Jelenlegi hely
Miről árulkodhat egy ház? – Gyula, Árpád utca 28/a.
Gyula, Árpád utca – a város egyik legszebb utcájában, műemléki jelentőségű területen még állnak azok a dualizmus idején épült polgári házak, amelyek mindegyike magába zárta a múlt egy-egy pillanatát. Az Árpád utca ma ismert képét csak 1896-ban nyerte el, amikor megnyitották a Báró Wenckheim Béla utca felé (a mai Béke sugárút). Az 1900-as évek első évtizedében megkezdődött az utca mai képét meghatározó lakóházak építése.
Árpád utca 28/a – egy, valamikor a 20. század első évtizedében épült (sajnos az eredeti valamint későbbi, az esetleges átalakításokra vonatkozó tervekre sem leltünk a levéltárban őrzött iratok között) szecessziós jegyeket viselő lakóház. A legkorábbi, az MNL Békés Megyei Levéltárában fellelt irat az ingatlan telekkönyvi kivonata, amely, ha a bejegyzések mögé nézünk, az épület tulajdonjogi viszonyain keresztül a 20. századi történelem bizonyos aspektusait is felvázolja, megmutatva valamit azokból a korszakokból, amelyeket a ház némán szemlélt, magába zárt.
Az első bejegyzés 1910-ből való, amely arról tájékoztat minket, hogy a telket és feltehetően a házat is Dr. Zöldy János és neje Novák Izabella vásárolták meg fele-fele arányban. Dr. Zöldy János Gyula és Békés vármegye köztiszteletben álló polgára, a vármegye tiszti főorvosa volt, aki a mai szóhasználattal élve közszereplőként is részt vett városa életében. Felesége Novák Izabella Novák Kamillnak, a gyulai királyi törvényszék elnökének és Lechner Beatrixnak leánya volt. Mindez még mindig csupán hivatal- és helytörténeti szempontból érdekes adat.
Zöldy János Grüninger Jánosként született 1860-ban, id. Grüninger János ügyvéd és Nagy Krisztina fiaként. Id. Grüninger János 1862-ben változtatta meg családnevüket a magyar hangzású Zöldyre. Visszakövetve az Árpád utca 28/a első bejegyzett tulajdonosának családfáját, érdekes megjegyzésre bukkanunk az anyakönyvekben: id. Zöldy János (sz. Grüninger János, 1824.) testvéreinek születési anyakönyvi bejegyzésénél a „Sweiczer” megjegyzést találjuk. Az 1818-as gyulai katolikus anyakönyvben pedig Mathias Gröninger és Catharina Wimmer (ifj. Zöldy János nagyszülei) között köttetett házassági bejegyzésben a következőt olvashatjuk: „Schweiczerus Comitas (?) è. Helvetia”. Mathias tehát svájci illetőségű volt.Mathias Grüninger 1857-ben hunyt el 70 évesen, halotti bejegyzésében pedig ismét konkrét utalást találunk származására vonatkozóan: „Loc. orig. Canton Glarus in Helvetia”. Vagyis a Zöldy család ősei a svájci Glarus Kantonból érkeztek Gyulára.
A levéltárban őrzött anyakönyvekben fellelhető érdekes információkat Susanne Peter-Kubli svájci történész 2019-es publikációja egészíti ki, amelyben a Glarus Kantonbeli Nafelsből kivándorló családok történetét igyekezett felkutatni a nagyvilágban. Kutatásaiból kiderül, hogy két fivér, két kovácsmester, bizonyos Josef Mathaus és Jakob Franz Grüninger családjukkal 1802 és 1804 között érkeztek Gyulára. Josef Mathaus fia az a Mathias Gröninger (az anyakönyvben így szerepel a név) aki 1818-ban feleségül vette Catherina Wimmert. Gyermekeiket taníttatták, akik ez által szűkebb és tágabb közösségük megbecsült tagjai lettek.
Idősebb Zöldy János, Mathaus Grüninger fia már jogász végzettséget szerzett, részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, jogászként többek között megyebizottsági tag, a helybéli takarékpénztár választmányának, uradalmi ügyész, valamint több szakmai és kulturális egyesületnek is aktív tagja volt (pl. elnöke volt az Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulatnak). Fiai a maguk szakmájában (jogászként, orvosként) követték apjukat a hivatali pályán.
Dr. Zöldy János egyetemi tanulmányai után visszatért szülővárosába, ahol előbb városi orvosként tevékenykedett, majd a kórház osztályvezető orvosa lett, 1895–1896-ban pedig igazgatója. 1895-től ő töltötte be Békés vármegye tiszti főorvosi posztját is. Munkája mellett közéleti szerepet is vállalt, tagja volt a közigazgatási bizottságnak és több egyesületnek is (például alapító tagja volt a Gyulai Fehérkereszt Egyletnek, kezdeményezője volt az Országos Orvos szövetség Békés vármegyei megalakításának, de tagja volt a gyulai Színművészetpártoló Egyesületnek is). 1894-ben vette feleségül Novák Izabellát, Novák Kamill gyulai királyi törvényszék elnökének lányát. 1904-ben érdemeiért nemesi rangot kapott.
„A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy ő felsége a király dr. Zöldy János, Békésvármegye tiszti főorvosa és törvényes utódainak a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „folyfalvi” előnévvel díjmentesen adományozta. Dr. Zöldy János mintegy két évtizedre terjedő városi, kórházi s megyei főorvosi, úgyszintén több irányú társadalmi s humanisztikus működésével a legfelsőbb kegyet méltán kiérdemelte. A felség kitüntetése alkalmat adott Zöldy János jó barátai, ösmerősei s tisztelőinek Békésvármegyéből és az ország minden részéből, hogy úgy levélben, mint táviratilag legjobb szerencsekivánatukat fejezzék ki nékie, melyekhez mi is szívből fakadó gratulácziónkat fűzzük.” (Békés, /1904. szept. 11./ 37. szám)
Zöldy és felesége, Novák Izabella János 1940-ben bekövetkező haláláig tulajdonosai voltak az ingatlannak. A telekkönyvi iratokból kiderül, hogy örökösödési bizonyítvány alapján tulajdonrésze három gyermeke között oszlott meg. Sajnos az örökösödési bizonyítvány nem maradt meg a gyulai királyi járásbíróság iratai között.
1940-ben elkezdődött az épület eladása. Hogy melyik rész, az apai ½ vagy Novák Izabella ½ része került előbb értékesítésre, azt nem tudjuk meg a telekkönyvből. A telekkönyvi betét alapján az látható, hogy az ingatlant felosztották és a következő 10 évben többször gazdát cserélt az épület.
1952 egy újabb korszakot nyitott az épület életének történetében. Az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján az Árpád utca 28/a. alatti ingatlant is államosították. 1954-ben a ház és a beltelek hivatalosan is feldaraboltatott, egy része magántulajdonba került, másik fele azonban továbbra is a magyar állam tulajdonában maradt. Tisztviselők, állami alkalmazottak és családjaik lakták, köztük például a Gyulai Állami Levéltár egykori vezetőjének, Csákabonyi Kálmán családja.
Mellékletek:
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges