Rólunk

A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik.


Névváltozatai:

1950 előtt: Vármegyei Levéltár
1950-1968 között: Szekszárdi Állami Levéltár
1968-1991-ig: Tolna Megyei Levéltár
1991-től: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára
2011-től : Tolna Megyei Levéltár
2012-től: Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára

 

 

Elérhetőségek

A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára

 

 

 

 

Információ

Béla király téri épület

Cím

7100 Szekszárd
Béla király tér 1.

7100 Szekszárd

Béla király tér 1.

Postai cím

7101 Szekszárd Pf.33.

7101 Szekszárd Pf.33.

Telefon

(+36-74) 311-718

központi információ

(+36-74) 311-718

kutatóterem

Fax

(+36-74) 319-473

(+36-74) 319-473

Email

tml@mnl.gov.hu

kutato.tml@mnl.gov.hu

Map

 

 

Megközelítés autóval

A téren és a környező utcákban lehet parkolni. A parkolás díja: 250 Ft/óra

Megközelítés városi tömegközlekedéssel

A vasútállomásról és az autóbusz megállóról meg-közelíthető az 1-es, 7-es busszal, leszállás a Béla király téren.

A vasútállomásról és az autóbusz megállóról megközelíthető az 1-es, 7-es busszal, leszállás a Béla király téren.

 

Az őrzött levéltári anyag terjedelme 12 415 ifm. Tolna megye feudális kori és polgári kori iratai mintegy 4900 ifm a levéltár központi épületében találhatók, az 1950 után keletkezett 7515 ifm terjedelmű, többségében gazdasági iratanyag külső raktárakban kapott elhelyezést.

A levéltárban őrzött családi levéltárakból kiemelt 200 Mohács előtti oklevélből a legrégebbi keltezésű diploma 1291.

A törökkorból nem maradtak fenn megyei dokumentumok. A török kiűzését követően a vármegye újjászervezésétől datálódik valójában a levéltár gyűjteménye.

A vármegyei/megyei közigazgatás iratai viszonylag teljesnek mondhatók. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1696-1703-ig folyamatosak, az ezt követő évtizedben hiányosak, majd 1714-1849, valamint az 1867-1945 között hiánytalanok. A nemesi közgyűlés iratai, az abszolutizmus, a neoabszolutizmus, a provizórium időszakának forrásai ugyancsak teljességükben megtalálhatóak, a polgári kor községi iratai töredékes voltukban is kiemelkedő értéket képviselnek. A polgári kor iránt érdeklődők gazdag törvényszéki-, polgári peres, büntető- és úrbéri peranyagot vehetnek kézbe. Az adóhivatali, államépítészeti, tanfelügyelőségi, erdőfelügyelőségi, egyleti-egyesületi, iskolai anyagok mennyisége is jelentős. A gyűjtemény nagyobb hányadát az 1950 utáni időszak forrásai adják. A raktározási lehetőségek bővülésével folyamatosan gyarapodott a jogszolgáltatás tárgykörébe tartozó anyag, a földhivatalok iratai, főleg a felszámolások kapcsán a gazdasági fondok száma. Lezárult a tanácsi korszak közigazgatási iratainak a begyűjtése. A megye történetének kutatásához különleges adalékokat nyújtanak a történelmi családok, Apponyi, Bezerédj, Csapó, Perczel, Sztankovánszky stb. közel 100 ifm terjedelmű iratanyagai. A levéltári anyagok sorában figyelemre méltó a jeles személyekhez köthető 70 ifm-t meghaladó gyűjtemény is.

A levéltári iratok az intézmény központi épületében lévő kutatóteremben kutathatóak.