Adolf Zukor (Cukor Adolf) és a ricsei artézi kút

2021.08.04.

Adolf Zukor (Cukor Adolf) és a ricsei artézi kút

Írta: Bodnár Krisztián

 

A 20. század Magyarországon is a nagy tömegmozgások kora volt; sokan „kalandvágyból”, mások a jobb megélhetés reményében, megint mások különböző kényszerítő okok folytán (vagy éppenséggel az életük megóvása érdekében) távoztak külföldre. Noha sok kivándorolt őrizte ugyan a szívében és az emlékezetében az „óhazát”, azonban még a jelentősebb vagyont összegyűjtő személyek közül csak kevesen áldoztak a pénzükből arra, hogy a szülőfalujukat vagy -városukat anyagilag is támogassák. E kevesek közé tartozott Cukor Adolf, aki 1927-ben úgy döntött, hogy artézi kutat létesít szülőfalujában, Ricsén. Az alábbi írás ehhez a történethez kíván némi adalékkal szolgálni.

Cukor Adolf – vagy ahogyan később világszerte ismerték: Adolf (más írásmóddal: Adolph) Zukor –, magyar származású amerikai filmproducer 1873. január 7-én született Ricsén, egy szatócs családjában. A szüleit korán elvesztette, s még kamaszként, 15 évesen kivándorolt az Egyesült Államokba. Az angol nyelvet nem ismerve, mindössze 25 dollárral a zsebében kelt át a tengerentúlra. Kalandos életutat követően került be a filmiparba az 1900-as évek környékén, és a 20-as évek közepére sikerült is meggazdagodnia. Az egyik legjelentősebb világhálós film-adatbázis szerint 1912 és 1938 között mintegy száz alkotás esetében látott el produceri feladatokat;[1] ezek főként populáris, könnyedebb műfajú, de mára már javarészt elfeledett filmek voltak. 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott a munkássága elismeréseként, 1960-ban csillagot avattak a nevével a hollywoodi Hírességek Sétányán.[2] Gyakorlatilag haláláig (Los Angeles, 1976. június 10.) az amerikai filmipar befolyásos szereplője volt. Kegyetlen, csak a pénze szaporításával törődő, másokon gátlástalanul átgázoló személyként emlékszik rá az utókor,[3] ennek ellenére akadtak jótékony cselekedetei is. Az egyik ilyen megnyilvánulására 1927-ben került sor, amikor egy ügyvéd útján üzent Zemplén vármegye alispánjának, hogy Ricsén szeretne kutat fúratni.

Dr. Weiszburg Béla, egy budapesti ügyvéd volt Cukor megbízottja, aki egy dátum nélküli levelet küldött az akkori népjóléti miniszternek. Ebből megtudhatjuk, hogy Cukor árvaként, négy évtizeddel korábban vándorolt ki Amerikába, ahol „óriási kitartásával, szorgalmával, nagy tehetségével és széles látókörével elérte azt, hogy ez időszerint, mint az amerikai filmvállalatok legnagyobbikának, a világhirü Famous Players – Lasky Corporation[4] new-yorki vállalat elnöke, a magyar alkotó tehetségnek világhirü nevet szerez”.[5] A levélben arról is szó esik, hogy az amerikai–magyar producer meg szeretné vásárolni a szülőházát, és abból kulturális intézményt szeretne kialakítani, továbbá a saját költségén kutat fog létesíteni szülőfalujában. Weiszburg kérte továbbá azt is, hogy a község jelölje ki azt a területet, ahol a kút felállítása megfelelő lenne.

Ielzet: MNL BAZML IV.2405.b. 13330/1927.

A minisztériumtól 1927. október 10-i keltezéssel érkezett egy leirat Zemplén vármegye alispánjához, amelyben a miniszter kérte a helyszínrajznak az Államépítészeti Hivatal útján történő eljuttatását Weiszburg ügyvéd részére. Továbbá a minisztérium műszaki ügyosztálya is utasítást kapott arra, hogy nyújtson segítséget a kút helyének kijelöléséhez.

Jelzet: MNL BAZML IV.2405.b. 13330/1927.

Ezt a leiratot október 17-én iktatták az alispáni hivatalnál, s feltűnő gyorsasággal, 19-én már meg is született a válasz. A Zukor Adolf által Ricse községben létesítendő artézi kút tárgyú irat arról tájékoztat bennünket, hogy mind az ügyvéd, mind a miniszter óhaját teljesítette Zemplén vármegye. A műszaki tanácsos közölte Weiszburg ügyvéddel: „A népjóléti miniszter úr  120849/1927. számú rendelete folytán a Zukor Adolf new-yorki lakos által Ricse községben létesítendő artézi kut elhelyezésére szolgáló helyszinrajzot mellékelve megküldöm. Saujhely 927 X/19.”. A népjóléti minisztert pedig így értesítette: „Hivatkozással Nagymélt.[óságod] 120.849/927. I. sz. leiratára, jelentem, hogy Zukor Adolf new-yorki lakos által Ricse községben létesítendő artézi kut elhelyezésére szolgaló [!] helyszinrajzot dr. Weiszburg Béla ügyvéd /: Bpest IV. Hajó u. 8–10. :/ részére egyidejüleg megküldtem. Saujhely 927 X/19 [olvashatatlan aláírás] kir. müszaki tanácsos”.[6] Az iratokat október 21-én adta ki az érdekelt feleknek Bernáth Aladár alispán.

Jelzet: MNL BAZML IV.2405.b. 13330/1927.

A kút meglehetősen hamar, már 1928-ban használható is volt Ricse község főutcáján. Gárdos Aladár[7] készített köré egy szoborkompozíciót, amelyről Juhász-kút néven vált ismertté ez a vízlelőhely. Habár a kútnak mint vízhez jutást szolgáló, illetve közösségi teret képező funkciója mára már megszűnt, a szoborcsoport, illetve a talapzatán elhelyezett szöveg még mindig hirdeti Ricse híres szülöttjének nevét, ahogyan az a www.kozterkep.hu nevű honlapra 2011-ben közzétett fényképeken is látható. [8]


[2] https://www.imdb.com/name/nm0958532/awards?ref_=nm_awd. Hozzáférés: 2021. 07. 23. Életére vonatkozóan néhány adattal szolgálhat az inkább anekdotázó jellegű, mintsem valódi önéletrajzként olvasható, 1953-ban angol nyelven, 2020-ban magyarul is megjelent visszaemlékezése: A közönség sohasem téved. Adolph Zukor önéletrajza. Ford. Kovács Dominika, Csányi Dóra, Takó Sándor. FilmHungary, Bp. 2020. (Magyarok Hollywoodban)

[3] https://fidelio.hu/vizual/a-filmvilag-napoleonja-a-magyar-aki-feltalalta-hollywoodot-6460.html. Hozzáférés: 2021. 07. 23. Louis B. Mayernek, a Metro–Goldwyn–Mayer stúdió egyik alapítójának a lánya, Irene Mayer Selznick állítólag ezt nyilatkozta az idős Zukorról: „Alig akadt valaki, aki emlékezett arra, milyen durva és kegyetlen tudott lenni”. https://www.archbridgeinstitute.org/adolph-zukor/ Hozzáférés: 2021. 07. 23.

[4] A Famous Players Film Company 1912-ben alakult meg többek között Cukor részvételével. 1916-ban a cég beolvadt Jesse Louis Lasky cégébe (Feature Play Company), s így jött létre a Famous Players-Lasky Corporation. https://www.silentera.com/PSFL/companies/F/famousPlayersFilmCo.html; https://www.britannica.com/topic/Paramount-Pictures. Hozzáférés: 2021. 07.23.

[5] Magyar Nemzeti Levéltár Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltára IV.2405. Zemplén vármegye alispánjának iratai 1872–1950. b. Közigazgatási iratok 1872–1950. 13330/1927. Artézi kút létesítése Ricse községben.

[6] Uo.

[7] Gárdos (Grósz) Aladár szobrászművész 1878. április 12-én született Budapesten. Az Iparművészeti Főiskolán, majd Münchenben és Párizsban tanult. A 19–20. század fordulóján kezdett alkotni, sok munkája található a fővárosban, illetve Északkelet-Magyarországon (például Kossuth Lajos szobra Sátoraljaújhelyben, illetve Deák Ferencé Miskolcon, de az ő nevéhez fűződik a miskolci árvízi emlékmű is). 1944-ben vagy 1945 elején a holokauszt áldozata lett, vélhetően Budapesten halt meg. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gardos-aladar-75896/ Hozzáférés: 2021. 07. 26.

[8] https://www.kozterkep.hu/15045/juhasz-kut#. Hozzáférés: 2021. 07. 26.

 

Utolsó frissítés:

2021.08.05.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges