A „Fegyverszünet 1945” című konferencián mások mellett Végső István segédlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztály munkatársa is előadott. A konferencia résztvevői hazai és nemzetközi eseményeken, példákon keresztül mutatták be a szörnyű pusztítással járt és mintegy ötvenöt millió ember életét kioltó eseménysor végét lezáró esztendőt.

Végső István „Károk, romok, gyárak - szemelvények a magyar vállalatok, szövetkezetek, pénzintézetek kárjelentéseiből” címmel tartott előadást. A szakember egyebek mellett arról beszélt, hogy 1945 első felében, a szovjet front átvonulását követően azonnal megkezdődött, folytatódott a háborús károk összeírása, összegzése. Már 1945 előtt is – főként a légi háború okozta károkat – jelentették az intézetek, vállalatok, de 1945 után elkészült a „végleges” összeszámlálás. Néhány magyarországi esetpéldán keresztül mutatta be a kutató, hogy mekkora kárt szenvedett egy-egy főként ipari, közlekedési építmény, illetve azt, hogy ezeknek a levéltári (gazdaságtörténeti) dokumentumoknak a háborús kutatása szempontjából milyen (más) jelentősége is van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gazdasági Levéltári Osztályon számos olyan levéltári forrás van, amelyet még nem publikáltak. Az előadó beszélt a háborús kárstatisztika, szakirodalom és szakértők által használt, számsorának gyenge pontjaira. A 21-22 milliárd pengős háborús kár mellett a nemzeti vagyon (1938) és a nemzeti vagyonvesztés (1945) végösszegét is érdemes lenne levéltári források bevonásával újraszámolni.