Belügyminiszteri vétó akadályozta meg Murga névváltoztatását
Nyolc évtizede javaslatot terjesztett elő Murga bírája. A község sajátos módon kívánta megörökíteni miniszterelnökké vált szülötte nevét. A nyugalmazott levéltár-igazgató is közreadta szakvéleményét. A belügyminiszter döntött.
Belügyminiszteri vétó akadályozta meg azt, hogy Murga az 1940-es évek elején nevet változtasson, és mint Gömbösgyula kerüljön fel a térképre. Az érdekes és a korra jellemző történetet Asztalos Zoltán ismertette a XXIV. Levéltári Nap közönségével. Az MNL Tolna Megyei Levéltárának segédlevéltárosa az „Isten veled Murga, éljen soká Gömbös-Gyula!” – Murga község névváltoztatási ügye címmel tartotta meg előadását.
– A település máig leghíresebb szülötte, Gömbös Gyula 1886. karácsony másnapján látta meg a napvilágot az evangélikus tanítói lakban – mondta Asztalos Zoltán. – Innen indulva ívelt karrierje felfelé, egészen Magyarország miniszterelnöki bársonyszékéig. Szülőfaluja mindvégig rajta tartotta szemét pályáján, és 1936-ban bekövetkezett halála után nem sokkal érdekes lépésre szánta el magát, a miniszterelnök emlékét megőrzendő.
Az történt ugyanis, hogy Märcz János, Murga község bírája 1940. augusztus 20. napjára rendkívüli képviselő-testületi gyűlést hívott össze. A napirendet mindössze egyetlen pont alkotta: „Murga község nevének és ezzel kapcsolatban a községi bélyegzőnek megváltoztatása”. A Rumy Ernő főjegyző által előterjesztett javaslatban az szerepelt, hogy a település vegye fel a Gömbösháza nevet, és ezzel együtt pecsétjében a Gömbös család címere szerepeljen. Indoklásként azt hozta fel, hogy a község büszkén vallja szülöttének Gömbös Gyulát, és jó szívvel, szeretettel emlékezik reá!
Tolna Vármegye Törvényhatósága 1940. november 12-én tárgyalta Murga község névváltoztatási ügyét. A Község-, és helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk rendelkezései alapján a község nevét azonban a testület nem Gömbösháza, hanem Gömbösgyula formában javasolta megállapítani. Tette ezt annak ellenére, hogy dr. Dőry Ferenc a Tolnamegyei Újság 1940. szeptember 25-i számában közzétette szakvéleményét. A nyugalmazott országos levéltári igazgató egyrészt óvott attól, hogy Murga, mint „a középkorba visszanyúló, patinás név” megváltozzon; azzal pedig kiváltképp nem értett egyet, hogy Murga „Gömbös Gyula” legyen, mivel „ilyen újítás kétségkívül mindenütt, elsősorban nyelvészeti körökben, megütközéssel találkoznék”.
A történet végére 1942. július 13-án tett pontot nem más, mint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. Tolna vármegye alispánjának címzett levelében a névváltoztatás kérelmét elutasította. Tekintettel arra, „hogy a község éppen mint a néhai Gömbös Gyula születési helye vált közismertté, tehát a volt miniszterelnök emlékét ezzel a névvel is megőrzi”.
Adalékként talán nem felesleges megjegyezni, hogy Keresztes-Fischer Ferenc annak idején Gömbös Gyula 1932-ben megalakult kormányában is belügyminiszter volt, ám 1935 elején lemondott megbízatásáról, miután néhány fontos kérdésben nem osztotta a miniszterelnök álláspontját…
Akárhogyan is volt, a festői dombok között megbúvó kis település sem a Gömbösháza, sem pedig a Gömbösgyula nevet nem vette fel, máig Murga maradt.
Új hozzászólás