100 éve született Kós Lajos Jászai Mari-díjas bábművész, a pécsi Bóbita Bábszínház alapítója

100 éve született

Kós Lajos Jászai Mari-díjas bábművész, a pécsi Bóbita Bábszínház alapítója

A magyarországi bábjáték történeti előzménye a 18. század végére nyúlik vissza. A századfordulón főként német, osztrák és olasz vándortársulatok járták az országot, akik mint mutatványosok tartottak bábjátékokat vásárokon, ünnepnapokon. A 19. században már magyar bábkészítőkről is maradtak fenn adatok, az első bábszínházat pedig 1890-ben nyitották meg a Városligetben, Hincz Gusztáv vezetésével. A későbbiek során főként amatőr társulások alakultak, az első hivatásos színházat 1941-ben nyitották meg Budapesten. Magyarországon második önálló bábszínházként, első vidékiként alapították meg a Bóbita Bábszínházat, melynek első vezetője Kós Lajos lett.

Kós Lajos 1924. december 19-én született Budapesten, Kirschler Lajos néven. Édesanyja német, édesapja székely származású volt. Nem ismerte őket, nevelőszülőknél nőtt fel, egy szorgalmasan dolgozó ezüstműves házaspárnál töltötte gyermekéveit. Életrajzában hivatkozik is erre, miszerint szülei éjjel-nappal dolgoztak, így ő is igyekezett úgy élni, hogy minden percét hasznosan töltse el. Már gyermekkorában nagy érdeklődést mutatott a művészetek iránt, a rajzolás mellett a rádióhallgatás tartozott a kedvenc elfoglaltságai közé. Kitanulta a szabómesterséget, de tanoncévei alatt a szűcsmesterséggel is megismerkedett, és a divat világába is betekintést nyerhetett mestere sokoldalúságának köszönhetően. Segédlevelét 1943-ban szerezte meg.

Még ebben az évben felvételt nyert az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei biztatására a festészet mellett a grafikával is elkezdett foglalkozni, és egyetemi évei végén a grafikai szak tanársegédje is lett.  Az itt szerzett tudást későbbi színházi munkáiban is hasznosítani tudta.

A politikai viszonyok miatt a grafikus képzést ugyan befejezte, azonban diplomáját nem kapta meg. 1947-ben egy, a főiskolán látott hirdetés ösztönözte arra, hogy mint képzőművész csatlakozzon a Magyar Bábjátékos Szövetséghez. Az első díszletterve a Csendháborító című műhöz készült. A tervezés mellett a bábszínészettel is megismerkedett, dolgozott a SZOT-nál, az Úttörő Szövetségnél, majd főelőadói tisztséget kapott a Népművelési Intézet Bábjátékos Osztályán.  Ezekben az években a bábjáték területeivel ismerkedett, írásokat adott közre, egy sajátos stílus kimunkáláson dolgozott. 1961-ben került Pécsre, ahol a helyi, tíz éve működő amatőr bábcsoport vezetésével bízták meg. Tulajdonképpen itt kezdődött el az az út, ami a Bóbita Bábszínház létrejöttéhez és annak nemzetközi szintű elismertségéhez vezetett.

Kós Lajos élettapasztalataiból, tanulmányaiból merítkezve olyan stílust alkotott meg, ami több művészeti ágat ötvözött, kísérletező és izgalmas volt. A zene fontos szerepet játszott az előadásokban, nemcsak aláfestésként jelent meg, hanem bizonyos előadásokban főmotívumként is felhasználta. Sokat kísérletezett, a Mesebolt című etűdsorral megalapozta a későbbi árnyjátékra épülő előadások technikai, vizuális és zenei hátterét. Ezen tapasztalatok alapján vitték színre 1964-ben A két bors ökröcske című előadást, mellyel Karlovy Varyba is bemutatkozhatott a társulat egy nemzetközi fesztiválon. A stílus mellett a bábelőadások rendszerének formálása és kialakítása is a fontos feladatai közé tartozott, korosztályos előadásokat álmodott meg, külön óvodás és iskolás csoportoknak. Ezen kívül olyan showműsorokat állított össze, melyek a színházi környezettől függetlenek, különböző helyszínekre adaptálhatóak és elsődleges céljuk a szórakoztatás. Társulatával bejárták Baranya megyét, többek között strandokon, üzemekben léptek fel. Ezzel a bábszínház kilépett saját házából, a kultúrát kivitte az emberek közé. Két fontos hozadéka is volt ennek a lépésnek, egyrészről sokkal több potenciális színházlátogató nézőt is elértek, másrészt reklámlehetőséget biztosított a bábszínház számára. Mindezen összetevőknek köszönhetően Kósnak sikerült a pécsi együttessel felkerülni a bábszínházi világ térképére. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy elnevezzék a társulatot. Önéletrajzi könyvében így ír erről: „..ami ezután jön, egy szimbolikus névvel lehessen összekapcsolni. Ha mondom ezt a nevet, mögötte jelenjen meg egy kép, egy báb, egy előadás képe, egy zene, melyet mi játszottunk. Egy egyedi jegyre volt szükségem, ami utánozhatatlan.” Így született meg a Bóbita, mely Weöres Sándor egyik verséből ihletődött. Hűen tükrözni tudta a színház küldetését, mert Weöres költészete a gyermekeket és a felnőtteket is egyaránt megszólítja.

.

Nem kellett sokat várni a sikerre, az 1965-ös Ki Mit Tud? versenyen való részvétel és az Egyéb kategóriában aratott győzelem elhozta az országos szintű ismertséget és elismertséget a Bóbitának. Első előadásukban nem használtak bábokat, úgynevezett kesztyűs-játékkal álltak a közönség elé, és az egész folyamat alatt maradtak ennél a technikánál. A színészek a zenére, ritmusra csupán a kezeik segítségével jelenítettek meg érzelmeket, történéseket.

1972-ben is részt vett az együttes ezen a megmérettetésen, szintén Pécsre hozva a győzteseknek járó plakettet.

Az 1970-es években a gyermekműsorok mellett a felnőtteknek szóló előadások is nagy hangsúlyt kaptak, megalapította a Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivált, melyre az országos társulások mellett külföldi vendégjátékok is érkeztek. Így Pécs évente öt napra a bábozás fellegvárává vált, sok új technikával, stílussal, előadásmóddal, történettel találkozhatott a szakma és a közönség is. A Bóbita 1981-ben megkapta a hivatásos bábszínház titulust, első vidékiként, a Pécsi Nemzeti Színház tagozataként. 1986-ban a hosszú évek kitartó munkájának elismeréseként Magyarország a legmagasabb magyar állami színművészeti teljesítményért járó kitüntetéssel jutalmazta Kós Lajos munkáját, Jászai Mari-díjat kapott.

Élete végéig dolgozott, nyugdíjazása után is több helyre hívták rendezni. Feleségével, Györki Judittal Pécsett éltek, egészen Kós Lajos haláláig, 2008-ig. A pécsi köztemetőben található a síremléke, mely stílusosan egy bábot ábrázol.

Kós Lajos szakmai munkássága szerteágazó; tervezett, rendezett, játszott, tanított, írt, alkotott, élt.

Somogyi Bianka segédlevéltáros

Források:

HU-MNL-BaML-XIV.84. Kós Lajos bábművész irathagyatéka (1909-2008)

https://www.kozterkep.hu/5560/kos-lajos-babmuvesz-siremleke (letöltés: 2024.12.18.)

Felhasznált irodalom:

Kós Lajos: A Bóbita, 1993.

Belitska-Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig, Tihany, 1974.