Levelesláda kincsei
„Légy büszke az örökségedre!” Hajdúszoboszlón
2024.11.24.
A Nemzeti Művelődési Intézet Petőfi Kulturális Programja és a Magyar Nemzeti Levéltár közös „Légy büszke az örökségedre!” projektjének keretében került átadásra Hajdúszoboszlón a szoboszlói lovas hajdúk 1606. évi telepítő- és címeres adománylevelének másolata. A település életében, történetében fontos eseményt megörökítő történelmi dokumentum másolatát 2024. szeptember 2-án, Hajdúszoboszló Város Napja alkalmából tartott ünnepségen dr. Szálkai Tamás, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának főlevéltárosa adta át ünnepélyes keretek közt Czeglédi Gyula polgármester úrnak.
„Légy büszke az örökségedre!” Monostorpályiban
2024.11.11.
A Nemzeti Művelődési Intézet Petőfi Kulturális Programja és a Magyar Nemzeti Levéltár közös „Légy büszke az örökségedre!” projektjének keretében került átadásra Monostorpályiban a falu 1842-ben készült úrbérrendezési térképének másolata. A település életében, történetében fontos eseményt megörökítő történelmi dokumentum másolatát 2024. október 3-án, újszállási Rácz Lajos „Hősök 1848/49. Hosszúpályi és Monostorpályi hős fiai a szabadságharcban” című könyvének bemutatóján Sáfrány Tímea és Nagy Imre, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának levéltárosai adták át ünnepélyes keretek közt Kondor Ernő polgármester úrnak.
„Légy büszke az örökségedre!” Derecskén
2024.10.21.
A Nemzeti Művelődési Intézet Petőfi Kulturális Programja és a Magyar Nemzeti Levéltár közös „Légy büszke az örökségedre!” projektjének keretében került átadásra Derecskén a Kék-Kálló folyóról és árteréről (Derecske, Tépe, Szentpéterszeg, Gáborján és Konyár települések területén) 1751-ben készült térkép másolata. A település életében, történetében fontos eseményt megörökítő történelmi dokumentum másolatát 2024. szeptember 26-án, a város képviselő-testületének ülésén Bán Gergely, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának levéltárosa adta át ünnepélyes keretek közt Rácz Anikó polgármester asszonynak.
2022.12.06.
1849 januárjában, amikor az országgyűlés és a kormány Debrecenbe, „a magyar szabadság őrvárosába” költözött, a mai Roncsbár épülete nyújtott menedéket a Kossuth család több tagjának.
A magyar anyák megünneplésének dokumentumai 1930-ból
2022.04.30.
Pandémia 100 évvel ezelőtt
2021.05.17.
A hírhedt spanyolnátha világszerte 500 millió embert fertőzött meg 1918–19-ben, és legalább háromszor annyi áldozatot szedett, mint a négy éven át tartó Nagy Háború. Nevét a spanyolországi híradások alapján kapta, bár az első esetek az angol és francia katonák között jelentek meg már 1916-ban. A betegség heves volt és gyors; magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt; a legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta. A spanyolnátha vírusának hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat. A kutatók szerint a vírus antigénstruktúrája H1N1 típusú volt, és különösen a 20–40 év közötti korosztályt támadta meg. Az alábbi cikkre a Debreceni Független Újság egyik 1927. évi számában találtunk, amely egy újabb járványveszélytől tartva összegzi a védekezés lehetséges módjait a pandémia idejére. A tanácsok többségét ma is érdemes lenne megfogadni!
2021.03.30.
A húsvéti néphagyomány – ahogy az összes többi régi vallási néphagyomány – az utóbbi évtizedekben erősen átalakult, de a húsvét a mai napig fontos ünnepnapunknak számít. Az 1900-as évek elején még nem voltak online receptoldalak, ezért ha régi húsvéti receptekre vagyunk kíváncsiak, akkor a korabeli szakácskönyvekből vagy a napilapok és magazinok hasábjairól tájékozódhatunk. 1930 áprilisában a Debreceni Független Újságban megjelent húsvéti menüsort olyan háziasszonyoknak ajánlják, akik ízletes és bőséges finomságokat szeretnének az asztalra varázsolni az ünnep alkalmából. Sovány pénztárcából gazdag ízek… – jöjjön tehát egy kis nosztalgia a gasztronómia világából!
2020.11.27.
Az iratok rendezése során mindig felcsillan a levéltáros szeme, ha egy-egy különleges rajzzal, grafikával ellátott iratot talál. Így történt ez akkor is, amikor a Kaba Községi Tanács iratai között bukkantam a következő hirdetményre.
A Szentágotai Csárda betyárhistóriái
2020.11.06.
A nagy forgalmú pest–debreceni országút mellett feküdt egykor a Szentágotai Csárda, amely nemcsak a vásározó kereskedők, de a betyárok fontos mulató- és ivóhelye is volt a 19. század végén, a 20. század elején. Nevét egy kun főember lányáról kapta, aki annak a kolostornak volt a lakója, amely még a vendégfogadó előtt állt egy közeli domb tetején.
A Seres-féle vászon „szemtakaró” kacskaringós útja
2020.10.30.
A Dr. Seres Géza szemész főorvos nevéhez fűződő újítás nagy előrelépést jelentett az 1960-as évek közepén a tompalátású kancsal gyermekek gyógykezelésében, de még nagyobb szolgálatot tehetett volna – az akkor már népbetegségnek számító – kancsalság visszaszorításában, ha a vászon „szemtakaró” országos bevezetése elé nem gördít különféle akadályokat a bürokrácia és a törvényi szabályozás.
