/a – egy, valamikor a 20. század első évtizedében épült (sajnos az eredeti valamint későbbi, az esetleges átalakításokra vonatkozó tervekre sem leltünk a levéltárban őrzött iratok között) szecessziós jegyeket viselő lakóház. A legkorábbi, az MNL Békés Megyei Levéltárában fellelt irat az ingatlan telekkönyvi kivonata, amely, ha a bejegyzések mögé nézünk, az épület tulajdonjogi viszonyain keresztül a 20. századi történelem bizonyos aspektusait is felvázolja, megmutatva valamit azokból a korszakokból, amelyeket a ház némán szemlélt, magába zárt.
Az első bejegyzés 1910-ből való, amely arról tájékoztat minket, hogy a telket és feltehetően a házat is Dr. Zöldy János és neje Novák Izabella vásárolták meg fele-fele arányban. Dr. Zöldy János Gyula és Békés vármegye köztiszteletben álló polgára, a vármegye tiszti főorvosa volt, aki a mai szóhasználattal élve közszereplőként is részt vett városa életében. Felesége Novák Izabella Novák Kamillnak, a gyulai királyi törvényszék elnökének és Lechner Beatrixnak leánya volt. Mindez még mindig csupán hivatal- és helytörténeti szempontból érdekes adat.
Zöldy János Grüninger Jánosként született 1860-ban, id. Grüninger János ügyvéd és Nagy Krisztina fiaként. Id. Grüninger János 1862-ben változtatta meg családnevüket a magyar hangzású Zöldyre. Visszakövetve az Árpád utca 28/a első bejegyzett tulajdonosának családfáját, érdekes megjegyzésre bukkanunk az anyakönyvekben: id. Zöldy János (sz. Grüninger János, 1824.) testvéreinek születési anyakönyvi bejegyzésénél a „Sweiczer” megjegyzést találjuk. Az 1818-asgyulai katolikus anyakönyvben pedig Mathias Gröninger és Catharina Wimmer (ifj. Zöldy János nagyszülei) között köttetett házassági bejegyzésben a következőt olvashatjuk:„Schweiczerus Comitas (?) è. Helvetia”. Mathias tehát svájci illetőségű volt.Mathias Grüninger 1857-ben hunyt el 70 évesen, halotti bejegyzésében pedig ismét konkrét utalást találunk származására vonatkozóan: „Loc. orig. Canton Glarus in Helvetia”. Vagyis a Zöldy család ősei a svájci Glarus Kantonból érkeztek Gyulára.
A levéltárban őrzött anyakönyvekben fellelhető érdekes információkat Susanne Peter-Kubli svájci történész 2019-es publikációja egészíti ki, amelyben a Glarus Kantonbeli Nafelsből kivándorló családok történetét igyekezett felkutatni a nagyvilágban. Kutatásaiból kiderül, hogy két fivér, két kovácsmester, bizonyos Josef Mathaus és Jakob Franz Grüninger családjukkal 1802 és 1804 között érkeztek Gyulára. Josef Mathaus fia az a Mathias Gröninger (az anyakönyvben így szerepel a név) aki 1818-ban feleségül vette Catherina Wimmert. Gyermekeiket taníttatták, akik ez által szűkebb és tágabb közösségük megbecsült tagjai lettek.
Idősebb Zöldy János, Mathaus Grüninger fiamár jogász végzettséget szerzett, részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, jogászként többek között megyebizottsági tag, a helybéli takarékpénztár választmányának, uradalmi ügyész, valamint több szakmai és kulturális egyesületnek is aktív tagja volt (pl. elnöke volt az Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulatnak). Fiai a maguk szakmájában (jogászként, orvosként) követték apjukat a hivatali pályán.
Dr. Zöldy János egyetemi tanulmányai után visszatért szülővárosába, ahol előbb városi orvosként tevékenykedett, majd a kórház osztályvezető orvosa lett, 1895–1896-ban pedig igazgatója. 1895-től ő töltötte be Békés vármegye tiszti főorvosi posztját is. Munkája mellett közéleti szerepet is vállalt, tagja volt a közigazgatási bizottságnak és több egyesületnek is (például alapító tagja volt a Gyulai Fehérkereszt Egyletnek, kezdeményezője volt az Országos Orvos szövetség Békés vármegyei megalakításának, de tagja volt a gyulai Színművészetpártoló Egyesületnek is). 1894-ben vette feleségül Novák Izabellát, Novák Kamill gyulai királyi törvényszék elnökének lányát. 1904-ben érdemeiért nemesi rangot kapott.
„A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy ő felsége a király dr. Zöldy János, Békésvármegye tiszti főorvosa és törvényes utódainak a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „folyfalvi” előnévvel díjmentesen adományozta. Dr. Zöldy János mintegy két évtizedre terjedő városi, kórházi s megyei főorvosi, úgyszintén több irányú társadalmi s humanisztikus működésével a legfelsőbb kegyet méltán kiérdemelte. A felség kitüntetése alkalmat adott Zöldy János jó barátai, ösmerősei s tisztelőinek Békésvármegyéből és az ország minden részéből, hogy úgy levélben, mint táviratilag legjobb szerencsekivánatukat fejezzék ki nékie, melyekhez mi is szívből fakadó gratulácziónkat fűzzük.” (Békés, /1904. szept. 11./ 37. szám)
Zöldy és felesége, Novák Izabella János 1940-ben bekövetkező haláláig tulajdonosai voltak az ingatlannak. A telekkönyvi iratokból kiderül, hogy örökösödési bizonyítvány alapján tulajdonrésze három gyermeke között oszlott meg. Sajnos az örökösödési bizonyítvány nem maradt meg a gyulai királyi járásbíróság iratai között.
1940-ben elkezdődött az épület eladása. Hogy melyik rész, az apai ½ vagy Novák Izabella ½ része került előbb értékesítésre, azt nem tudjuk meg a telekkönyvből. A telekkönyvi betét alapján az látható, hogy az ingatlant felosztották és a következő 10 évben többször gazdát cserélt az épület.
1952 egy újabb korszakot nyitott az épület élet történetében. Az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján az Árpád utca 28/a. alatti ingatlant is államosították. 1954-ben a ház és a beltelek hivatalosan is feldaraboltatott, egy része magántulajdonba került, másik fele azonban továbbra is a magyar állam tulajdonában maradt. Tisztviselők, állami alkalmazottak és családjaik lakták, köztük például a Gyulai Állami Levéltár egykori vezetőjének, Csákabonyi Kálmán családja.
Mellékletek:
Új hozzászólás