Százhetvenöt éve született Szuly János pécsi ügyvéd, az országgyűlés felsőházának tagja, a Pécsi Dalárda elnöke

Százhetvenöt éve született Szuly János pécsi ügyvéd,

az országgyűlés felsőházának tagja, a Pécsi Dalárda elnöke

Szuly János 1849. március 15-én született a Somogy vármegyei Gálosfán, ahová a 18. század végén költöztek ősei. Édesapja, Szuly József molnár volt, vízimalma a Surján patak mentén, a régi gálosfai vasútállomásnál állt.

Két fiát, Józsefet (1835–1901) és Jánost Pécsre járatta középiskolába. Szuly János tehát diákként került a mecsekaljai városba, ahol 1861 és 1869 között a ciszterci főgimnázium tanulója volt. Tanulmányait a pécsi püspöki jogakadémián folytatta (1869–1872), majd 1875-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett ügyvédi képesítést. A következő évben feleségül vette Éhen Mária Herminát (1857–1916), házasságukból három gyermek született: Aladár (1878–1920), Gizella (1880–1951) és Jenő (1882–1959).

Szuly János portréja a Pécsi Fejek című kiadványban

Szuly János 1875-ben ügyvédi irodát nyitott Pécsett, és az ugyanebben az évben megalakuló Pécsi Ügyvédi Kamara választmányának tagja lett. Ügyvédi tevékenysége során jogi képviselője volt többek között a dárdai uradalomnak, valamint a pécsi püspöki, káptalani, székesegyházi és papneveldei uradalmaknak is. A kortársak visszaemlékezése szerint „szaktudása, az ügyek lelkiismeretes és alapos ellátása, mindenkit lekötelező sima modora és emberséges elbánása erősen magához vonzotta az ügyes-bajos felek feltétlen bizalmát”. 1912-ben pedig a szakma is bizalmat szavazott neki, és megválasztották a Pécsi Ügyvédi Kamara elnökévé. Tisztségét – háromévente újraválasztva – haláláig betöltötte. Jól menő ügyvédi praxisa jövedelmeinek köszönhetően 1886-ban bekerült Pécs város törvényhatósági bizottságának virilis (legtöbb adót fizető) tagjai közé, ahol helyét egészen 1924-ig megőrizte. Ügyvédi irodáját halála után Jenő fia vette át.

Részlet Pécs város igazoló választmányának 1886. október 21-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szuly János különös kedvelője volt a gyümölcsészetnek és szőlészetnek, 1884-ben már tekintélyes, 873 négyszögöl szőlővel rendelkezett Bálicson, s neve a helyi bortermelők körében is jól csengett. Az 1887-ben Pécsett is megjelenő filoxéra azonban véget vetett az addig virágzó szőlőtermesztésnek, pusztítása leírhatatlan volt, csaknem teljesen kiirtotta a szőlőket. E csapás után hamarosan mozgalom indult a helyi polgárok körében, hogy „új vonzerőt” teremtsenek a városnak, és e célt a Mecsek szépségeire alapozva a helyi turizmus fejlesztésével kívánták elérni. Az „arculatváltást” segíteni hivatott turistaegyesület megalakításában kiemelkedő szerepet töltött be Szuly János, aki egyike volt a Dischka Győző főreáliskolai igazgató szobájában 1890 tavaszán összegyűlt, a jövendő szervezet megalakítását elhatározó „hatok”-nak (Békefi Rémig, Bolgár Kálmán, Dischka Győző, Gerecze Péter, Szuly János, Vaszary Gyula). Az előkészítő munkálatokat siker koronázta: 1891 tavaszán megalakult a Mecsek Egyesület, amelynek Szuly János választmányi tagja lett.

Részlet a Mecsek Egyesület 1891. április 30-i alakuló ülésének jegyzőkönyvéből

Szuly János a Mecsek Egyesület mellett a másik országos hírű pécsi egyesület, a Pécsi Dalárda működésének kapcsán is letette névjegyét. A dalművészet rajongójaként az 1880-as évektől a dalárda pártoló tagja volt, 1894-ben bekerült a választmányi tagok közé, 1904-ben pedig megválasztották az egyesület elnökének.

Részlet a Pécsi Dalárda 1904. január 14-i közgyűlésének jegyzőkönyvéből

A Pécsi Dalárda elnöki tisztségét 1919-ig töltötte be, leköszönésekor pedig az egyesület közgyűlése örökös díszelnöknek nevezte ki. Lenkei Lajos 1922-ben megjelent visszaemlékezésében így írt: „Az aktív ügyvédek között még nagy szorgalommal és alapos tudással látja el irodáját Szuly János, a pécsi ügyvédi kamarának huzamos ideje agilis elnöke, a pécsi úri társaság egyik legkedveltebb alakja, a Pécsi Dalárda régi elnöke, aki mindig lelket tudott önteni a dalárda tagjaiba, amikor azok elcsüggedve, már tartottak a dalosegyesület dekadenciájától.”

Szuly Jánost közhasznú tevékenységéért a kormányzó 1923-ban kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki, 1926-ban pedig – ötvenéves ügyvédi évfordulója alkalmából – a Pécsi Ügyvédi Kamara tisztelgett díszközgyűlésen a munkássága előtt.

A Pécsi Est tudósítása 1923-ból

Magyarország nemzetgyűlése 1926-ban, az „ősi alkotmányosság szellemében” felújította az országgyűlés kéttáblás rendszerét, és az országgyűlés képviselőháza mellett létrehozta a felsőházat. Az 1926. évi XXII. törvénycikk alapján az ügyvédi kamarák tagjai soraiból titkos választás során megválasztott két küldöttet delegálhattak. Szuly János tehát e két kamarai küldött egyikeként került be 1927-ben az országgyűlés felsőházába.

A Pécsi Napló híradása 1927. január 9-én

Szuly János 1929. március 10-én hunyt el Pécsett. Emlékét a Pécsi Ügyvédi Kamara, Pécs város törvényhatósági bizottsága, a Pécsi Dalárda és a Mecsek Egyesület jegyzőkönyvben örökítette meg.

Szuly János gyászjelentése

Gyánti István főlevéltáros

Szakirodalom

Baronek Jenő, Polgárdy Géza: Mecsek Egyesület lexikon. Pécs, Mecsek Egyesület, 2013.

Kun Andor, Lengyel László, Vidor Gyula (szerk.): Magyar Országgyűlési Almanach. 1927–1932. évi országgyűlés. Budapest, 1927. 503–504.

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., 1922. 105–106.

Nemes Vilmos: Szuly János. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 39. egyesületi évről 1929. Pécs, Wessely és Horváth Könyvnyomda, 1930. 3–6.

Zsadányi Oszkár, Klamár Gyula (szerk.): Pécsi fejek. Pécs, Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., 1928. 127.

Zsadányi Oszkár, Kussinszky Endre (összeáll.): A felszabadulás aranykönyve. Pécs, Pécs Szabad Királyi Város, 1931. 154–155.

Sajtó

Pécsi Est, 1923. február 17. 3.

Pécsi Napló, 1927. január 9. 1.

Források

MNL BaVL IV.1404. Pécs Város Igazoló Választmányának iratai, 1886.

MNL BaVL X.56. A Pécsi Dalárda iratai és kottatára. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1904.

MNL BaVL X.66. Mecsek Egyesület iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1891.

JPM Új- és Legújabb kori Gyűjteményi Osztály, 61.9.91_F.2021 Szuly János portréja.