Egy paksi borbély panasza
2018.01.24.
A 18. század közepén a vármegye kisebb-nagyobb betegségekben szenvedő lakosait az egyetemet végzett orvosokban való hiány miatt is gyakran kezelték és gyógyították a seborvosok, borbélyok (chyrurgus), de az ő működésük is akkor volt csak legális, ha egyetemet végzett orvos doktor előtt vizsgát tettek, és azután jóváhagyták tevékenységüket. Sokan azonban még mindig a népi gyógymódók művelőihez, füvesasszonyokhoz, kuruzslókhoz mentek, vagy törvényes vizsgálaton túl nem esett kontár borbélyokat kerestek fel. A továbbiakban közölt iratban egy ezen az eljáráson túlesett paksi borbély, Madarász Antal 1765-ben két kontár ellen emel panaszt, egy paksi zsidó, és egy Bikácson működő borbély ellen. Az iratból kiderül, hogy a több kár, mint haszon okozónak és község ámítónak nevezett paksi zsidó borbély ellen már nem ez az első beadvány, hiszen az első kérvény eredményeképpen a borbély címerének leverésére már sor került. A megye másodjára is komolyan vette Madarász kérelmét, hiszen az 1765. december 2-i kisgyűlésen úgy döntöttek, hogy a járási szolgabírónak kell őt hivatása gyakorlásától eltiltania. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert a zsidó borbély, valószínűleg a kiküldött szolgabíró közlése szerint a Sárvízen keresztül Gyönkre távozott.
Tekéntetes Nemes Varmegye!
Kegyelmes Pátronus Uraim!
Tiz esztendőknek el forgása alatt eö Folségét Császári, és Királyi Kegyelmes Asszonyunkat hivségessen szolgáltam az első kettőt ugyan mind Köz Katona, a Többi nyolczat pediglen Mesterségemmel mint Borbély. Meg gondolván pedig aztat hogy iffiuságomat, és annak erejét netalántán ezen szolgálatban consum[m]álván öregségemre meg fogyatkozván nyomoruságra juthatnék, azért is azon szolgalatomat el hagyván, ezen T[ekintetes] N[emes] Tolna Vármegyében sig[nanter] Paks Várossában magamat Doctor eő Excellentiája által lett examináltatásom és ap[p]robáltatásom után le tettem, az én itt le tevésem után pedig ismét egy Sidó Borbély Isten tudja honnand Május Holnapba bé lépett, és Kőzonségessen nem csak maga nemzetségét, de Körösztényeket is azonnal curálni, s gyogyétani, noha tőbb Kárral mint haszonnal agrediálta, ugy annyira, hogy mái napig is csak egy hasznos próbat alig tehetett, Kit is már nevezett Doctor eő Excellentiája instántiamra Mestersége folytatásátúl, mint értetlen el tíltva, de ő még truttzára a’ szokott czímerét is ki függeszteni merészeltette, Kit az én alázatos Kérésemre a’ T[ekintet]es Urasságok le verettek, mind az által ő a’ Kárt okozó curájátul csak ugyan meg nem szünik. Második Bikácson Mesterségében, és tudomanyáb[an] hasonló ehez Borbély Legény, ki sem nem examináltatott szokás szerént sem nem aprobáltatott még is mesterségét sokaknak panaszolkodásával viszsza üzi, többet rontván, mint gyogyétván. Ezen okoktul indittatván a T[ekintetes] N[emes] Vár[me]gyet alázatossan kérem méltoztattnék Kegyelmessen, az illetin egyűgyű Kösség Ámétokat coerceálni, és illy tudatlanoktul, s tőbb kár mint haszon tévőktűl T[ekintetes] N[emes] Vármegyét meg tisztittani. Melly jó tetteiért a T[ekintetes] N[emes] Vár[me]gye az Ur Istentűl bővséges jutalmát várhattya. Én pedig magamat nem csak most egésséges, de /:kit Isten ne adjon:/ egésségtelen időkben is midőn szolgálatra szorossan le kötelezvém maradni óhajtok.
T[ekintet]es Nemes Var[me]gyének
alázatos szegeny Szolgája
Madarász Antal
Paksi Borbély
MNL TML IV/A/1.b. Tolna vármegye nemesi közgyűlése 3:1621
Új hozzászólás