V. B. 186. Gyula Város Tisztiorvosi Hivatalának iratai 1937–1949
A tisztiorvosi szolgálatot az 1876. évi XIV., a közegészségügy rendezéséről alkotott törvény alapján szervezték meg. A tisztiorvos a polgármester szakközege volt, akinek teendőit és hatáskörét a városi szabályrendeletek részletesen meghatározták. Az 1883. évi I. – a köztisztviselők minősítéséről intézkedő – törvény 9.§-a rögzítette, milyen képesítés és gyakorlat szükséges a tisztiorvosi hivatal betöltéséhez. Az 1936. évi IX. törvénycikk és a 900/1936. számú belügyminiszteri, a hatósági orvosi szolgálatról szóló rendelet szolgált alapul 1945 után is a tisztiorvosok feladatkörének meghatározásához. A tisztiorvos a polgármester utasításai szerint járt el a közegészségügyi kérdésekben. Hatáskörébe tartoztak a városi orvosok, az egészségvédelem, a közgyógyszer-ellátás, az egészségügyi rendészet, a gyermekintézmények, a bábák, a hadigondozás ügyei és a fertőző betegek törzskönyvi nyilvántartása.
A 90/1945. M. E. rendelet szerint a tisztiorvosi szolgálat a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá került. A tisztiorvos a 6300/1945. évi miniszteri rendelet értelmében tanácskozási joggal tagja volt a szociálpolitikai bizottságnak. Az 1960/1946. IV. sz. miniszteri rendelet közegészségügyi bizottságok felállításáról intézkedett, amelyeknek a tisztiorvosok hozzászólási és előadói joggal rendelkező tagjai voltak.
Gyulán – mint megyeszékhelyen – a megye és a város közös bizottságot hozott létre. A 9140/1948. számú kormányrendelet hatálybalépésével a népjóléti bizottságok vették át a közegészségügyi bizottságok szerepét. 1949 januárjában jelent meg a 200.200/1948. évi népjóléti miniszteri rendelet az állami egészségvédelemről. A rendelet szerint létrehozott egészségvédelmi szolgálat a betegségmegelőzés és a gyógyítás napi feladatainak teljesítéséről gondoskodott. A szolgálat felett közvetlen felügyeletet és ellenőrzést a tisztifőorvos gyakorolt. A tanácsrendszer megalakulásával 1950-től a tisztiorvosok hatáskörét a városi tanács egészségügyi és népjóléti osztályai vették át.
A város egészségügyi történetére vonatkozóan alapvető adatokat tartalmazó fond anyagának forrásértéke számottevő. Az iratanyagot dossziérendszerben iktatták. Jogutódja: XXIII. 406. Gyulai Városi Tanács V. B. Közegészségügyi és Népjóléti Osztálya (1951-től Egészségügyi Csoport).
4 doboz, 1 kötet – 0,53 fm
1–4. doboz | Orvosok ügyei | 1947–1949 |
Egészségvédelmi ügyek | ||
Közgyógyellátás, gyógyszerárak ügyei | ||
Havi közegészségügyi jelentések | ||
Óvodák, napköziotthonok ellenőrzése | ||
Egészségügyi rendészet | ||
Bábaügyek | ||
Iskolák ügyei | ||
Népbetegségek | ||
Hadigondozási ügyek | ||
Egészségvédelmi körök havi jelentései | ||
Fertőző betegségek, védőoltások | ||
Gyárvizsgálati jegyzőkönyvek | ||
Tisztiorvosi bizonyítványok | ||
Házasság előtti bizonyítványok | ||
Szociális ügyek | ||
Körrendeletek, utasítások | ||
5. kötet | Fertőző betegségek törzskönyve | 1937–1947 |