Nincsen rózsa tövis nélkül

Hónap dokumentuma
2022.11.24.

Nincsen rózsa tövis nélkül

A 19. század folyamán szükségesség vált a községi szervezetek egységesítése, amely ügyben az 1871. évi XVIII. tc. – a községek rendezéséről szóló törvény – akart rendet teremteni. A településeket rendezett tanácsú városokra, nagy községekre, kis községekre osztotta, illetve elrendelte, hogy minden területnek valamilyen községhez kell tartoznia, és meghatározta a községek hatóságát, illetőségét, jogait és teendőit.

A községi szervezet kiépülése után szükségessé vált a települések neveinek egységes, hiteles törzskönyvezése. 1896-ban a Belügyminiszter létrehozott egy vegyes bizottságot, amelynek a feladatkörét a kővetkezőképpen határozta meg:

a. javaslattétel az összes magyar helyneveknek helyes írására nézve.

b. javaslattétel a nem magyar helyneveknek egységes magyar leendő írására vonatkozólag.

c. az ugyanazon községek és egyéb helyekre vonatkozólag fennálló többféle nevek közül a hivatalos jellegűeknek javaslatba hozatala.

d. javaslattétel az országban többszörösen előforduló helynevek kiküszöbölése czéljából, esetleg uj község nevek alkotása tekintetében s végre.

e. javaslattétel mindazokon intézkedésre nézve, amelynek a végett szükségesek, hogy a közhiteleséggel megállapítandó község és egyéb helynevezésnek nemcsak hivatalos használatban, hanem egyébként is a közhasználatban minnél általánosabban elterjedjenek a lassan lassan kizárolagosakká váljanak.”[1]

Magyarország összes településére községi kérőívet küldtek ki, amelyet 1897. február 28-ig kellett visszaküldeni az Országos M. Kir. Statisztikai Hivatalhoz. 1898-ban a vegyes bizottságból megalapították az Országos Községi Törzskönyvbizottságot, melynek elnöke a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság képviselői lettek. A község nevének megállapítása a belügyminiszter jogköre volt, aki az érdekelt község és a törvényhatóság közgyűlése, valamint az Országos Községi Törzskönyvbizottság javaslatit is figyelembe vette.[2]

Községi kérdőív elő-, és hátoldal. Forrás: MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 707/1897.

Alig kezdődött meg az országos felmérés, amikor is Baranya vármegyében egy község jelezte, hogy ők korábban már az 1896-os községi kérdőívben kezdeményeztek névváltoztatást. Ezt a községet Büdösfának hívták. A községet a török hódoltság előtt Szentmihályfalvának, később Vidosfalvának hívták, majd a 17. század közepétől a helyiség neve Büdösfa volt. „A török kinyomása után Nemes Szt. Mihályfának nevezték, de már sok éve csak Büdösfának nevezik. A falu egyik utcája még most is Szent Mihál-nak neveztetik. Mivel nemes levelünk egy személre bizatot, és attól az elvétetett, annak következtében az akkori lakosok elhatároták [sic!], hogy mivel a levelük elvesztésével nemességüket is elvesztették a községüknek más nevet adnak, és Büsdösfának nevezték el. (Botrányból!).”[3]

Korabeli sajtóhír az országos felmérésről. Forrás: Pécsi Közlöny, 1897. február. 25., 2.

A községi kérdőívek beküldése után 1897-ben intézkedés  nem történt. Ezután a községi bíró 1898 nyarán azzal a kéréssel fordult a Szentlőrinci járás főszolgabírájához, hogy jutassa el kérelmüket Baranya vármegye főispánjához, majd a M. Kir. Belügyminisztériumhoz. A kérelmükben így fogalmaztak: „Tekintettel arra a körülményre, hogy a közeli napokban a telekkönyvi betétszerkesztő községünkben fogja a betétszerkesztési munkálatokat megkezdeni, és így nagyon szeretnénk, ha telekkönyveink már „ Rózsafa” község név alatt szerkesztenének.[4]

Községi bíró kérelme. Forrás: MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 3990/1899.

A belügyminiszter hajlandó volt kivételesen engedélyezni a névváltoztatást, de előbb a kérvényt a vármegyei közgyűlés elé kellett terjeszteni, majd újból felterjeszteni a miniszter elé. 1898. szeptember 25-én Büdösfa község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott a község nevének megváltoztatásával kapcsolatban. Az indoklásban kijelentették: „Baranyavármegye ezen egyik szorgalmas becsületes, s minden erényekkel felruházott polgárai a multban sem érdemelték meg s a jelenben sem érdemlik meg azt, hogy községük nevének megkérdezésére piruljanak vagy a miatt guny tárgyaivá legyenek.[5]

Rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyve. Forrás: MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 3990/1899.

Községi bizonyítvány. Forrás: MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 3990/1899.

Korabeli sajtóhír a névváltoztatásról. Forrás: Pécsi Figyelő, 1898. október. 8., 4.

1898. október 10-én Baranya vármegye közgyűlése támogatta kérelmüket. Baranya vármegye főispánja 1898. november 30-án kapta meg Belügyminisztérium jóváhagyó nyilatkozatát a névváltoztatáshoz.

Büdösfa község névváltoztatásának engedélyezése. Forrás: MNL BaML IV.401.b. Baranya vármegye főispánjának általános iratai. 1697/1898.

A korabeli sajtó meglehetősen szkeptikusan tudósított az eseményekről. Nem a névváltoztatást, hanem a névválasztást kritizálták, ezért is igaz a mondás, hogy nincsen rózsa tövis nélkül.

Korabeli sajtóhír a névváltoztatásról. Forrás: Pécsi Figyelő, 1898. december. 7., 4.

Korabeli sajtóhír a névváltoztatásról. Forrás: Pécsi Közlöny, 1898. december. 7., 5.

Korabeli sajtóhír a névváltoztatásról. Forrás: Pécsi Napló, 1899. február. 10., 7.

Korabeli sajtóhír a névváltoztatásról. Forrás: Pécsi Napló, 1899. február. 23., 2.

Korabeli sajtóhír a névváltoztatásról. Forrás: Pécsi Napló, 1903. március.1., 2.

 

                                                                                                          Gáspár Attila levéltáros

 

Forrás:

MNL BaML IV.401.b. Baranya vármegye főispánjának általános iratai. 1867-1949

MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 1872-1950

MNL BaML XV.64.  Baranya megye földrajzi neveinek adatgyűjtése. 20.sz.

Felhasznált irodalom:

Az 1898. évi törvények gyűjteménye. Országos Törvénytár Szerkesztősége. Budapest, 1898. 34-36.

Magyar törvénytár 1869-1871. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Budapest, 1896. 260-294

MNL BaML. Hónap dokumentuma. Kurucz Valér: Mi újat hoz vajon az új esztendő?” A rózsafai elemi iskolások dolgozatai 1944. január 3-án. https://mnl.gov.hu/mnl/baml/hirek/mi_ujat_hoz_vajon_az_uj_esztendo_a_rozsafai_elemi_iskolasok_dolgozatai_1944_januar_3

Pesti János (szerk.): Baranya megyei földrajzi nevei. I. Baranya monográfiai sorozat. Pécs, 1982. 490-491.



[1] MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 707/1897.

[2] Az 1898. évi törvények gyűjteménye. Országos Törvénytár Szerkesztősége. Budapest, 1898. 34-36.

[3] MNL BaML XV.64.  Baranya megye földrajzi neveinek adatgyűjtése. 20.sz. 93. Rózsafa.

[4] MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 3990/1899.

[5] MNL BaML IV.410.b. Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 3990/1899.

 

Utolsó frissítés:

2022.11.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges