A magyar bankrendszer kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben kezdte meg működését. A kiegyezés után az 1878-ban létrehozott Osztrák-Magyar Bank azonban az osztrák jegybank jogutódjaként, közös felügyelet alatt állva töltötte be jegybanki feladatait. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése a pénzintézetek terén is változást hozott. 1921. július 11-én alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, ami a felszámolás alá kerülő Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait volt hivatva átvenni. Hamarosan azonban kiderült, hogy az infláció és a háborús jóvátétel miatt pénzügyi stabilizációra van szükség Magyarországon, amit csak külföldi hitel és új hazai pénznem, a pengő bevezetésével lehet végrehajtani. Az újonnan létrehozott jegybank a Magyar Nemzeti Bank volt.

Megjelent az ArchívNet idei második száma. Mostani számunk szerzői: Kosztyó Gyula, Suslik Ádám, Szabó Csaba Gábor és Tömő Ákos.

A Magyar Nemzeti Levéltár gárdája nyerte el – a Budapest Főváros Levéltára csapatát megelőzve – a VII. MLE Labdarugó Kupát, amelyet július elsején a Magyar Levéltárosok Egyesülete zentai Vándorgyűlésén rendeztek meg.

A modern kori szülészet megjelenése előtt a gyermek születése közösségi eseménynek számított, amelyen a szülő asszony szinte minden nőrokona részt vett. A szülések körülményeiről sajnos nagyon keveset tudunk, ugyanis a korszak legfontosabb családi forrásai, a levelek csak ritkán írják le a szülés eseményeit. A gróf Károlyi család nemzetségi levéltárának levélgyűjteményében mégis fennmaradt néhány olyan levél, amelyek a család bővüléséről szólnak, és ugyan röviden, de a születések körülményeit is bemutatják.