Miről árulkodhat egy ház? – Gyula, Árpád utca 28/a.

2020.12.02.

Házakat építünk, adunk-veszünk, átalakítunk. Mindez pusztán jogi procedúra, amit az illetékes hivatalok a mindenkori eljárásrendnek megfelelően rögzítenek. A levéltárba bekerülő tervrajzok (ha vannak), telekkönyvi betétek, adásvételi szerződések bejegyzései azonban emberek, családok történetét rejtik.

Gyula, Árpád utca – a város egyik legszebb utcájában, műemléki jelentőségű területen még állnak azok a dualizmus idején épült polgári házak, amelyek mindegyike magába zárta a múlt egy-egy pillanatát. Az Árpád utca ma ismert képét csak 1896-ban nyerte el, amikor megnyitották a Báró Wenckheim Béla utca felé (a mai Béke sugárút). Az 1900-as évek első évtizedében megkezdődött az utca mai képét meghatározó lakóházak építése.

Árpád utca 28/a – egy, valamikor a 20. század első évtizedében épült (sajnos az eredeti valamint későbbi, az esetleges átalakításokra vonatkozó tervekre sem leltünk a levéltárban őrzött iratok között) szecessziós jegyeket viselő lakóház. A legkorábbi, az MNL Békés Megyei Levéltárában fellelt irat az ingatlan telekkönyvi kivonata, amely, ha a bejegyzések mögé nézünk, az épület tulajdonjogi viszonyain keresztül a 20. századi történelem bizonyos aspektusait is felvázolja, megmutatva valamit azokból a korszakokból, amelyeket a ház némán szemlélt, magába zárt.

Az első bejegyzés 1910-ből való, amely arról tájékoztat minket, hogy a telket és feltehetően a házat is Dr. Zöldy János és neje Novák Izabella vásárolták meg fele-fele arányban. Dr. Zöldy János Gyula és Békés vármegye köztiszteletben álló polgára, a vármegye tiszti főorvosa volt, aki a mai szóhasználattal élve közszereplőként is részt vett városa életében. Felesége Novák Izabella Novák Kamillnak, a gyulai királyi törvényszék elnökének és Lechner Beatrixnak leánya volt. Mindez még mindig csupán hivatal- és helytörténeti szempontból érdekes adat.

Zöldy János Grüninger Jánosként született 1860-ban, id. Grüninger János ügyvéd és Nagy Krisztina fiaként. Id. Zöldy János 1862-ben változtatta meg családnevüket a magyar hangzású Zöldyre. Visszakövetve az Árpád utca 28/a első bejegyzett tulajdonosának családfáját, érdekes megjegyzésre bukkanunk az anyakönyvekben: id. Zöldy János (sz. Grüninger János, 1824.) testvéreinek születési anyakönyvi bejegyzésénél a „Sweiczer” megjegyzést találjuk. Az 1818-asgyulai katolikus anyakönyvben pedig Mathias Gröninger és Catharina Wimmer (ifj. Zöldy János nagyszülei) között köttetett házassági bejegyzésben a következőt olvashatjuk:„Schweiczerus Comitas (?) è. Helvetia”. Mathias tehát svájci illetőségű volt.Mathias Grüninger 1857-ben hunyt el 70 évesen, halotti bejegyzésében pedig ismét konkrét utalást találunk származására vonatkozóan: „Loc. orig. Canton Glarus in Helvetia”. Vagyis a Zöldy család ősei a svájci Glarus Kantonból érkeztek Gyulára.

A levéltárban őrzött anyakönyvekben fellelhető érdekes információkat Susanne Peter-Kubli svájci történész 2019-es publikációja egészíti ki, amelyben a Glarus Kantonbeli Nafelsből kivándorló családok történetét igyekezett felkutatni a nagyvilágban. Kutatásaiból kiderül, hogy két fivér, két kovácsmester, bizonyos Josef Mathaus és Jakob Franz Grüninger családjukkal 1802 és 1804 között érkeztek Gyulára. Josef Mathaus fia az a Mathias Gröninger (az anyakönyvben így szerepel a név) aki 1818-ban feleségül vette Catherina Wimmert. Gyermekeiket taníttatták, akik ez által szűkebb és tágabb közösségük megbecsült tagjai lettek.

Idősebb Zöldy János, Mathaus Grüninger fiamár jogász végzettséget szerzett, részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, jogászként többek között megyebizottsági tag, a helybéli takarékpénztár választmányának, uradalmi ügyész, valamint több szakmai és kulturális egyesületnek is aktív tagja volt (pl. elnöke volt az Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulatnak). Fiai a maguk szakmájában (jogászként, orvosként) követték apjukat a hivatali pályán.

Dr. Zöldy János egyetemi tanulmányai után visszatért szülővárosába, ahol előbb városi orvosként tevékenykedett, majd a kórház osztályvezető orvosa lett, 1895–1896-ban pedig igazgatója. 1895-től ő töltötte be Békés vármegye tiszti főorvosi posztját is. Munkája mellett közéleti szerepet is vállalt, tagja volt a közigazgatási bizottságnak és több egyesületnek is (például alapító tagja volt a Gyulai Fehérkereszt Egyletnek, kezdeményezője volt az Országos Orvos szövetség Békés vármegyei megalakításának, de tagja volt a gyulai Színművészetpártoló Egyesületnek is). 1894-ben vette feleségül Novák Izabellát, Novák Kamill gyulai királyi törvényszék elnökének lányát. 1904-ben érdemeiért nemesi rangot kapott.

„A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy ő felsége a király dr. Zöldy János, Békésvármegye tiszti főorvosa és törvényes utódainak a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „folyfalvi” előnévvel díjmentesen adományozta. Dr. Zöldy János mintegy két évtizedre terjedő városi, kórházi s megyei főorvosi, úgyszintén több irányú társadalmi s humanisztikus működésével a legfelsőbb kegyet méltán kiérdemelte. A felség kitüntetése alkalmat adott Zöldy János jó barátai, ösmerősei s tisztelőinek Békésvármegyéből és az ország minden részéből, hogy úgy levélben, mint táviratilag legjobb szerencsekivánatukat fejezzék ki nékie, melyekhez mi is szívből fakadó gratulácziónkat fűzzük.” (Békés, /1904. szept. 11./ 37. szám)

Zöldy és felesége, Novák Izabella János 1940-ben bekövetkező haláláig tulajdonosai voltak az ingatlannak. A telekkönyvi iratokból kiderül, hogy örökösödési bizonyítvány alapján tulajdonrésze három gyermeke között oszlott meg. Sajnos az örökösödési bizonyítvány nem maradt meg a gyulai királyi járásbíróság iratai között.

1940-ben elkezdődött az épület eladása. Hogy melyik rész, az apai ½ vagy Novák Izabella ½ része került előbb értékesítésre, azt nem tudjuk meg a telekkönyvből. A telekkönyvi betét alapján az látható, hogy az ingatlant felosztották és a következő 10 évben többször gazdát cserélt az épület.

1952 egy újabb korszakot nyitott az épület élet történetében. Az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján az Árpád utca 28/a. alatti ingatlant is államosították. 1954-ben a ház és a beltelek hivatalosan is feldaraboltatott, egy része magántulajdonba került, másik fele azonban továbbra is a magyar állam tulajdonában maradt. Tisztviselők, állami alkalmazottak és családjaik lakták, köztük például a Gyulai Állami Levéltár egykori vezetőjének, Csákabonyi Kálmán családja.

Mellékletek:

Dr. Zöldy János (1860–1940) megyei tisztifőorvos, egészségügyi tanácsos, a gyulai kórház igazgatója. 1895-ben nevezték ki Békés vármegye tisztifőorvosává, kiemelkedő munkájáért 1904-ben nemesi rangot kapott. Aláírása szerepel egy 1914-es Színművészet Pártoló Egyesületi gyűjtőíven.
 
A Zöldy családfát visszakutatva a 19. századi anyakönyvi bejegyzéseken keresztül 1818-ig tudjuk Gyulán visszavezetni a familia jelenlétét. Az anyakönyvekben szereplő plusz bejegyzések segítenek a család származásának felderítésében. Zöldy János születési anyakönyve  (1860) a család névváltoztatására is jelzést kapunk.
 
Gyula egyik legrégebbi és legszebbnek tartott utcája, a Magyar utca 1896-ban nyerte el mai formáját. A korabeli iratok és újságcikkek alapján az utca lakói már a 70-es évek elejétől azért lobbiztak, hogy az utca meghosszabbításával kijárást biztosítsanak a vasúti indóházhoz vezető, készülő sugárúttal. A folyamatosan napirenden tartott átalakítás a millenium évére valósult meg, ekkor kapta meg mai nevét is az Árpád utca. Ez után kezdődhetett meg az utca képét máig meghatározó polgári lakóházak megépítése.
 
Az Árpád utca 28. szám alatt két telek illetve ingatlan található. Közvetlen a törvényszéki palota kertszomszédságában lévő telket Lovich Ödön polgármester és felesége vásárolták meg 1910 tavaszán. A mellette lévő ingatlan a telekkönyvi betét szerint szintén 1910-ben került Zöldy János és felesége tulajdonába 1/2–1/2 arányban.
 
Az 1952-ben államosított ingatlanba állami alkalmazottak, tisztviselők és családjaik költöztek be. Az ingatlant 1954-ben kettéosztották, egyik része magántulajdonba került. A magánszemély számára bekebelezett ház és telekrésznek új telekkönyvi betétlapot nyitottak. 1963-ban a 8999. szám alatt bejegyzett épület és terület visszakerült a magyar állam tulajdonába. Az ingatlan kezelője a Gyulai Városi Tanács VB. Házkezelősége lett, és továbbra is állami alkalmazottak számára fenntartott szolgálati lakásként funkcionált.
 
Az ingatlan másik, a 4564-es telekkönyvi számon maradó része továbbra is az állam tulajdonában maradt. Bár 1961-ben a tulajdoni lap és a fennmaradt adásvételi szerződés szerint is magántulajdonba került ez a rész is, mégis korlátozással: Gyula Város Tanácsa valamint az országos Takarékpénztár Békés Megyei Fiókja javára elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre.
 
 
Készítette: Czégé Petra Gabriella
Levéltári források:
1. Dr. Zöldy János. MNL BeML XV. 9/1611
2. Dr. Zöldy János tiszteletbeli főorvosi kinevezése. MNL BéML V. 173. b. 184/1895.
3. Dr. Zsöldy János nemesi címének adományozása. MNL OL
4. Zöldy János aláírása egy 1914-es gyűjtő iven. MNL BéML XIII. 10. a. sz.n./1914.
5. Mathias Grüninger és Catherina Wimmer házassági bejegyzése. Gyulai római katóliks esketési anyakönyv, 1818. február 2. Forrás: familysearch.org
6. Joannes Grüninger születési bejegyzése. Gyulai római katolikus születési anyakönyv, 1824. augusztus 28. Forrás: familysearch.org
7. Mathias Grüninger halálának bejegyzése a gyulai római katolikus halotti anyakönyvben, 344/1857. Forrás: familysearch.org
8. Zöldy János születési bejegyzés, amelyben a család névváltoztatására is nyomat találunk. Gyulai római katolikus születési anyakönyv, 167/1860. Forrás: familysearch.org
9. Gyula városa belterületének kisebbített térképe. MNL BéML BéML XV. 1. a. 38.
10. Gyula város térképe. MNL BéML XV. 1. a. 298.
11. Gyula, Árpád utca 28/a telekkönyvi betéti lapja és kapcsolódó iratok. MNL BéML XXV. 11. d.
12. Békés c. folyóirat 1896/14. szám, 1904/37. szám, 1909/30. szám, 1910/13. szám.
 
 
Szakirodalom:
Susanne Peter-Kubli: In alle Herren Länder. Die Auswanderung aus Näfels 1800–2000. Näfels, 2019.
 
 
 
                        


 

 

Utolsó frissítés:

2020.12.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges