Faq
A Szent Margit életéről szóló legenda írja, hogy a királylány a kolostorban szentéletű őseiről szóló történeteken elmélkedett.
Eszében forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének, eleinek életüket és életüknek szentségét, azaz Szent István király életét, aki vala magyarok első királya és apostola, kinek hírét és keresztyén hitnek prédikációját eszébe veszi, kivel az ő nemzetét a pogány magyarokat megfordítja a bálványoknak imádásától; miképpen Anyaszentegyház hirdeti, jelenti. És meggondolja vala Szent Imre hercegnek is ő életét és ő nemességes szűzességét. Kinek mikoron volna szentséges jegyese, görög császárnak leánya, Istentől megjelenteték és az ő jegyesével szeplőtelen megtarták a tisztaságnak szűzességét ő életüknek minden napiban. – olvassuk a legendában.
A történészek úgy vélik, hogy Szent István király ennek a görög hercegnőnek építtette 1030 körül a veszprémvölgyi görög apácamonostort, melynek Kálmán király által 1109-ben megújított alapítólevele a Magyar Országos Levéltárban őrzött legrégibb középkori oklevél.
Amikor azt a szót halljuk, hogy aranybulla – vagyis inkább: Aranybulla – akkor általában II. András király 1222-ben kiadott oklevele jut eszünkbe, mely 31 pontban foglalja össze a királyi szolgálónépek jogait. Ezek közül a jogok közül leggyakrabban az úgynevezett ellenállási záradékról esik szó, mely biztosította a nemességnek azt a jogot, hogy szembeszálljon az uralkodóval, ha az, vagy annak utódai megszegnék az Aranybullában foglalt ígéreteket. Ha az Aranybulla többi rendelkezéseire is kíváncsi vagy, ide kattints, ha pedig még ennél is többet szeretnél tudni az Aranybulla tartalmáról és kiadásának körülményeiről, akkor ide kattints.
Ha kisbetűvel írjuk, és köznévként használjuk az aranybulla kifejezést, akkor egy aranyból készült pecsétre gondolunk. A bulla a fémből készült pecsétek összefoglaló neve. Nemcsak aranyból, hanem ólomból és ezüstből készült bullák is léteznek. A pápák oklevelein például ólomból készült bulla függött.
Ha közelebbről is meg akarsz nézni egy aranyból készült bullát, kattints ide. Itt mindjárt két magyar király aranypecsétjét is megtalálod. Az Aranybullán alighanem egy olyan függött, mint amilyet a második – DL 39250 számú – oklevélen látsz. Bár első látásra talán egyformának tűnnek ezek az aranypecsétek, mégis több különbség is van közöttük. Ha a képekre kattintva mindkettőt felnagyítod, jobban meg tudod figyelni az apró részleteket.
Az Angielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát–szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560–1570-es években
Írta: Pálffy Géza
Budapest, 2011.
236 p.
A kötet a közép-európai és a magyar térképtörténet izgalmas vitákat kiváltó kéziratos térkép-együttese, az Angielini-féle végvidékmappák és Nicolo Angielini Magyarország-térképe keletkezéstörténetét foglalja össze. A korábbi feltételezésekkel ellentétben nem egy, hanem három Angielini nevű várépítész működött a Habsburg Monarchia törökellenes magyar- és horvátországi hadszínterén, s a várfelmérések mellett elsősorban az új határvédelmi rendszer ekkor kiépülő nagyobb egységeinek, a végvidéki főkapitányságoknak a helyszíni felmérésére és térképi ábrázolására specializálódtak. Munkájuk a 18. századi rendszeres térképészeti-, katonai felmérések eddig ismert legkorábbi közép-európai előzményének tekinthető, de nemzetközi összehasonlításban is kiemelt helyet foglal el az európai (hadi)térképészet történetében.
A kötet végén szerepelnek a felhasznált források, az irodalomjegyzék, a hely- és személynévmutató, valamint 32 színes illusztráció. A könyvben előforduló térképek és váralaprajzok a kiadványhoz mellékelt DVD-ROM-on megtalálhatók. A szöveg német nyelvű változata Die Anfänge der Militärkartographie in der Habsburgermonarchie címmel olvasható a kötetben.
A kötet ára: 3500 Ft
Mátyás király leveleskönyve a Héderváry család egykori könyvtárából.
Budapest, 2008.
246 p. + 4 melléklet
Igazi érdekesség a Héderváry-kódex hasonmás kiadása, nem csupán azért, mert e Mátyás király korából származó kézzel írott könyv látványa már önmagában is felkelti érdeklődésünket. Felbecsülhetetlen értékét és különleges jelentőségét az adja, hogy ez az egyetlen egykorú, azaz a 15. századból fennmaradt leveleskönyv, amely Mátyás leveleinek másolatait tartalmazza. Az értékes dokumentum a pécsi püspök, majd a jezsuita rend tulajdonában volt utolsó „állomáshelyén” a pozsonyi könyvtárban. A rend feloszlatását követően került Hédervárra, ahol a 19. század végén Khuen-Héderváry Károly könyvtárának része volt. Itt használta fel kutatásaihoz Fraknói Vilmos. A II. világháború után a magángyűjtemények veszélyeztetett állapotba kerültek, megsemmisültek, szétestek, széthordták őket. A kódex egy magánszemélytől került vásárlás útján a levéltár őrizetébe. A rossz állapotú, égett kötet restaurálását követően új kötést kapott. A másolati könyv hasonmás kiadása a 2008-as Reneszánsz év jegyében született. A kiadványhoz mellékelve olvashatjuk Rácz György bevezetőjét, amelyben a dokumentum történetét, jelentőségét ismerteti, s a rá vonatkozó alapvető szakirodalmat is megadja.
A kötet ára: 1200 Ft
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 34.
Összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Nyulásziné Straub Éva
Budapest, 1998.
838 p.
A kiadvány elsődleges célja az 1849 és 1866 közötti, az emigráció olasz politikai kapcsolataival összefüggő, a Magyar Országos Levéltárban fellelhető iratanyag közzététele. A források tanulmányozása – a korszak jól feltárt volta ellenére – számos tanulságot hordozhat, hiszen általuk mélyebben megismerhetők az ismert események mozgatórugói, az egyes döntésekben szerepet játszott tényezők és körülmények. A kötetben közölt dokumentumok időrendben követik egymást. Minden irat előtt tartalmi kivonat olvasható, amely a nem magyar nyelvű leveleknél, tartalmától függően, esetenként terjedelmesebb, részletezőbb. A kevésbé fontosnak ítélt olasz vonatkozású iratok esetében – terjedelmi okok miatt – nem a teljes szöveg, hanem regeszta szerepel. A kötet bevezető tanulmánya alapos tájékoztatást ad a tárgykört illetően. A kiadványban való eligazodást a levelek jegyzéke, valamint névmutató segíti. Irodalomjegyzék és idegen nyelvű összefoglaló teszi teljessé a kiadványt.
A kötet ára: 500 Ft
Nem ment végbe maradéktalanul a beiratkozás folyamata, ami előfordulhat akár a kutató, akár a levéltár részéről. (Nem lett megfelelő látogatói jegy (megfelelő dosszié kóddal) létrehozva; vagy nem állították szerkesztés alatti státuszra; nem került beállításra a további információk lapfülön a JA érték; két elp fiókkal rendelkezik a kutató (duplum)).
Adatbázisaink az alábbi helyen érhetők el:
Legnépszerűbb adatbázisok és gyűjtemények
Szerzők: Botos János, Domány Gyula, Huszti Ernő, Katz Veronika, Karvalits Ferenc, Kovács Tamás, Rab Virág, Várhegyi Éva, Walder Gyula, Zdeborsky György
Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest, 2013.
139 p.
A kiadvány a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Közgazdasági Társaság 2012. október 16-án megrendezett „A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban – változó történelmi korszakokban” című konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett, kibővített változatát tartalmazza, amelyhez tematikájában ide illő két 1920-as években született tanulmány is csatlakozik. Nem véletlen, hogy az utóbbi két írás helyet kapott a kötetben, mivel kapcsolódik az MNB korai történetének tárgyalásához. A következő témakörök jelennek meg a kötetben: az MNB alapításának nemzetközi előtörténete, az MNB szerepe a magyar gazdaságban a II. világháború előtt és után, az 1931. évi bankzárlat és háttere, az MNB és a „győri program” finanszírozása, a forint vásárlóerejének alakulása 1946 és 2010 között, az MNB közép- és hosszú lejáratú forrásbevonási gyakorlata az 1980-as években, az MNB szerepe a kétszintű bankrendszer létrejöttében.
A kötet ára: 2000 Ft
Levéltár-ismertető
Budapest, 1996.
Szerkesztette: Lakos János
Szerzők: Albrechtné Kunszeri Gabriella, Alföldi Vilma, Bertók Lajos, Bikki István, Érszegi Géza, Kálnoki Kis Tamás, Körmendy Lajos, Müller Veronika, Nyulásziné Straub Éva, Sárközi János, Tóth Béla, Trostovszky Gabriella
296 p. + 20 oldal színes melléklet
A levéltár-ismertető kötet a Magyar Országos Levéltár történetét az előzményektől, a mai levéltár ősének az „Archivum Regni”-nek a létrejöttétől tekinti át. Az egyes fejlődési szakaszoknak külön fejezetet szentel. A levéltár-történeti részt követően a MOL illetékességi köréről és feladatairól, a magyar levéltári rendszerben betöltött helyéről, épületeiről is szót ejt. A kötet nagyobb részét a levéltári anyagnak az ismertetése teszi ki, szerkezetének, tartalmának bemutatása. A szerző felhívja a figyelmet az itt őrzött értékes irategységekre, érdekességekre is.
A levéltártörténet iránt érdeklődőknek különösen hasznos a könyv záró fejezete, amely az Országos Levéltárra vonatkozó művek bibliográfiáját foglalja magában. Angol nyelvű összefoglaló is kapcsolódik az anyaghoz.
A kötetben számos fekete-fehér kép található, amelyek a levéltár épületbelsőjét – beleérte a reprezentatív tereket, de a raktárakat és a munkavégzés szempontjából jelentős tereket is –mutatják be. Iratok fotója, valamint a levéltár történetében fontos szerepet játszó levéltárosok portréja is felbukkan a lapokon. A kötet végén látható színes tábláknak is hasonló tematikájuk van.
A kötet ára: 600 Ft
Írta: Lakos János
Budapest, 2006.
538 p. + 37 színes tábla
Az Országos Levéltár fennállásának 250. évfordulójára kiadott kötet az intézmény történetét a következő korszakokra bontva veszi sorra: a levéltár középkori gyökereitől 1526-ig; az 1526 és 1756 közti időszak; az Országos Levéltár elődjének, az Archivum Regninek a megalakulásától, 1756-tól 1874-ig tartó időszak. Utóbbi fejezet az új országos levéltár megalapításával zárul (1867–1874). Az intézmény ezt követően 1922-ig a Belügyminisztérium, majd a Kultuszminisztérium felügyelete alatt állt. A kötet a szocialista rendszer centralizált időszakát (1950–1970), az Új Magyar Központi Levéltár működését, majd az újraegyesítést követő korszakot is tárgyalja. Minden időszakra vonatkozóan ismerteti az egyes főigazgatók működésének jellemzőit, kitér a levéltár feldolgozó-, kiadvány-készítési munkájára, könyvtárára, de nemzetközi kapcsolataira is. A kötet végén személynévmutató, a dolgozókról szóló személyi kimutatások, képek jegyzéke, valamint angol nyelvű összefoglaló található. A kötetet záró színes táblákon szereplő illusztrációk számos érdekes dokumentum fotóját közlik, s a levéltár történetében nagy szerepet betöltő személyek portréi is láthatók.
A kötet ára: 2000 Ft
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 29.
Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Némethné Vágyi Karola–Soós László–T. Varga György–Ujváry Gábor.
Budapest, 1997.
951 p.
A kötet a Központi Bizottság (szó szerinti) jegyzőkönyveit közzétevő sorozat (1957–1989), a benne lévő dokumentumokat tekintve időrendben első darabja, s 12 jegyzőkönyvet, valamint függelékeit – levelek, jelentések – tartalmazza. A forrásszöveget bevezető tanulmány előzi meg, amelyben a szerzők rövid áttekintést adnak az MSZMP 1956 és 1989 közötti szervtörténetéről. Megismertetik az Olvasót a párt központi vezető testületeinek, munkabizottságainak és apparátusának szervezeti rendjével, hatáskörével, a működésük során keletkezett dokumentumok fajtáival, továbbá tájékoztatást adnak a jegyzőkönyvek közlési és jegyzetelési módjáról. A mellékletekben az MSZMP központi szervei tagjainak névsora és az MSZMP KB mellett működő munkabizottságok és munkaközösségek felsorolása szerepel a vizsgált korszakra vonatkozóan. A kötetben személynévmutató is található, illetve angol és német nyelvű tartalomjegyzék segíti az eligazodást.
A kötet ára: 500 Ft
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 35.
Jegyzetekkel ellátta: S. Kosztricz Anna–Némethné Vágyi Karola–Simon István–Soós László.
Budapest, 1999.
1024 p.
A kötet a Központi Bizottság (szó szerinti) jegyzőkönyveit közzétevő sorozat (1957–1989) része, s 16 jegyzőkönyvet tartalmaz. Terjedelmi okok miatt az előterjesztéseknek csak a lelőhelyét adták meg a szerkesztők. Az e kötetben tárgyalt két év (1959–60) a Kádár-rendszer történetében átmenetinek is nevezhető korszak. Az 1956-os forradalom utáni megtorlásokat követően a belső konszolidáció felé való törekvés ideje jött el. A közreadott forrásokban terjedelmileg is a mezőgazdaság kollektivizálásának témaköre kapott kiemelt helyet, de mellette más lényeges (egyházakkal, értelmiséggel való kapcsolat, közoktatási reform, nemzetközi kapcsolatok) is születtek döntések, illetve e témákban is zajlottak tanácskozások.
A mellékletekben az MSZMP központi szervei és az MSZMP KB mellett működő munkabizottságok és munkaközösségek tagjainak névsora szerepel a vizsgált korszakra vonatkozóan. A kötetben személynévmutató is található, illetve angol és német nyelvű tartalomjegyzék segíti az eligazodást.
A kötet ára: 500 Ft
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 42.
Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Baráth Magdolna és Feitl István.
Budapest, 2006.
1136 p.
1957 júliusában megkezdte működését az MSZMP KB Politikai Bizottsága, amelynek működésére vonatkozóan az 1957. június 27–29. között zajló Országos Pártértekezleten elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat volt irányadó. A testület a megszűnt Ideiglenes Intéző Bizottság helyébe lépve kezdte meg működését. Tagjait a Központi Bizottság saját tagjai közül választotta, s a KB teljes ülései között e testület irányította és vezette a pártot. Az MSZMP fennállása idején csaknem végig jellemző volt az az állapot, hogy Magyarország legfontosabb politikai döntéshozó szerve a Politikai Bizottság volt. Jegyzőkönyvei emiatt is értékes források, amelyek nélkülözhetetlenek a korszak kutatói számára. A kötet végén a KB, a PB, a Titkárság, s a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak (póttagjainak) névsora, valamint névmutató található.
A kötet ára: 500 Ft
A bevezető tanulmányt írta és szerkesztette: Ress Imre.
Budapest, 2008.
440 p.
Az I. világháború után az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlása együtt járt e két államalakulat levéltári anyagának nemzeti szempontú felosztására irányuló törekvésekkel. A levéltári forrásanyag ilyen módon való felosztása elsősorban a Habsburg Monarchia bécsi levéltárait, kisebb mértékben a Magyar Országos Levéltárat érintette. A szellemi és kulturális javak, köztük a levéltári anyag megosztására a békeszerződés kétoldalú tárgyalásokat írt elő. Egyfelől biztosítani kellett a bécsi levéltárakban található, magyar tulajdonnak számító levéltári anyag kiadását és a Bécsben maradó magyar vonatkozású anyaghoz való hozzáférés lehetőségét, másfelől megvédeni a Magyar Országos Levéltár organikusan keletkezett anyagának egységét. A forráskiadvány – benne korábban kiadatlan források is – ennek a megállapodásnak a hátterét, szaktudományos megalapozását, nemzetközi jogi kereteinek kialakítását és diplomáciatörténeti összefüggéseit mutatja be, elsősorban a Magyar Országos Levéltár által őrzött iratok alapján.
A kiadvány bevezető tanulmánya részletesen ismerteti a hátteret és segít értelmezni a forrásokat. A kötet végén a felhasznál t dokumentumok listája, személyi adattár, személynévmutató, s a kiadvány idegen nyelvű összefoglalói találhatók.
A kötet ára: 1500 Ft
Ezzel a kérdésével kérjük írjon a gsz@mnl.gov.hu email címre.
Dokumentumok a kisipar és kiskereskedelem államosításának történetéből
Szerk.: Majtényi György – Szatucsek Zoltán
Budapest, 2001. 262 p.
Az Országos Levéltár dokumentumait és a korabeli sajtó híradásait tartalmazó forrásgyűjtemény a kisipar és a kiskereskedelem államosításának időszakát, az 1948 és 1952 közötti éveket beszéli el az olvasók számára. A források megjelenítik a kor propagandája majd annak fonákját, amely a korabeli hétköznapokban, a kisiparosok számára megmutatkozott. A kötetben megjelennek a sajtóban közzétett propaganda közlemények, a különböző hivatalos szervek kebelén belüli állásfoglalások, államosítási stratégiák, ötéves tervek, a kisipar szövetkezetesítésének forrásai, az államosítási rendelet előkészítésére és végrehajtására vonatkozó dokumentumok, határozatok, majd ezek megjelenése a gyakorlatban, a hétköznapok szintjén. Utóbbi témakörben szakmánként találjuk a forrásokat, elsősorban olyan kisipari, kiskereskedelmi vállalkozások sorsát ismerhetjük meg, amelyek gyakran voltak részei az emberek hétköznapjainak (gyógyszertárak, vendéglők, élelmiszerboltok).
A kötet rövid bevezetőt tartalmaz, amely a legszükségesebb információkat tartalmazza a korszakra vonatkozóan, ám a dokumentumok önmagukért beszélnek, s a könyvet záró epilógus összefoglalja, summázza a dokumentumokkal elmondottakat, amelyek értelmezése már az olvasó dolga. A kiadványt rövidítésjegyzék zárja.
A kötet ára: 1500 Ft
1–2. kötet
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 33.
Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867–1918.
Összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Lakos János.
Budapest, 1999.
1297 + 18 tábla
A kötetben közölt források bevezetőjében tájékoztatást kapunk kormányonkénti tárgyalásban a két testület megalakulásáról és programjáról, majd a kormányzati tevékenység elemzésére kerül sor a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében. A súlyponti kormányzati feladatok mellett tematikusan tárgyalva ismerhetjük meg az egyes kormányok szaktevékenységét is.
Különösen érdekes a millennium megünneplésének előkészítése és lebonyolítása tárgyában hozott határozatok és tett intézkedések sora, valamint ennek tükröződése az iratanyagban. A minisztertanács működésének jellemzőiről, valamint a jegyzőkönyvek forrásértékéről és közlésmódjáról is információkat kaphatunk. Az első kötetben 134, a másodikban 90 jegyzőkönyv olvasható. Személynév-, földrajzi név-mutatók, valamint a napirendi pontok tárgymutatója segíti az eligazodást. A szakfogalmak magyarázata, a táblamellékletekben az üléseken résztvevőkről készült részvételi kimutatás, valamint angol és német nyelvű összefoglaló egészíti ki a kiadványt.
A két kötet ára: 1000 Ft
Szerkesztette: Szabó Csaba
Szent István Társulat – Magyar Országos Levéltár
Budapest, 2005.
507 p.
A kötet a Vatikán és a Magyar Népköztársaság hatvanas években kialakított hivatalos, félhivatalos és titkos kapcsolataiba enged bepillantást a két fél viszonyára leginkább jellemző dokumentumok közzétételének segítségével. A kiadvány 142 forrást közöl, amelyek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, illetve a Magyar Országos Levéltár anyagából, s az MSZMP Politikai Bizottsága, az Állami Egyházügyi Hivatal, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya, a Külügyminisztérium, a Minisztertanács, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa iratai közül kerültek ki. A források nem pusztán eseménytörténetet tárnak elénk, de bepillantást engednek az egyházpolitika kulisszatitkaiba, a pártszervek működésébe, az egyház belső életébe és viszonyrendszerébe, s a katolikus egyház pártállami megítélésébe. A kritikai kiadásban közzétett iratokból, a magyarázatokat tartalmazó és a megértést segítő jegyzetekből, tanulmányokból, valamint az események résztvevőinek életrajzából együtt rajzolódik ki a Magyar Katolikus Egyház helyzete, az államhoz való viszonya a tárgyalt időszakban. A könyv végén találjuk a dokumentumokban szereplő személyek életrajzi adatait. Névmutató, valamint a források és a felhasznált irodalom jegyzéke teszi teljessé a kötet anyagát.
A kötet ára: 2900 Ft
Szerkesztette: Baráth Magdolna – Molnár Antal.
Bp,–Győr, 2012.
908 p.
A Gecsényi Lajos – az Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatója – 70. születésnapja tiszteletére készült kötet 65 szerző munkája eredményeképpen jött létre. Minden szerző saját szakterületéről, a történettudomány különböző szeleteit és különböző korszakait érintő írásával tiszteleg az ünnepelt előtt. Levéltár-történeti, intézmény-, közigazgatás- és életmód-történeti tanulmányok, forrásismertetések és -feldolgozások, egyháztörténeti, gazdaságtörténeti, történeti segédtudományi írások, történeti portrék, a 20. század történetének fordulatos eseményeit tárgyaló tanulmányok kerültek a kötetbe. A kiadvány négy fejezetre tagolódik: a történetírás elmélete, a középkor és kora újkor, a 19. század és a két világháború közötti időszak, valamint az 1945-től a 70-es évekig tartó időszak alapján tagolódik a kötet anyaga. A szerzők között országosan és nemzetközileg ismert történészek szerepelnek. A kötetet Gecsényi Lajos munkáinak bibliográfiája zárja.
A kötet ára: 3000 Ft
A két világháborúban elesettek nyilvántartására a közelmúltban kezdődött el egy adatbázis kiépítése. Terveik szerint a rendelkezésre álló levéltári források alapján az első világháborúban elesett katonák adatai is bekerülnek az adatbázisba. A kutatást viszont nehezíti, hogy a Magyarországon is rendelkezésre álló első világháborús veszteségi nyilvántartásokat az 1950-es években megsemmisítették, így azok csak a bécsi Hadilevéltárban érhetőek el. Az ott történő kutatásról egy igen alapos leírás olvasható ezen a helyen.
A Vöröskereszt archívuma 1956-ban leégett, ott csak 1962-től őriznek iratokat. Az iratpusztulás miatt 1945 előtti anyag hozzánk sem került be a Vöröskereszttől. Az a néhány korábbi irat, ami mégis megvan, vásárlás útján került a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába. Az Országos Levéltár gyűjteményében az alábbi jelzetek alatt őrzünk vonatkozó iratokat:
P 1362 Magyar Vöröskereszt Ausztriai Kirendeltségei
P 2130 Magyar Vöröskereszt Országos Központja
P 2306 Magyar Vöröskereszt Prágai Kirendeltsége
A Vöröskeresztnek volt folyóirata, a Magyar Vöröskereszt (vagy Magyar Vörös-Kereszt). Elképzelhető, hogy esetleg abban találhat információt. A hollandiai magyar gyerekek üdültetéséről Mezősi Kamilla írt cikket (Honismeret 2001. 2. sz.).
Az eltűnt személyek, hozzátartozók felkutatásában a Vöröskereszt keresőszolgálata is segítségre lehet.
Állagos fond esetén az állagok gyarapodnak, így az állag szintű leírási egységekkel kell. Kivételt képez ez alól, ha a gyarapodás az állagok kialakítása előtt történt.
Ilyen esetekben a jelzet végére és a jelzet (fa)-ba -tól -ig típusú évszám kerüljön.
Magyarország a hatvanas években.
Szerkesztette: Ólmosi Zoltán – Szabó Csaba.
Szerzők: Garadnai Zoltán, Katona Csaba, Katona Klára, Keresztes Csaba, Kiss András, Kocsis Piroska, Lakos János, Mikó Zsuzsanna, Németh László Sándor, Nyeste Sándor, Simon István, Soós Viktor Attila, Szabó Csaba, Reisz T. Csaba, Tóth Eszter Zsófia.
MNL OL – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013.
351 p.
A kiadvány a Magyar Országos Levéltárban 2011. október 28-án megrendezett „50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai” című konferencia előadásainak szerkesztett anyagát tartalmazza. A hatvanas évek történéseinek legkülönfélébb szempontú vizsgálata valósult meg e kötetben. A korszak általános jellemzése után a politikai rendszer ismertetése, majd a társadalom különböző szegmenseinek bemutatása következik. A tanulmányok tárgyalják az egyházak helyzetét, a kultúrpolitika, a magánélet, a munkavállalók, az ipar világának jellegzetességeit, s a rendszer intézményeinek működésén, illetve jogszabályokon keresztül is vizsgálják a korszakot (Állami Egyházügyi Hivatal, Belügyminisztérium, Művelődésügyi Minisztérium, Határőrség). Magyarországnak a Nyugattal szembeni politikáját is tárgyalja egy írás. A kötetet G. Vass István címzetes főigazgató emlékének ajánlották a szerzők, a bevezető rá emlékezik, a könyv végén pedig szakirodalmi munkásságának bibliográfiája olvasható. (Összeállította Vass Johanna.) A kiadványt névmutató zárja.
A kötet ára: 3600 Ft
Szerkesztette: Érszegi Géza
A felvételeket készítette: Szelényi Károly.
Magyar Országos Levéltár – Magyar Képek, Budapest–Veszprém, 2005.
80 p.
A levéltár palotáját bemutató színes, képes album rövid bevezetőben foglalja össze az épületre vonatkozó legfontosabb információkat. Az intézmény épületét Pecz Samu tervezte 1913-ban. Építése az I. világháború idején, díszítése az azt követő években történt. A falakat Dudits Andor 1925 és 1929 között készült freskói díszítik, s Magyarország történelmének legdicsőbb pillanatait örökítik meg. Az épület színes üvegablakait Róth Miksa tervezte és készítette, rajtuk a történelmi Magyarország városainak címerei láthatók. Az ő tervei alapján
készült a falak belső díszítése, valamint az épületre jellemző berendezési tárgyak, bútorok.
A kötet angol (The Hungarian National Archives) és német (Das Palais des Ungarischen Staatsarchivs) nyelven is kapható.
A kötet ára: 3500 Ft
Igen.
Corpus sigillorum Hungariae mediaevalis 1.
Írta: Takács Imre
Budapest, 2012.
192 p.
A középkori magyar királyok emlékeinek, s azon belül is a kiemelkedő fontosságú csoportot alkotó uralkodói pecséteknek a kutatására az 1990-es évektől több tudományos program indult. A középkori magyar pecséteknek az említett kutatási programok eredményein alapuló katalogizálása és nemzetközi használatra szánt publikálása – több részeredmény közzétételét követően – a Magyar Országos Levéltár által kezdeményezett kiadványsorozat révén válik teljessé. A Corpus Sigillorum kétnyelvű (magyar-angol) köteteiben elsőként az uralkodók, majd azt követően a világi előkelők, a főpapok, az egyházi testületek és a városok középkori pecsétjei kerülnek az érdeklődők elé. A királyi pecséteket bemutató kötet típustörténet és ikonográfia, kép és stílus, a heraldika kezdetei, IV. László pecsétjeinek kronológiájához című fejezetekben tárgyalja a témát, majd ezt követi a pecsétek katalógusa, s az idézett irodalom jegyzéke.
A kötet ára: 5000 Ft
Írta: Éble Gábor
Budapest, 1912.
111 p.
1912-ben – megjelenésekor – újdonságnak számított e kötet, amely egy több mint száz évig tartó per történetét dolgozza fel. A perben jobbágy állt szemben földesurával, s korábban ilyen jellegű dokumentumokat még nem tettek közzé nyomtatásban. Az eltelt évek ellenére az eredeti periratok, levelezések szövege ma is kultúrtörténeti érdekességként olvasható. Maga a per a gróf Károlyi család ecsedi uradalma jobbágyainak kezdeményezésére indult meg. Nagyecsed mezőváros 1774-ben kapta meg úrbéri szabályozását, amelyet azonban nem akartak földesuruktól elfogadni, ezért ősi kiváltságaikra hivatkozva 1776-ban úrbéri pert indítottak ellene. Az elhúzódó eljárás történetét az eredeti periratok szövegének közlésével, ugyanakkor értelmező szöveggel, magyarázatokkal adja közre a szerző. A függelékben a település különböző évekből származó úrbéri összeírása is szerepel.
A kötet ára: 800 Ft
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról értelmében az Európai Unión kívül eső országok állampolgárai csak korlátozásokkal juthatnak hozzá a személyes adatokat is tartalmazó iratokhoz. A kutatási korlátozás alá eső iratanyag megismerésének lehetőségeiről ide kattintva tájékozódhat.
A bizonyítvány olyan irat, mely nem marad az iskolában, mert az a rendeltetése, hogy birtokosa saját iratai között őrizze. Az iskola irattárában őrzik azonban a tanuló törzslapját, melyen a tanuló valamennyi előírt adatát rögzíteni kell. Ezek a jegyzőkönyvek a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 MKM. számú rendelet alapján nem selejtezhetőek, ezért vagy az iskolánál, annak jogutódjánál vagy, a jogutód nélkül megszűnt iskolák esetében, a területileg illetékes megyei, városi levéltárban keresendők. A Magyar Országos Levéltár tehát hivatalból nem őriz, rendkívüli esetektől eltekintve, iskolai bizonyítványokat, sem törzslapokat.
A magyarországi levéltárak elérhetőségéről ide kattintva tájékozódhat.
Lehet.
Ha 1895. október 1-je után született, házasodott vagy hunyt el az illető, akkor a területileg illetékes levéltárban kell a kutatást végeznie, hiszen ekkortól vezették be az állami anyakönyvezést. A magyarországi levéltárak és a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeinek elérhetőségei itt és itt találhatók.
Nemesi származás és valamely nagyobb családhoz tartozás esetén a Levéltár Bécsi kapu téri épületében tud további kutatást folytatni (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.). Az iratokról egyrészt a helyszínen, adatbázisok és repertóriumok, segédletek útján tájékozódhat, illetve az MNL OL honlapján elérhető adatbázis is segítségül szolgálhat.
Maguk az anyakönyvi anyagok nincsenek fenn az interneten, ezek az óbudai épületünkben kutathatóak. Az anyakönyvek nagy része, az úgynevezett "A"-sorozat (tehát a mai Magyarország területén, az 1960-as években a mormon mikrofilmezés során létrehozott anyakönyvi mikrofilmek) az MNL OL mikrofilm-adatbázisában elektronikus módon, az adatbázisban szereplő többi település (például néhány határon túli település) mikrofilmen kutathatók. Az elektronikus szolgáltatás több, korábban készült segédlet adatait tartalmazza, beleértve Kálniczky László anyakönyvi katalógusának (1. és 2. kötet) feldolgozását is. Az adatbázishoz tartozó digitális képek az MNL óbudai, és a megyei tagintézmények központi telephelyeinek, valamint Budapest Főváros Levéltárának kutatótermeiben ingyenesen elérhetők.
Ha a képek nem szerepelnek az adatbázisban, a kikérendő mikrofilm tekercsszámát internetes adatbázisunkban tudja kikeresni. (Továbbá személyes kutatással az óbudai épületünkben rendelkezésre álló papíralapú segédletek alapján.) Mivel az egyházi (és világi) anyakönyvezés területi alapon történt, az adatbázis használatához feltétlenül szükséges tudni hol született, házasodott vagy halt meg a keresett személy. A település nevét be kell írni „A keresett egyházközség” rovatba, majd a „Keresés” gombra kattintani. A találatok között ki kell választani az anyakönyv típusát, a megfelelő felekezetet és évkört, és az ennek megfelelő mikrofilmszámot (azaz a Filmszám felirat után következő számokat és – ha van – betűjeleket).
A magyarországi gyászjelentések legismertebb gyűjteménye itt érhető el.
Az MNL, miként a könyvtárak, múzeumok jelentős része is, rendelkezik gyászjelentésekkel. Ezek egy része külön gyűjteményben található. Jelentős mennyiségű gyászjelentés található még a családi levéltárak anyagában. Ezek egy része már digitálisan kutatható. Ezeket általában külön tételbe rendezték, ezért az Elektronikus Levéltári Portálon és/vagy a papíralapú segédletek eredeti és/vagy digitalizált változataiban is viszonylag könnyen megtalálhatók.
A–B kötet.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 28.
Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Szűcs László.
Budapest, 1997.
715 és 790 p.
A dokumentumokat bevezető tanulmány a korszak ismertetése mellett magának az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a megalakulását, hatáskörét, hatókörét és eredményeit tárgyalja. Megismerhetjük a kormány összetételét, majd annak változásait, a minisztériumok személyi állományát és a kormány szerveit, valamint a minisztertanács működésének jellemzőit. A kiadványt a napirendi pontok jegyzéke és tárgymutatója, a földrajzi nevek és személynevek
mutatója egészíti ki. Fényképek is helyet kaptak a kiadványban. Az üléseken résztvevőkről készült részvételi kimutatás, valamint idegen nyelvű összefoglaló zárja a kiadványt.
A két kötet ára: 1000 Ft
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 36.
Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Szűcs László.
Budapest, 2000.
1192 p.
A levéltári forráskiadvány, amely Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyveit tartalmazza jó lehetőséget teremt a kutatók számára, hogy a korszakot közvetlenül a forrásszövegek tanulmányozása segítségével ismerjék meg. Tartalmaz ugyanakkor a források mellett sok olyan kiegészítő információt, amelyek megkönnyítik mind a korszak megértését, mind a forrásokban való eligazodást. Utóbbiak miatt a korszak iránt érdeklődő nem történészek számára is jól hasznosítható. A kötet bevezető tanulmánya nem csupán Dinnyés Lajos személyét és pályafutását ismerteti, de kormánya megalakulásának körülményeit, programját, tagjait is bemutatja. A kormány szerveiről és azok személyi állományáról, a kormány politikai és közjogi szerepéről, a minisztertanács működéséről, valamint a Dinnyés-kormány tevékenységének mérlegéről is olvashatunk. A jegyzőkönyvek mellett szerepel a kötetben Dinnyés Lajos nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde (kormányprogramja), valamint az MKP előzetes véleménye e kormányprogramról. A forrásszövegeket követően a napirendi pontok jegyzéke, tárgymutatója, majd a földrajzi nevek és a személynevek mutatója következik. Az üléseken résztvevőkről készült részvételi kimutatás, néhány dokumentum fotója, valamint a Minisztertanács tagjairól készült fényképek teszik teljessé a kiadványt.
A kötet ára: 500 Ft
A vitézi cím elnyerését igazoló okmányok kereséséhez az alábbi adatokra van szükség, illetve meglétük segíti az eredményes keresést:
- Név (névváltoztatás utáni név)
- Születési év (hónap és nap nem szükséges)
- Születési hely
- Lakhely (ez változhatott is, nem feltétlenül szükséges)
- Rendfokozat
- A vitézzé avatás időpontja
A Vitézi Rend iratanyagában történő kereséshez sokszor elég a név és a születési év. Gyakori név esetén a megkülönböztetéshez a születési év elengedhetetlen, és sokat segít a rendfokozat ismerete. Segíthet a vitézzé avatás időpontja is, ha ismert. Az anya neve nem szerepel az iratokban, ezért nem is szükséges a megadása.
A Vitézi Rend levéltári forrásairól részletes leírást idevonatkozó bejegyzésünkben talál: Hol vannak a vitézek? A Vitézi Rend levéltári forrásai
Megkeresésével, kérjük, forduljon Ügyfélszolgálatunkhoz: https://mnl.gov.hu/mnl/pml/ugyfelszolgalat#1_epites
A MNL OL őrzi az Építésügyi Minisztérium (illetve jogelőd-jogutód minisztériumai) 1945 és 1989 között keletkezett iratanyagát. Ha azonban egy adott budapesti vagy vidéki épület használatbavételi engedélyét keresi, akkor Budapest Főváros Levéltárához, illetve a területileg illetékes megyei levéltárhoz szükséges fordulni, mert az önkormányzatok (tanácsok) által kiadott iratok a területileg illetékes levéltárba kerültek.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára sem a mai országhatárokon kívül fekvő települések telekkönyveit, sem a telekkönyvek másolatait, sem egyéb földhivatali iratokat vagy az adott területen működött járásbíróságok vagy törvényszékek dokumentumait nem őrzi. Az azonban nem kizárt, hogy valamely földbirtok adásvételével vagy kisajátításával kapcsolatban keletkeztek olyan ügyiratok vagy nyilvántartások, melyek a szakminisztérium – például a Földművelésügyi Minisztérium – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratanyagában fellelhetőek. Így tehát – ha közvetett módon is – igen alapos személyes kutatással esetleg találhat adatot az Ön által keresett földbirtokra.
A kutatás eredményes lefolytatásához a következő adatokra van szükség: mely településen volt az ingatlan? Kik voltak a tulajdonosai? Mettől meddig volt a birtokukban az ingatlan? Mi volt az ingatlan helyrajzi száma? A kutatás módjáról az Új kutatóknak menüpont alatt tájékozódhat. A levéltári kutatást azonban mindenképpen a területileg illetékes levéltárakban érdemes megkezdeni, mert ezek őrzik az ingatlanforgalommal kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó járásbírósági és törvényszéki iratokat.
- Nem. A két nyilvántartást kötelező egységesen vezetni. A terjedelmi/mennyiségi és évkör adatoknak meg kell egyezni. A gyarapítás folyamata csak akkor zárható le, a gyarapodási bejegyzés csak akkor állítható befejezett státuszra, ha a törzskönyvben/raktári nyilvántartásban is rögzítve lettek a változások.
- Figyelni kell arra is, ha például a törzskönyvben a fényképek ifm-ben vannak nyilvántartva, akkor a gyarapodási bejegyzésben is ifm-ben kell megadni a terjedelmi adatokat. Illetve, ha eddig darabszámban történt a törzskönyvezés, akkor a gyarapodási bejegyzésben is darabszámban kell megadni. Ez igaz minden darabszámban nyilvántartható leírási egységre.
Igen. A Tartalmazza mezőben.
- A gyarapodás összeterjedélmét, -mennyiségét kell megadni az Ifm adatmezőben és a További információk lapfülön.
- De ebben az esetben a Leírás adatmezőt is használni kell. A gyarapodási bejegyzéssel összekötött összes leírási egység esetén meg kell adni a jelzetet, a címet, a terjedelmet és az évkört.
- A Leírás adatmező 2000 karakter hosszú szöveget tartalmazhat. Abban az esetben, ha a leírási egységek fentebb felsorolt adatait nem lehetséges megadni helyhiány miatt, akkor fel lehet tölteni a Fájlok lapfülre egy pdf formátumú fájlt, amelyben tételesen fel kell sorolni a leírási egységeket, a hozzájuk tartozó adatokkal együtt. Ebben az estben a Leírás adatmezőben kötelezően jelezni kell, hogy egy külön feltöltött pdf fájl tartalmazza az információkat.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában katonai szolgálattal, hadi eredetű halálozással, sebesüléssel kapcsolatos iratokat nem őrzünk. Ilyen jellegű dokumentumokkal kapcsolatban forduljon a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárához (1076 Bp. Verseny u. 12., e-mail cím: kozponti.irattar@hm.gov.hu). Továbbá tájékoztatjuk, hogy az MNL Országos Levéltára peren kívüli holttá nyilvánító végzést, hadifogságban eltöltött idő igazolásához szükséges dokumentációt sem őriz. Ezeket a területileg illetékes megyei/városi levéltár őrzi.
A kutatást ezúttal is az adott településre vonatkozó eddig megjelent szakirodalom áttekintésével érdemes elkezdeni. A legtöbb iratanyagot általában a területileg illetékes levéltárak őrzik.
Ezeket a Tartalmazza mezőben tüntessük fel.
Az Országos Levéltár esetében az egyes iratőrző osztályokat kell beállítani, mert az azonosító kiosztásakor a szakrendszer nem különíti el az egyes osztályokat egymástól az Országos Levéltáron belül. A megyei tagintézmények pedig saját hagyományaik szerint járjanak el.
- A gyarapodási bejegyzéseket a scopeArchiv-ban ügyiratonként (minimum a levéltárba kerülésről szóló dokumentumként) kell létrehozni. Vagyis akkor is csak egy bejegyzést kell létrehozni, ha azt több leírási egységgel kötjük össze. (Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha a gyarapodás több tagintézményt vagy OL szervezeti egységet érint.)
- A Jelzet/cím adatmezőben meg kell adni a jelzetet, perjellel elválasztva a címtől. PL.: HU-MNL-OL-P 288-1. / Jogbiztosító iratok
- Ha több leírási egységet kell feltüntetni a mezőben, amely karakterszáma meghaladja a 300-at, ebben az esetben elhagyható az országkód és a levéltári intézmény azonosítója. Pl.: P 288-1. / Jogbiztosító iratok
- Abban az esetben, ha egy állagos fond állagaihoz gyarapítunk, amely több állagot érint, akkor elegendő a fond jelzetét és címét feltüntetni.
- Ez az adatmező a leírási egység gyarapodásának sorrendiségét hivatott jelezni. Vagyis, hogy a gyarapodás a leírási egység 1. avagy 12. gyarapodása-e.
- Abban az esetben, ha nem tudjuk megállapítani és rögzíteni a korábbi gyarapodásokat, amelyeket a Levéltári átvétel forrása adatmezőben szövegesen is lehet, akkor a mostani bejegyzésnél a gyarapodás évét (pl. 2022) kell feltüntetni.
- Első gyarapodásnál nyilvánvalóan 1-t kell írni.
Erre vonatkozóan az alábbi helyen olvasható részletes tájékoztatás.
Ha már ismeri az iratanyag pontos levéltári jelzetét, az info@mnl.gov.hu címen rendelheti meg a másolatokat. Ellenkező esetben mindenképpen ajánlott először a kutatóteremben átnézni a másoltatni kívánt iratanyagot, és személyesen kiválasztani azokat az oldalakat, melyekre valóban szüksége van. A kutatás során kiválasztott iratok fénymásolása a kutatóteremben megrendelhető, s az körülbelül 10 munkanapon belül, a szolgáltatás díjának kifizetése után átvehető. A szolgáltatások díja ezen a helyen olvasható.
Az oklevelekről, pecsétekről, térképekről, tervrajzokról egyedi digitális felvétel rendelhető. A honlapon elérhető felvételek letöltésre nincs mód, a képeket azonban megrendelhetők az MNL OL szerveréről történő letöltéssel, vagy CD/DVD lemezre kiírva. A megrendeléshez a dokumentum levéltári jelzetét vagy a képfájl nevét kell ismernie, amit az adatbázisaink alapján lehet megállapítani.
Az egyéb másolati típusok készítésének lehetőségéről a már említett másolatok díjszabásában találhat információkat. A kutatótermekben fotójegy ellenében saját digitális készülékkel történő felvételek készítésére is lehetőség van. A fotójegyek árait szintén a másolatok díjszabásban találja.
A kutatás során kiválasztott iratok másolása a kutatóteremben az ehhez szükséges formanyomtatvánnyal rendelhető meg
- A nem papír adathodozók esetén meg kell adni a darabszámot és az adathordozó típusát a További információk lapfülön. Típustól függően egyéb információkat is fel kell tüntetni:
- Hanganyag, mozgókép esetén → lejátszási idő
- Mikrofilmek esetén → felvételszám
- Digitális másolatok esetén → felvételszám, fájlok száma, fájlok mérete (MB), fájlok típusa (formátuma)
- Elektronikus (digitális) iratok esetén → fájlok száma, fájlok mérete (MB), fájlok típusa (formátuma)
- A nem papír alapú mennyiségi adatokat a Darabszám (nem papír adathordozók) adatmezőben lehet megadni szövegsablon segítségével. Digitalizált iratok esetében azonban törekedni kell arra, hogy ilyen típusú adathordozót ne vegyünk állományba, helyette ezeket a Preservica szakrendszerben kell archiválni.
- Ha az iratanyagot iratfolyóméterben tartjuk nyilván a gyarapítani kívánt törzsegységben, akkor az Ifm adatmezőt kell használni.
- Amennyiben mennyiségi adatról van szó (például darabszámban nyilvántartott térkép, tervrajz, oklevél, fénykép stb.), akkor a További információk lapfülön a Darabszám (levéltári egységek) adatmezőt kell használni szövegsablon segítségével.
Levéltárunkban állampolgárságra, foglalkozásra és életkorra való tekintet nélkül mindenki ingyenesen kutathat. A kutatási korlátozásokról a Kutatási Szabályzat ad tájékoztatást. A beiratkozáskor személyi igazolványát vagy útlevelét és lakcímkártyáját kell bemutatni. A regisztráció alkalmával célszerű megadni telefonszámot vagy e-mail címet annak érdekében, hogy a kutatóterem munkatársai szükség esetén egyszerűen és gyorsan felvehessék Önnel a kapcsolatot.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Levéltártudományi-szakkönyvtárának állományát a regisztrált kutatók a könyvtár Bécsi kapu téri vagy Lángliliom utcai olvasótermében használhatják. Magánszemély a könyveket nem kölcsönözheti. A könyvtár nyitvatartásáról ide kattintva tájékozódhat. Kattintson ide a könyvtári katalógusban történő kereséshez.
A levéltári szakkifejezések magyarázatát ide kattintva tekintheti meg.
Az 1926. évi Badeni Egyezmény alapján az Osztrák Állami Levéltárban létrehozott Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségre háruló feladatokat levéltári delegátus látja el. A kirendeltség működtetésével kapcsolatos szabályokat az 1/1999. (KK.7.) NKÖM utasítás határozza meg. A levéltári delegátus feladata az Osztrák Állami Levéltárban őrzött – közös szellemi tulajdonnak minősülő – magyar vonatkozású levéltári anyag kezelésével, feldolgozásával, mikrofilmeztetésével és használatra bocsátásával összefüggő tevékenység ellátása, az Osztrák Állami Levéltárban kutató magyar ösztöndíjasok munkájának segítése.
Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség
Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv
Levéltári delegátus: Dr. Oross András PhD
Minoritenplatz 1
A-1010 Wien
Tel.: +43-1-79540-804
Fax: 00-43-1-531-15-2501
Elektronikus levél: ung.archdel.@gmail.com
A magyarországi levéltárak elérhetőségei itt találhatók.
Részletes információkat az Elérhetőségeink menüpont alatt találhat.
A törvényeket a www.1000ev.hu honlapon lehet online olvasni.
A fontosabb rendeleteket általában a Rendeletek Tárában megjelentették, amely szintén online használható.
A Digitalizált Törvényhozási Tudástárban megtalálható dokumentumok gerincét alkotják az ún. jogforrások. A portálon a felhasználók átfogó tájékoztatást kaphatnak a magyar jogforrási rendszer múltjáról, és az írott jogforrások rendszeréről. Annak érdekében, hogy minél több jogforrás legyen hozzáférhető a portálon, linkkapcsolattal elérhető a Magyarországon megjelent törvénycikkek, a Corpus Juris Hungarici honlapja. Az országosan megjelenő hivatalos közlönyök közül jelen projektben a Tanácsok Közlönye lett digitalizálva, de a DTT portál átfogó tájékoztatást nyújt a magyarországi kiadványokról, sajtótermékekről egészen a Magyar Közlönyig. A projekt keretein belül digitalizált 7 minisztérium ágazati vagy tárcaközlönye, a 19. század végétől sok esetben 1990-ig. Ezekről részletes ismertetők is olvashatók a portálon, ahonnan egy kattintással tovább lehet lépni magukhoz a digitalizált közlönyszámokhoz is. Az Országgyűlési Könyvtár egy korábbi digitalizálásának eredményeként a DTT portálról elektronikusan elérhető a Magyarországi Rendeletek Tára, az 1867-1945 között kiadott rendeletek válogatott, utólag szerkesztett gyűjteménye. Ehhez leírást, és keresési segédletet is talál a felhasználó a portálon. A szokásjog Magyarországon is jelentős szerepet játszott, ez indokolta a bíróságok elvi megállapításait tartalmazó döntvénytárak digitalizálását és önálló gyűjteménybe szervezését.
Nem. Amennyiben így tennénk, nem lenne mindenhol egységes az állag szerkezete.
- Mikrofilm előkészítése
Amennyiben a dokumentumok mikrofilmen vannak, lehetősége van mikrofilmet e-mailben előre kikérni az Óbudai Kutatóterembe (Lángliliom u. 4.), egyszerre 5 tekercset. A megfelelő filmszámokat és/vagy az anyag pontos jelzetét kell elküldeni az okut@mnl.gov.hu e-mail címre. A mikrofilmek előkészítése átlagosan 1 napot vesz igénybe úgy, ha az előző nyitvatartási napon15 óráig beérkezik a kérés. A Lángliliom utcai kutatóterem telefonszáma: 06 1 437 0667
- Eredeti irat előkészítése
Ha az iratok a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4. sz. alatti épületének kutatótermében tanulmányozhatók, akkor az irat-előkészítést (a pontos jelzet megírásával!) a kutatóteremnek címzett elektronikus levélben (nagykutato@mnl.gov.hu) teheti meg.
Ha az iratok a Lángliliom utcai épület kutatótermében kutathatók, akkor ugyanezt az okut@mnl.gov.hu –ra írt elektronikus levélben tehetik meg.
Felhívjuk figyelmüket, hogy ilyen módon mindig csak abban az esetben tudjuk előkészíteni az iratokat, ha a megadott jelzet pontos.
A Daróczi úti ideiglenes kutatószobában történő irat-előkészítésről részletes tájékoztatót a Daróczi úti kutatóterem leírásánál talál.
- Az iratok előkészítésére vonatkozó határidő
Kérjük, vegye figyelembe, hogy az iratok kikereséséhez és kutatótermi előkészítéséhez időre van szüksége az ezzel foglalkozó munkatársaknak, ezért megrendelését, amelyben a kért iratok pontos jelzetén kívül várható érkezésének idejét is közli, legalább 3–5 munkanappal előbb juttassa el a levéltárnak.
A forrásokat válogatta és szerkesztette: Kocsis Piroska – Ólmosi Zoltán.
Budapest, 2011.
269 p. + 16 színes oldal
2011-ben Jurij Gagarin űrrepülésének 50. évfordulójára jelent meg e forrásgyűjtemény, amely az 1980. május 26-án induló Farkas Bertalan és Valerij Kubászov részvételével, a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén megvalósult úrutazásra vonatkozó dokumentumokat ad közre. A Minisztertanács, az MSZMP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága irataiból, külügyi jelentésekből, nagykövetségi jelentésekből, sajtóanyagból készült válogatás olvasható a kiadványban, amelyet egy alapos, az űrutazás történetét tárgyaló tanulmány vezet be. Utóbbiból megismerhetjük a magyar űrkutatás irányait és szervezeti kereteit, a szovjet–magyar űrutazás megszervezésére, az űrhajósok kiválasztására vonatkozó információkat, s az űrrepülés kereskedelmi és politikai előkészületeiről, a propaganda munkáról, a média szerepéről is olvashatunk és természetesen magának a közös űrrepülésnek a rövid története is szerepel a bevezetőben. A kiadvány tartalmazza annak a beszélgetésnek a szövegét is, amelyet Farkas Bertalannal a kötetbemutató kapcsán folytattak a levéltár munkatársai. A kötethez rövidítésjegyzék, valamint névmutató is tartozik.
A kötet ára: 1200 Ft
A leírási egysége(ke)t mindig össze kell kötni a gyarapodási bejegyzéssel a Gyarapodás adatmezőben létrehozott linkkapcsolaton keresztül. Többek között enélkül a bejegyzést tilos befejezett státuszra állítani. Hasonlóan tilos a már korábban létrehozott linkkapcsolatot törölni a gyarapodási bejegyzés és a leírási egység(ek) között.
Nem. Az UB-nek követni kell az anyakönyvek rendjét. Amennyiben az anyakönyv van csak az UB hiányzik, azt a sorsszámot másik településnek/anyakönyvező helynek nem szabad kiadni. Fel kell venni hiányzóként a nyilvántartásba. Ha olyan UB van, amihez nincs anyakönyv, akkor annak az utolsó anyakönyvi sorozat utáni sorszámot kell adni.
Írta és a fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika
Közreműködő alfejezetszerzők: Avar Anton, Czikkely Tibor, Komlósi-Gera Zsófia, Kurecskó Mihály, Laczlavik György, Lux Zoltán, Oross András, Reisz T. Csaba, Szepesiné Simon Éva, Török Enikő, Trostovszky Gabriella.
Budapest, 2014.
258 p. 3 5 színes melléklet
A levéltárban őrzött írásos dokumentumok, címerek, pecsétek, fotográfiák és egyéb történeti emlékek nemcsak a bennük őrzött tartalmi érték miatt, hanem kivitelük, díszességük vagy éppen egyszerűségük okán, külső megjelenésükben hordoznak megörökítendő információkat. A kutatók és a laikusok egyaránt igénylik, hogy a levéltári anyagról jó minőségű, az eredeti irattal analóg módon használható, annak színét, fényességét is megjelenítő, jól kutatható, publikálható reprodukciókat kaphassanak. Ennek az igénynek a szolgálatában áll a hagyományos és a modern levéltári másolatkészítés és az összetett ismeretekre épülő szakfotográfia.
Jelen módszertani kiadvány minden olyan lényeges témakört érint, amely a levéltári iratok másolására, fotózására és a gyűjtemények kezelésére, megőrzésére vonatkozó kérdések megválaszolásában alapul szolgál. A fényképész szerző több évtizedes szakmai tapasztalatának összegzését adja közre, jó tanácsokkal látva el mindazokat, akik akár megrendelőként, akár adatbázis-építőként, akár felhasználóként érdeklődnek a téma iránt.
A kötet ára: 3000 Ft
A megfigyelési ügyek iratait az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őrzi. Honlapjukon részletes tájékoztatás található a kutatás feltételeiről, és letölthetők a kutatás megkezdése előtt a kitöltendő nyomtatványok is.
Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről
Budapest, 2014.
Bevezető tanulmány, dokumentumválogatás: Kovács Tamás
Szerkesztő: Ólmosi Zoltán
213 p.
A dokumentumválogatás a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának iratanyagára, azon belül is a „K” (polgári kori iratokat őrző) szekció irataira épül. Egyes témakörök esetében azonban kiegészül 1945 után keletkezett forrásokkal is. A kötet esősorban publikálatlan, illetve teljes szövegével eddig nem publikált anyagokat tartalmaz. Négy nagy témakör köré szerveződnek a dokumentumok. A Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban, a Zsidó tulajdonok sorsa, a Nemzetközi reagálások és erőfeszítések, valamint a Mentesítés, mentés című fejezetekben változatos tárgyú különböző irattípusok segítségével mutatja be a témát a forrásgyűjtemény. A kiadvány 66 darab 1938 és 1949 között keletkezett forrást tesz közzé. A kötethez rövidítésjegyzék is kapcsolódik, és szerepel a forrásokban szereplő nevek mutatója is. A könyv végén a felhasznált levéltári források levéltáron belüli lelőhelyeit adja meg a kötet összeállítója.
A kötet ára: 3500 Ft
A dokumentumban szereplő és a valós terjedelmi adat közötti eltérés esetén az eltérés okát fel kell tüntetni a Leírás adatmezőben.
A megyei tagintézményekben és az iratőrző osztályok esetén a gyarapodásért felelős kollégának vagy kollégáknak folyamatosan ellenőrizniük kell a szakrendszer által kiosztott azonosítókat. Abban az esetben, ha a szakrendszer duplán osztott ki egy azonosítót és emiatt hiány keletkezett a növekvő számsorrendben, vagy duplum keletkezett hiány nélkül, akkor ezekben az esetekben értesíteni kell az ENYF munkatársait telefonon (+36 1 211 2438) vagy e-mailen (scope@mnl.gov.hu).
Az újabb adatlapban szereplő személyes adatokkal módosítjuk a partnerrekord megfelelői mezőit, majd a már régebben létrehozott kutatási kérelem dokumentumban elhelyezzük az újabb adatlap linkjét, felülírva ezzel a régi linket.
Nincs teendő. Egyszer kell csak a kutatási kérelem dokumentumot létrehozni, az egyik adatlapot kell csak belinkelni. Nem számít lényegi különbségnek az, ha csak a kutatás helyének megjelölése a különbség, mivel még gyakran előfordul, hogy a kutatók másik tagintézményben történő kutatás esetén újra beküldik a kérelmüket.
Amennyiben az átláthatóság érdekében mégis meg szeretnénk jeleníteni, akkor ismételhető az adatmező (Kutatási kérelem dokumentum További információk lapfül – Kutatói adatlap adatmező), vagy a tartalom mezőben megjegyezhető, hogy ugyanazokkal az adatokkal többször küldött be a kutató adatlapot.
Hasonlóan a másodpéldányokhoz, ezeket is külön fondban (az anyakönyveknek estleg már létrehozott fondban – ekkor a b. állagban) kell elhelyezni.
Ezeket ki kell emelni és a c. állagban elhelyezni, ha nem a Levéltár levéltárában, vagy más már létező fondban kellene elhelyezni. Kivétel: a nemleges jelentések, ezeket a megfelelő helyre be kell sorolni, a tartalmazza mezőben ezt az adatot fel kell tüntetni.
Maradjanak a helyükön, az adott jelezettel, Tartalmazza még mezőben tüntessük fel ezt az adatot.
Az Átvétel dátuma adatmezőben értelemszerűen az iratanyag átvételének időpontját kell beállítani. A Gyarapodás éve adatmezőben lévő évnek és az átvétel évének meg kell egyezni. A gyarapodási bejegyzés első mentésekor a scopeArchiv a Gyarapodás éve adatmezőt az átvétel dátumához igazítja. Abban az esetben, ha a két dátum eltér egymástól, akkor a szakrendszer nem engedi elmenteni a gyarapodási bejegyzést. Mindig meg kell győződni arról, hogy a két adatmezőben szereplő évszám megegyező legyen (vagyis a Gyarapodás éve az Átvétel dátumához igazodjon).
Mert a veszprémi székesegyház a magyar királynék koronázótemploma és temetkezési helye volt. Ha ennél is többre vagy kíváncsi, kattints ide, és ne felejtsd el bekapcsolni a hangszórót!
A levéltári törvény (1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről) értelmében tudományos kutatás céljára a személyes adatokat tartalmazó, kutatási korlátozás alá eső iratanyagokat, munkatársaink csak érvényes Támogató Nyilatkozat benyújtását követően adhatják ki kutatóknak. Támogatói Nyilatkozat kiadására az egyetemek is jogosultak.
Az elektronikus iratokat és digitális másolatokat nem elegendő csak a scopeArchiv-ban törzskönyvezni, a Preservica szakrendszerben is archiválni kell azokat. Amíg ez nem történik meg, addig a gyarapodási bejegyzés nem állítható befejezett státuszra.
- Nem szükséges. Akkor van értelme tölteni, ha nagyobb mennyiségű anyag gyarapodásáról van szó, és releváns adat a raktári egységek mennyisége.
- 1 raktári egységnél kisebb terjedelmű iratanyagnál kifejezetten tilos.
Körülbelül hatezer évvel ezelőtt. Eleinte egyszerű jeleket, képeket használtak üzeneteik rögzítésére. Az az ABC, amit mostanában is használunk körülbelül háromezer éves. Annak azonban még alig pár száz éve, hogy az írás mindennapos foglalatossággá vált. Manapság akárhová is nézel, alig találsz olyan embert, aki ne tudna írni és olvasni. De nem volt ez mindig így. Ha többet akarsz tudni erről, akkor kattints ide!
A kutatótermek nyitvatartásáról a nyitva tartás menüpont alatt tájékozódhat: https://mnl.gov.hu/mnl/1/nyitva-tartas?mode=d
Gyarapodással kapcsolatban kötelező feltölteni dokumentumot: átadás-átvételi jegyzőkönyvet (mellékelt jegyzékkel), ajándékozási nyilatkozatot, szerződést, stb. A feltöltendő dokumentumok alól kivételt képez a számla. Számlát nem kell feltölteni.
Az Iratképző mezőt akkor kell tölteni, ha az eltér az Iratátadó szervtől. Egyezés esetén üresen kell hagyni.
A Kancellária feladata volt, hogy az uralkodó elé terjessze a legfelsőbb döntést igénylő ügyeket, és a király nevében kiadja az uralkodói rendeleteket. Nem tartoztak hatáskörébe a pénzügyek, amelyekkel Kamara foglalkozott, valamint a had- és külügyek, amelyeket a bécsi központi udvari hivatalok intéztek. A Helytartótanács látta el a belügyi igazgatással kapcsolatos valamennyi feladatot. Nemcsak a vármegyék és városok különféle ügyei tartoztak hozzá, hanem például az oktatással, az egészségüggyel, a kereskedelemmel és az egyházakkal kapcsolatos rendeletek végrehajtásáról is ez a hivatal gondoskodott.
És persze ne felejtsük el a cenzurát sem, ami miatt 1848 március 15-én a nagyméltóságú Helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, amikor az ifjúság a 12 pont kinyomtatásának engedélyezését kérte tőle.
Az intézményünkben található összeírásokra vonatkozóan az alábbi adatbázisok állnak rendelkezésre:
- Dikális összeírások
- 1715. évi országos összeírás
- 1720. évi országos összeírás
- Az 1828. évi országos összeírás
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai épületében (1037 Budapest, Lángliliom u. 4.) mikrofilmen kutatható. Lehetősége van előzetesen mikrofilmet kérni, egyszerre 5 tekercset. A megfelelő filmszámokat kell elküldeni az okut@mnl.gov.hu e-mail címre. A mikrofilmek előkészítése átlagosan 1 napot vesz igénybe úgy, ha 1 nappal előtte 15 óráig beérkezik a kérés. Az óbudai kutatóterem telefonszáma: +36 1 437 0667
- II. József-kori összeírás
A II. József-kori összeírás família ívei, ahol személyes adatokat rögzítettek, szinte teljesen elpusztultak, csupán néhány falu (Nyergesújfalu, Dunapataj és Felnémet) és néhány szabad királyi város (Győr, Székesfehérvár, Eperjes, Debrecen) nem minden esetben teljes sorozatot alkotó família íveinek fennmaradásáról tudunk.
- 1857. évi illetve az 1869. évi összeírás
Az 1857/58. évi népszámlálás német nyelvű összesítő íveit az Abszolutizmuskori levéltárban, az 1853 és 1860 között működött helytartósági osztályok iratanyagában őrzi a MNL OL. A népszámlálást kerületenként, azon belül megyénként, azon belül pedig járásonként végezték el, és külön írták össze a kerületben található városokat. Az összesítő ívek családneveket nem tartalmaznak. Az 1869. évi népszámlálás anyaga nem található meg a MNL OL iratanyagában, csak néhány, városneveket ugyancsak nem tartalmazó összesítő ívei maradtak fenn.
Szent István király apja, Géza fejedelem Csehországból érkezett bencés szerzeteseket telepített le Pannonhalmán 996-ban. A pannonhalmi monostoralapítás művét Szent István király fejezte be. A bencéseken kívül Szent István király a veszprémi volgyben görög szertartású apácákat telepített le, akik mai ismereteink szerint Szent Imre herceg jegyesével, egy ismeretlen nevű bizánci hercegnővel érkeztek Magyarországra.
Más szerzetesrendek (pl.: ferencesek, domonkosok) jóval később, a 13. század első évtizedeiben honosodtak meg Magyarországon.
Egyébként 2012. február 22-én 15:05-kor lesz egy érdekes dokumentumfilm a témáról a Duna World csatonán, amely ezen a linken online is nézhető: http://onlinetv.xlap.org/magyar-tv-k/132-duna-world-online-tv.html
A magyarázatokat ide kattintva találod.
A–B kötet
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 38.
Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Szűcs László.
Budapest, 2003.
1978 p.
A kiadvány 66 jegyzőkönyvet tesz közzé, amelyet alapos bevezető tanulmány támogat fontos információkkal. A kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei, programja, eredményei és hiányosságai egyaránt szerepelnek, amelyet a jegyzőkönyvekről és a kötetről szóló tájékoztató követ. A kiadványt a napirendi pontok jegyzéke és tárgymutatója, a földrajzi nevek és személynevek mutatója egészíti ki.Az üléseken résztvevőkről készült részvételi
kimutatás, valamint néhány jegyzőkönyv fotója zárja a kiadványt.
A két kötet ára: 1000 Ft
A–B kötet
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 46.
Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Szűcs László és G. Vass István.
Budapest, 2008.
1552 p.
A kiadvány 31 jegyzőkönyvet tesz közzé, amelyet alapos bevezető tanulmány előz meg. A korszak nemzetközi erőviszonyainak ismertetése, a békeszerződés, a szovjet befolyás, a szomszédos országokkal, valamint a nyugati államokkal való viszony ismertetése mellett a belpolitika jellemzői (gazdasági helyzet, pártok, politikai erőviszonyok) ismertetése következik, majd a kormány működése, a testület és a vezető tisztségviselői kar átalakulása, a kormányzati intézmények szervezetében és hatáskörében történő módosulások, a testület működésének ellentmondásai, valamint a jegyzőkönyvekről és a kötetről szóló tájékoztató zárja a bevezetést. A kiadványt a napirendi pontok jegyzéke és tárgymutatója, a jegyzőkönyvek mellékleteként közölt dokumentumok jegyzéke, a földrajzi nevek és személynevek mutatója egészíti ki. Az üléseken résztvevőkről készült részvételi kimutatás, valamint néhány jegyzőkönyv fotója is szerepel a kötetben.
A két kötet ára: 1000 Ft
Az ide vonatkozó ismeretekről ezen a helyen olvashat.
Amennyiben kérdésére nem talál választ, forduljon Ügyfélszolgálatunkhoz.
Intézményünk mikrofilmről készített digitális másolatban, adatbázisként őriz 1756-1918 közötti katonaállítási lajstromokat, amelyekről ezen a helyen olvashat.
Az örökbefogadási ügyekkel az árvaszékek foglalkoztak, melyek iratait a helyi levéltárakban találhatja meg. A magyarországi levéltárak címjegyzékét ide kattintva tekintheti meg.
Örökbefogadásra vonatkozó személyi adatok kutatása a Magyar Országos Levéltárban csak akkor lehetséges, ha olyan 1951 előtti örökbefogadási ügyről van szó, amit az árvaszék szakminisztériumi jóváhagyásra az Igazságügy Minisztérium elé terjesztett. Az ügyiratba való betekintésre a levéltári és az adatvédelmi törvény értelmében van lehetőség.
A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatáról és az általuk vállalt esetek köréről a szervezet honlapján tájékozódhat.
Személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezet a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága. A hivatal 1945-öt megelőző, illetve az 1945-től 1954-ig terjedő időszakra vonatkozó "antik nyilvántartása" nem teljes, az ezekben az években keletkezett dokumentumok csak részlegesen találhatók meg benne.
A magyarországi gyászjelentések gyűjteménye itt érhető el:
Oktatási segédanyag a családtörténeti források és adatbázisok megismeréséhez
Írta és szerkesztette: Kulcsár Krisztina – Sz. Simon Éva
Budapest, 2013.
28 p. + 20 színes dokumentummelléklet
A levéltári forrásokról közérthető módon szóló kiadvány egyenként mutatja be a családtörténetben használható legfontosabb dokumentumtípusok tartalmát és szerkezetét, s emellett az eredeti iratokról készült nagyméretű fotográfiák segítségével kézzelfoghatóvá teszi azokat. Anyakönyvek, gyászjelentések, útlevelek, országos összeírások, úrbéri tabellák, címeres nemeslevelek, s még más dokumentumtípusok sajátosságaival ismerkedhetnek meg az olvasók. Az egyes forrástípusok interneten használható adatbázisait is bemutató segédlet hasznos tanácsokat és egyben gyakorlati útmutatót is nyújt a családtörténet iránt érdeklődőknek. Az útmutatóban ajánlott irodalom, a bemutatott iratok lelőhelyeinek listája, s a dokumentumok átírásai és fordításai is szerepelnek.
A kötet ára: 1500 Ft
Ragaszkodni kell. Ha hiányzik a „a” jelű születési, a házassági akkor sem lehet „a”, hanem csak „b”. Fel kell tüntetni a nyilvántartásban a hiányt. Vagyis a születési minden esetben "a", a házassági "b", a halotti "c" legyen
Szerkesztette: Érszegi Géza
A pecsétek leírását készítette: Sölch Miklós
Fényképezte: Szelényi Károly.
Magyar Országos Levéltár – Magyar Képek, Budapest, 2001.
88 p.
A magyarországi írott történelmi emlékek hatalmas tömegében szerény, ám tartalmukban és megjelenésükben különleges tárgyi csoportot képviselnek a pecsétek és a pecsétnyomók. A Magyar Országos Levéltár mint a mindenkori Magyarország központi levéltára a leggazdagabb pecsétgyűjtemény őrzője és kezelője. A több ezer lenyomatot tartalmazó gyűjteményből e kötetbe került válogatás az uralkodók alakjával ellátott pecsétek közül – ahogy erre a cím is
utal – tartalmazza a legérdekesebbeket. Ha nem is valamennyi királyunk valamennyi pecsétjének képe található meg a kötetben, mégis bizalommal fordulhat a válogatáshoz bárki, aki királyaink, királynőink képét szeretné megidézni. A kötet bevezetője a pecséttan alapvető tudnivalóiba is beavatja az érdeklődőket. A kötetet bibliográfia, jegyzetek, ábrajegyzék és címermutató egészíti ki.
A kötet angol (Regal Portraits on Seals from the Hungarian National Archives) és német (Königporträts aus der Siegelsammlung des Ungarischen Staatsarchivs) nyelven is kapható. (A német kiadás terjedelme 92 p.)
A kötet ára: 4200 Ft
A kutatás megkezdése előtt alaposan át kell tekinteni az ide vonatkozó szakirodalmat, amelyben a megjelölt témakörökben, a levéltárunkban őrzött iratanyagokra vonatkozó, megfelelő hivatkozások is szerepelnek. Ezek alapján lehet eldönteni, milyen iratok levéltári kutatására van még szükség. A kutatást megkönnyítheti ennek az adatbázisnak a használata.
Írta: Takáts Sándor
Budapest, 1910.
280 p.
E több mint száz éve íródott és kiadott kötet amellett, hogy alapos, forrásokra támaszkodó kutatás eredményeképpen jött létre, igazi érdekesség, s olvasmányként is figyelemre méltó. A szerző azt az adósságot akarta törleszteni, amely saját korában még a történettudományt jellemezte. Célja az volt, hogy a politikatörténet és a hadtörténet helyett a művelődéstörténet irányába téve lépéseket, az életmódtörténet kutatása terén a köznapi életet vizsgálva rajzoljon portét egy jelentős magyar nagyasszonyról, Károlyi Sándorné Barkóczy Krisztináról, hogy ezzel a vizsgált korszak egy másik vetületét láttassa. A kutatott személy származása, családja, a korszak jellemzése, s a történeti eseményekhez való viszonyulása mellett, a szerző a női élet különböző színtereit is bemutatja, s anyaként, birtokokat irányító „gazdasszonyként” is megismerhetjük Barkóczy Krisztinát, akinek utolsó éveit is áttekintheti a kötet olvasója. A szerző olvasmányos módon mutatja be a történet kulcsfiguráit, így Károlyi Sándort is, s nem csupán a forrásokból következő adatok száraz sorba rendezését adja, hanem következtetéseket von le, amelyek a tárgyalt szereplőkre, tetteikre, személyiségükre vonatkozóan tartalmaznak megállapításokat, egyúttal érdekfeszítően bemutatja a kort. Sok dokumentum szövege is olvasható a kötetben, hiszen a szerző gyakran idéz megállapításainak alátámasztására egy-egy hosszabb szakaszt.
A kötet ára: 800 Ft
Válogatta, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta: Katona Csaba
Budapest, 2004.
181 p.
A Deák Ferenc születésének 200. évfordulóján megjelent kötetben szereplő dokumentumok eredeti példányai több közgyűjtemény anyagában lelhetők fel. Jelentős részük e kötetben jelent meg nyomtatásban először. A sok címzettnek szóló levélválogatás azt a célt szolgálja, hogy képet kapjunk írójának személyiségéről, gondolkodásmódjáról, s egyes cselekedeteinek jobb megismeréséhez járuljanak hozzá. A válogatás Deák magánszférájához viheti közelebb az érdeklődőt. Kiegészíti a korábban megjelent Deák-leveleket tartalmazó kötetek anyagát, valamint teljesebbé teszi a számos, régebbi és újabb történeti feldolgozás segítségével egyre határozottabban kirajzolódó Deák-portrét.
A kiadvány használatát személy- és helynévmutató segíti. A felhasznált irodalom és a levelek jegyzéke zárja a kötetet.
A kötet ára: 1100 Ft
A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt írta: Lázár György.
Szerkesztette: Gecsényi Lajos.
Budapest, 1998.
210 p.
A kiadvány forrásgyűjteményként közvetlenül van hivatva segíteni a történészeket a korszak tanulmányozásában, ugyanakkor önmagában is érdekes olvasmány. A II. világháború utáni időszakban a magyar–szovjet kapcsolatok alakulása számos kérdésben hosszú évekre meghatározónak bizonyult, már csak emiatt is lényeges a béke előkészítése, a hadifogolykérdés, a szomszéd országokban maradt magyarság sorsa tárgyában tanúsított szovjet magatartás feltárása és kritikai elemzése. A dokumentumokból megismerhető a történész nagykövet Szekfű Gyula követi tevékenysége, amelynek jellemzője volt a magyar álláspont következetes képviselete e nehéz, átmeneti korszakban. Követi jelentései többnyire túlléptek a szokványos jelentések tartalmán és stílusán. Szekfű jelentései mellett más, a nagykövetség kötelékébe tartozó személyek beszámolói is olvashatók a kötetben. A kiadvány végén angol nyelvű összefoglaló tájékoztat a tartalomról.
A kötet ára: 500 Ft
Látogassa meg az Országos Széchényi Könyvtár oldalát, hogy az Önnek megfelelő szolgáltatást kiválaszthassa.
Pl. ha születési és házassági egyben jött, akkor az legyen az "a" altétel, a különálló halotti pedig a "c"). ebben az esetben fel kell venni a „b” tételt is, megszűnt állapotban, és utalni arra, hogy aaz „a” tételben található. Amennyiben egyáltalán nem különíthető el, nem kell tételt létrehozni az adatott évben.
Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között
Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: L. Balogh Béni
Budapest, 2015.
567 p.
A kötet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint a megyei levéltárak forrásfeltáró munkájának eredményeképpen jött létre. E korábban nem publikált válogatott források tematikus bontásban követik egymást, s mutatják be a szovjet csapatok 1944–47 közötti magyarországi tevékenységét. A megszállás kezdetétől kiindulva ittlétük különféle vetületei ismerhetők meg, így kapcsolattartásuk a magyar hatóságokkal, a lakossággal való érintkezés, az atrocitások, a gazdasági károkozás, de a mindennapi életük jellemzői is megismerhetők a 225 válogatott dokumentum segítségével. A szerteágazó témára tekintettel a válogatás célja az volt, hogy a legkülönfélébb nézőpontokból megközelítve, minél átfogóbb képet nyújtsanak a témáról. A forrásválogatást bevezető tanulmány előzi meg, amely tárgyalja Magyarország és a térség szovjetizálásának vitatott problémáit, átfogó historiográfiai áttekintést nyújt, s összefoglalja a témára vonatkozó eddigi ismereteket. A kötetben szereplő iratokról jegyzék, valamint személynév-, helységnév-, és tárgymutató szerepel. Az előszó, a bevezető tanulmány összefoglalója és az iratjegyzék angolul is olvasható.
A kötet ára: 4000 Ft
Az MNL OL lakóingatlanokra vonatkozó telekkönyveket, tulajdoni lapokat nem őriz. Tulajdoni lappal kapcsolatos, valamint telekkönyvi kutatást az illetékes területi levéltárban lehet végezni. Az illetékes levéltár címét a magyarországi levéltárak név- és címjegyzéke segítségével állapíthatja meg.
Az ELP-en történő regisztráció során mindenképpen meg kell adni egy e-mail címet. Amennyiben a megadott e-mail cím eltér a meglévő partnerrekordban megadottól, vagy a régebben létrejött rekordban nincs is rögzítve e-mail cím, az ELP új kutatóként kezeli a beiratkozót.
A létrejött duplikációról e-mailben tájékoztatni kell az ENyF-et a scope@mnl.gov.hu e-mail címen, a mailben meg kell adni a partner nevét és valamennyi partnerrekord azonosítószámát. A levél tárgya legyen “duplum”.
Igen, a Hungaricana adatbázisban a legtöbb levéltári kiadvány megtalálható.
A dokumentumok áthelyezhetőek más dossziéba.
A partnerrekord azonosítószámát és a partner nevét írd meg e-mailben a scope@mnl.gov.hu e-mail címre, és a kollégák áthelyezik a dokumentumot / dokumentumokat a megfelelő dossziéba.
Szerkesztette: Rácz György
Magyar Országos Levéltár – Nemzetközi Visegrádi Alap – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2009.
183 p.
Az 1335-ös Károly Róbert, magyar király kezdeményezésére III. Kázmér, lengyel, Luxemburgi János, cseh király részvételével tartott visegrádi királytalálkozó dokumentumait tartalmazza e szép kivitelű kötet, amely a Visegrádi Együttműködés négy közép-európai országa, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, más néven a „visegrádi országok” nyelvén jelent meg. Az ezen országokban középkorral foglalkozó történészek munkájának első eredménye e hiánypótló kötet, amelyben a királytalálkozóval kapcsolatos dokumentumok közül mutat be néhányat a szerkesztő. A szövegek amellett, hogy eredeti nyelven latinul, valamint a visegrádi országok nyelvén is szerepelnek, angol fordításban is olvashatók. A kötet bevezető tanulmánya ismerteti a visegrádi kongresszus történetét, majd ezt követi hat dokumentum szövege. A kiadvány rendkívül szépen illusztrált, többek között oklevélfotók, pecsétképek szerepelnek benne.
A kötet ára: 2500 Ft
Közzéteszi: Borsa Iván és C. Tóth Norbert.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 41.
Budapest, 2004.
526 p.
A kötet ára: 500 Ft
Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 32.
Budapest, 1999.
819 p.
A kötet ára: 500 Ft
Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 37.
Budapest, 2001.
726 p.
A kötet ára: 500 Ft
Közzéteszi: Borsa Iván és C. Tóth Norbert.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 39.
Budapest, 2003.
503 p.
A kötet ára: 500 Ft
Közzéteszi: C. Tóth Norbert.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 43.
Budapest, 2007.
716 p.
A kötet ára: 500 Ft
Közzéteszi: Neumann Tibor és C. Tóth Norbert.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 49.
Budapest, 2009.
747 p.
A kötet ára: 500 Ft
Közzéteszi: C. Tóth Norbert – Lakatos Bálint.
A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 52.
Budapest, 2013.
640 p.
A kötet ára: 1200 Ft
A hatályos kutatási szabályzat alapján, különös méltánylást érdemlő esetekben a levéltár munkavállalói a beiratkozás során egyedi eljárást alkalmazhatnak. Az egyedi eljárás jóváhagyásáról vármegyei levéltár esetében a vármegyei levéltár igazgatója saját hatáskörben, az Országos Levéltár esetében az illetékes főigazgató-helyettes dönt.
A Dosszié létrehozásakor először a Kölcsönzés/kutatói kérés típust, majd a Látogatói jegy altípust kell kiválasztani. Ha mentéskor nem a jó értékek vannak kiválasztva, üres lesz a dossziékód melletti mező (mentés után hiába állítjuk be a helyes típust és/vagy altípust, a dossziékód nem generálódik pótlólag). Ha a létrehozott dossziénak nincs dossziékódja, akkor újból létre kell hozni a helyes beállításokkal a Látogatói jegyet, és a hibásan létrehozott dossziéról e-mailben kell értesíteni az ENYF-et a scope@mnl.gov.hu e-mail címen.
Amennyiben nincs egy partnerrekordnál aktív (szerkesztés alatt) látogatói jegy, a kutató nem tud kérést leadni az ELP-en.
A Látogatói jegy létrejön akkor, ha a
- Típus: Kölcsönzés/kutatói kérés,
- az Altípus: Látogatói jegy.
Ha a rekord létrehozásának végén a felugró kis ablakban nem választjuk ki az Archive user értéket, akkor nem történik meg a dosszié partnerrekordhoz kötése.
Azonban a Látogatói jegy megtalálható a Dossziék modulban.
Két dolgot tehetünk:
- vagy haladéktalanul értesítjük az ENyF-et, és ők a partnerrekordhoz kötik a Látogatói jegy típusú dossziét,
- vagy létrehozunk egy új látogatói jegyet, a folyamat végén figyelve a felugró ablakban történő Archive user érték kiválasztásársa, majd ezt követően értesítjük az ENyF-et arról, hogy duplikált látogatói jegy készült. Kérjük, hogy a kutató nevét írjátok meg e-mailben, hogy gyorsan megtalálhassuk a felhasználandó Látogatói jegy dossziét.
Ha megfelelő paraméterekkel hozzuk létre a Látogatói jegyet, akkor lesz egy dossziékódja. A dossziékód folyamatos sorszámozással ellátott rekord, ezért abban az esetben, ha kitöröljük, az adott sorszám hiányozni fog. Ha véletlenül több Látogatói jegy lett létrehozva, akkor fel kell használnunk a Látogatói jegyet később egy másik kutatónál (átírjuk a nevet, átkötjük a dossziét másik partnerhez), és így nem veszítünk el egy darab kódot sem. Az újrafelhasználás kapcsán haladéktalanul tájékoztatni kell az ENyF-et a scope@mnl.gov.hu címen.
Tehát soha egyetlen egy Látogatói jegyet sem törlünk a nyilvántartásból. Itt Látogatói jegy alatt azt értjük, ami:
- Kölcsönzés/kutatói kérés típusú,
- Látogatói jegy altípusú,
- és van helyes dossziékódja.
A beiratkozás folyamata több részből áll. Amennyiben a beiratkozó elvégezte az ELP-en a regisztrációt, kitöltötte és beküldte a kutatási kérelmet, valamint a levéltári munkatárs beállította a partnerrekordnál a További információk lapfülön a JA értéket és van aktív (szerkesztés alatti) Látogatói jegy, akkor az ELP-fiókban zöld pipa látszik, és lehetőség van online kérést leadni.
Ha továbbra is piros X látható, akkor:
- vagy nincs beállítva a JA érték,
- vagy duplikált a partner, és nem az aktuális partnerrekordnál végeztük el a megfelelő beállításokat,
- vagy a Látogatói jegy létrehozásakor csúszott félre valami. A jó Látogatói jegy típusa Kölcsönzés/kutatói kérés, altípusa pedig Látogatói jegy és van dossziékódja a rekordnak,
- vagy a partnerrekord nem aktív, vagyis a jobb felső sarokban lévő Aktív jelölőnégyzetben nincs pipa.
Az értesítő mailek egy közös e-mail fiókba érkeznek meg. 2024 januárjától a kutatói adatlapok továbbítását egy előre beállított Outlook szabály végzi, ami azt jelenti, hogy a levelezőrendszer egy előre beállított paraméterezés szerint továbbítja a leveleket. Abban az esetben, ha valaki nem kapja meg az adatlapokat, akkor azt a levelezőrendszer hibája okozza, vagy közben módosultak a szabályokban megadott paraméterek. Ilyen esetben az ENyF-hez kell fordulni (Tel.: 06-1-211-2438 vagy scope@mnl.gov.hu).
Munkaidőben mind telefonon (06-1-211-2438), mind e-mailben (scope@mnl.gov.hu) elérhetők az ENYF munkatársai. Ilyen esetben kérésre haladéktalanul továbbítják a beérkezett értesítőt az ezt kérő tagintézménynek.
A kutatói adatlap leadásáról szóló értesítő e-mailek egy közös e-mail fiókba érkeznek meg, amelyeket 2024 januárjától az Outlook levelezőrendszer egy előre beállított paraméterezés szerint továbbít. Abban az esetben, ha valaki nem kapja meg az adatlapokat, akkor azt a levelezőrendszer hibája okozza, vagy közben módosultak a szabályokban megadott paraméterek. Ha hibát észlelünk, értesítsük az ENYF-et a scope@mnl.gov.hu címen.
A jelenleg érvényben lévő kutatási szabályzat 3.2.1. pontja szerint kutatási témánként új kutatói adatlapot kell leadni az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül. Ha a kutató több, különböző kutatási témát jelöl meg egy kutatói adatlapon, összevont időkörrel, e-mailben kérjük meg, a kutatási szabályzatra hivatkozva, hogy kutatási témánként adjon le új adatlapot. A kutató beíratását ilyenkor elvégezhetjük, de a scope Archivban csak az első kutatási témát regisztráljuk, csak az első témával hozzunk létre kutatási kérelmet, a többit csak megjegyzésként tüntessük fel, azzal a kiegészítéssel, hogy amíg nem ad le témánként új kutatói adatlapot, illetve ha olyan iratanyagra ad le kérést, amelyhez nem hoztunk létre kutatási kérelmet, nem kutathat.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a kutatónak, akitől az adatlap érkezett, már van a folyó évre létrehozott Látogatói jegye és van a partnerrekordjában kutatási kérelem dokumentum is, az újonnan beérkezett kutatói adatlap tartalmát - személyes adatok, kutatás tárgya és évköre - össze kell vetni a már rögzítettel. Ha csak a kutatás helyszínében tér el a kettő egymástól, akkor nincs teendőnk, ezt az újabb kérelmet nem kell rögzítenünk. Amit esetleg hasznos lehet megtenni: a kutatónak ilyen esetben már ne a sablonválaszt küldjük el e-mailben, hanem írjuk meg neki, hogy az MNL-be ugyanarra a témára nem kell helyszínenként kérelmet benyújtania.
Létre kell hozni a Támogatói nyilatkozat dokumentumot, a szkennelt és tárhelyre feltöltött nyilatkozat elérési linkjét meg kell adni a létrehozott dokumentumban, majd a két dokumentumot össze kell kötni a Hivatkozások lapfülön. Ennek módját lásd.: Heti Scope 9. 1.4.1.1. szakasz.
Létre kell hozni a Támogatói nyilatkozat dokumentumokat, a szkennelt és tárhelyre feltöltött nyilatkozatok elérési linkjét meg kell adni a megfelelő dokumentumban, majd ezeket a kutatási kérelem dokumentumhoz kell kötni a Hivatkozások lapfülön. A Támogatói nyilatkozat dokumentumok esetén is ki kell tölteni a tartalom mezőt, így látható lesz, hogy melyik támogatói melyik kutatási témához tartozik.
Ennek módját lásd.: Heti Scope 9. 1.4.1.1. szakasz.
Annyi kutatási kérelem dokumentumot kell létrehozni, ahány kutatási témával érkezett adatlap.
Igen. A scopeArchiv a Magyar Nemzeti Levéltár hivatalos nyilvántartása, melyben típusonként csak egyszer szerepelhet egy partner. A partnerek közt fellelhető duplumok felszámolása az ENyF állandó feladata, a duplikált rekordokban található dossziékat, eseményeket egyenként kell átkötni a megmaradó rekordba, ami igen időigényes feladat. Duplum esetén az ENyF értesítendő a scope@mnl.gov.hu(link sends e-mail) e-mail címen.
A duplumkeresés és -jelentés pontos módjáról 2024 nyarán készült segédlet, melyet e-mailben kapott meg minden kutatószolgálati feladatot ellátó kolléga.
Amennyiben minden típussal csak egyszer, azaz típusonként csak egyszer szerepel a partner a modulban, akkor nincs teendő.
Az altípus változása miatt nem szabad új partnerként rögzíteni a kutatót a scopeArchivban! Az altípus, azaz hogy tudományos vagy magánkutatást végez-e egy kutató a Nemzeti Levéltárban, csak statisztikai adatközlésre, illetve a féléves/éves beszámolókban történő adatközlés miatt szükséges információ. Ha egy kutató tudományos és magánkutatást is végez/végzett a levéltárban, javasolt a Tudományos kutató altípus megtartása.
Elektronikus úton az ELP-en, regisztrációt követően kutatói adatlap kitöltésével és benyújtásával.
Nem.
Az 1995. évi LXVI. törvény 22. § alapján bárki beiratkozhat és nyújthat be kutatási kérelmet, és kutathat is a Magyar Nemzeti Levéltárban, ez nem engedélyezési eljárás függvénye. A kutatási kérelmeket a jogszabály alapján jóváhagyja a levéltár, azonban írásos indoklással a kutatást megtilthatja.
Az 1995. évi LXVI. törvény 22. § alapján bármely magánszemély, akit ettől külön nem tiltottak el.
A jelenlegi gyakorlat szerint minden évben új látogatói jegyet hozunk létre (pl. Teszt Elek2023) a szakrendszer működése miatt. Az online kérésleadás feltétele, hogy a tárgyévben a kutató látogatói jegye a szerkesztés alatt státuszú legyen.
Tekintettel arra, hogy az 1995. évi LXVI. törvény 22. §. (2) alapján a látogatói jegy az adott közlevéltárban - évenkénti meghosszabbítással - folyamatosan használható, nem lenne kötelező minden évben új látogatói jegyet létrehozni.
Amennyiben nem így tennénk, és csak megújítanánk a meglévő Látogatói jegyet (Szerkesztés alatt státuszra visszaállítanánk), akkor pár év alatt szinte átláthatatlan mennyiségű kérés és esemény gyűlne össze a dossziéban. Emiatt a Látogatói jegyek évenként történő létrehozásában változás nem várható.
