Jelenlegi hely
Rólunk
A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik.
Névváltozatai:
1950 előtt: Vármegyei Levéltár
1950-1968 között: Szekszárdi Állami Levéltár
1968-1991-ig: Tolna Megyei Levéltár
1991-től: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára
2011-től : Tolna Megyei Levéltár
2012-től: Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára
Elérhetőségek
A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára | ||
|
|
|
| Információ | Béla király téri épület |
Cím | 7100 Szekszárd | 7100 Szekszárd Béla király tér 1. |
Postai cím | 7101 Szekszárd Pf.33. | 7101 Szekszárd Pf.33. |
Telefon | (+36-74) 311-718 központi információ | (+36-74) 311-718 kutatóterem |
Fax | (+36-74) 319-473 | (+36-74) 319-473 |
tml@mnl.gov.hu | kutato.tml@mnl.gov.hu | |
Map |
|
|
Megközelítés autóval | A téren és a környező utcákban lehet parkolni. A parkolás díja: 250 Ft/óra | |
Megközelítés városi tömegközlekedéssel | A vasútállomásról és az autóbusz megállóról meg-közelíthető az 1-es, 7-es busszal, leszállás a Béla király téren. | A vasútállomásról és az autóbusz megállóról megközelíthető az 1-es, 7-es busszal, leszállás a Béla király téren. |
Az őrzött levéltári anyag terjedelme 12 415 ifm. Tolna megye feudális kori és polgári kori iratai mintegy 4900 ifm a levéltár központi épületében találhatók, az 1950 után keletkezett 7515 ifm terjedelmű, többségében gazdasági iratanyag külső raktárakban kapott elhelyezést.
A levéltárban őrzött családi levéltárakból kiemelt 200 Mohács előtti oklevélből a legrégebbi keltezésű diploma 1291.
A törökkorból nem maradtak fenn megyei dokumentumok. A török kiűzését követően a vármegye újjászervezésétől datálódik valójában a levéltár gyűjteménye.
A vármegyei/megyei közigazgatás iratai viszonylag teljesnek mondhatók. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1696-1703-ig folyamatosak, az ezt követő évtizedben hiányosak, majd 1714-1849, valamint az 1867-1945 között hiánytalanok. A nemesi közgyűlés iratai, az abszolutizmus, a neoabszolutizmus, a provizórium időszakának forrásai ugyancsak teljességükben megtalálhatóak, a polgári kor községi iratai töredékes voltukban is kiemelkedő értéket képviselnek. A polgári kor iránt érdeklődők gazdag törvényszéki-, polgári peres, büntető- és úrbéri peranyagot vehetnek kézbe. Az adóhivatali, államépítészeti, tanfelügyelőségi, erdőfelügyelőségi, egyleti-egyesületi, iskolai anyagok mennyisége is jelentős. A gyűjtemény nagyobb hányadát az 1950 utáni időszak forrásai adják. A raktározási lehetőségek bővülésével folyamatosan gyarapodott a jogszolgáltatás tárgykörébe tartozó anyag, a földhivatalok iratai, főleg a felszámolások kapcsán a gazdasági fondok száma. Lezárult a tanácsi korszak közigazgatási iratainak a begyűjtése. A megye történetének kutatásához különleges adalékokat nyújtanak a történelmi családok, Apponyi, Bezerédj, Csapó, Perczel, Sztankovánszky stb. közel 100 ifm terjedelmű iratanyagai. A levéltári anyagok sorában figyelemre méltó a jeles személyekhez köthető 70 ifm-t meghaladó gyűjtemény is.
A levéltári iratok az intézmény központi épületében lévő kutatóteremben kutathatóak.
