Százhetvenöt éve született Pleininger Ferenc pécsi ügyvéd, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő

Százhetvenöt éve született

Pleininger Ferenc pécsi ügyvéd, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő

Pleininger Ferenc aláírása

Pleininger Ferenc 1848. szeptember 2-án született Pécsett, katolikus családban. Apja Pleininger János szíjgyártó kisiparos, anyja Britvits Erzsébet volt. Testvére, Pleininger Éva 1850-ben született. Pleininger Ferenc 1883-ban feleségül vette Leszery Etelkát (1832–1910), majd miután megözvegyült, ismét megnősült, 1911-ben Grabarits Annával (1851–1928) kötött házasságot.

Középiskolai tanulmányait 1860-tól a pécsi ciszterci főgimnáziumban végezte, 1868-ban érettségizett. 1868 és 1871 között a pécsi püspöki jogakadémia hallgatója volt, majd jogi tanulmányait 1871–1872-ben a budapesti tudományegyetemen folytatta. Ügyvédi oklevelét 1874-ben szerezte meg, ezután Pécsett nyitott ügyvédi irodát. Néhány év alatt nagy tekintélyre tett szert szakmai körökben, ennek is köszönhető, hogy 1877. december 30-án a két évvel korábban megalakult Pécsi Ügyvédi Kamara titkárává választották, és tisztségét haláláig viselte.

Hirdetés a Pécsi Figyelőben

A politikai életben Pleininger Ferenc a kiegyezés ellenzőinek táborához csatlakozott: az 1880-as évektől tevékeny szerepet vállalt a helyi ellenzéki mozgalmak megszervezésében és vezetésében. A pécsi Függetlenségi és 48-as Párt elnöke, majd alelnöke volt. 1893 decemberében elvállalta a pécsi-baranyai függetlenségiek szócsövének számító hetilap, a Pécsi Figyelő felelős szerkesztői posztját. Az 1890-es évek elején ezen kívül még két hetilap, a német nyelvű Fünfkirchner Zeitung, és a magyar nyelvű Pécs című lap jelent meg, és mindkettő a szabadelvű nézeteket képviselte. A Pécsi Figyelő vezetését akkor vette át Pleininger, amikor a városban – a Pécsi Napló 1892. decemberi megjelenésével – már szárnyát bontotta a napisajtó, lapjának tehát új kihívásokkal kellett szembesülnie. Pleininger állta a versenyt, vezetése alatt az eddig hetente kétszer megjelenő Pécsi Figyelő 1894 végére napilappá fejlődött, a felelős szerkesztői feladatokat pedig egészen 1902-ig, az újság megszűnéséig ellátta.

Pleininger Ferenc levele Pécs város polgármesteréhez, A Pécsi Figyelő címlapja a szerkesztőváltás napján

A Pécsi Figyelőben megjelent írásai mellett jogi szakcikkeket is publikált. 1894 márciusában Pécsi Jogi Közlöny címmel hetente megjelenő szaklapot alapított, és amellett, hogy a felelős szerkesztői feladatokat ellátta, az itt megjelent írások többségét is ő jegyezte. A rövid életű, 1897 szeptemberében megszűnő periodika a Pécsi Ügyvédi Kamara közlönyeként jelent meg.

A Pécsi Jogi Közlöny címlapja 1896-ból

A pécsi hírlapíró-társadalom jeles szereplőjeként 1896 végén részt vett a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége pécsi szervezetének megalakításában, amelynek tevékenysége, „hatásköre” kiterjedt a város, sőt a vármegye határain túlra is. A pécsi hírlapírók köre pedig bizalmat szavazott Pleiningernek: megválasztották a szervezet elnökévé.

A Tolnavármegye tudósítása a pécsi hírlapírók körének megalakulásáról

Pécs város törvényhatósági bizottságába választás útján került be, 1893 és 1905, valamint 1906 és 1918 között volt a testület tagja. Részt vett többek között a közigazgatási, jogügyi, pénzügyi és népnevelési bizottságok munkájában, emellett árvaszéki küldött is volt.

Részlet az 1893. március 19-i pécsi törvényhatósági bizottsági választás jegyzőkönyvéből

Pleininger Ferenc a pécsi választókerület országgyűlési képviselőjeként, 1906 és 1910 között volt a képviselőház tagja. Mandátumát 1906. június 21-én, a gróf Batthyány Tivadar lemondása miatt megtartott új választáson szerezte. A voksolás során 1007 szavazatot kapott, míg a szintén függetlenségi programmal induló Hamerli Imrére 722-en szavaztak.

Részlet az 1906. június 21-i pécsi országgyűlési választás jegyzőkönyvéből, A Pécsi Közlöny beszámol a választás eredményéről

Függetlenségi eszméihez élete későbbi szakaszában is ragaszkodott: 1913-ban a megalakuló Pécsi 48-as és Függetlenségi Kör díszelnöke lett. Pályája során számos társadalmi és szakmai szervezet munkájában vállalt szerepet, többek között a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület választmányának tagja (1906–1910), valamint az Országos Ügyvédszövetség pécsi osztályának elnöke volt.

Pleininger Ferenc gyászjelentése

Pleininger Ferenc 1918. január 21-én hunyt el Pécsett. A Pécsi Ügyvédi Kamara saját halottjának tekintette, érdemeit pedig jegyzőkönyvben örökítette meg. Január 23-án helyezték örök nyugovóra a pécsi köztemetőben, a Pécs városa által felajánlott díszsírhelyen.

Gyánti István levéltáros

Szakirodalom

Kopcsányi Károly: Pécsi jogakadémia multja és jelene. Pécs, 1897., 104–106.

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, 1922., 101., 104.

A M. Kir. Tudomány-Egyetem almanachja, 1871–1872. Bp., 1872.

Pleininger Ferenc [nekrológ]. Dunántúl, 1918. január 22. 3.

Pleininger Ferenc [nekrológ]. Pécsi Napló, 1918. január 22. 3–4.

Romváry Ferenc (szerk.): Pécs lexikon. 2. köt. Pécs, 2010.

Surján Miklós (szerk.): Baranya megye sajtóbibliográfiája, 1832–1984. Pécs, 1992.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 6. köt. Bp., 1899.

Sajtó

Pécsi Figyelő, 1974. április 25. 3.

Pécsi Figyelő, 1993. december 2. 1.

Pécsi Jogi Közlöny. 1896.

Pécsi Közlöny, 1906. június 22. 1.

Tolnavármegye, 1897. január 17. 3.

Források

MNL. BaVL IV.1403. Pécs Város Központi Választmányának iratai. Jegyzőkönyvek. 1906.

MNL. BaVL IV.1404. Pécs Város Igazoló Választmányának iratai. Jegyzőkönyvek. 1893.

MNL BaVL IV.1406.b. Pécs Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 17272/1893.

MNL BaVL XV.25.c. Gyászjelentések. Pleininger Ferenc.