Hősök, díszpolgárok elhanyagolt sírjai

2020.10.05.
A jeles elődök sírjait akkor is gondozni kellene, ha már nem élnek leszármazottaik, akik ezt megtehetnék. Erre hívja fel a figyelmet Kaczián János nyugalmazott levéltáros, helytörténet-kutató.

Most, szeptember 30-án volt 175 éve annak, hogy Petőfi Sándor, Sass Erzsike mellett ült Borjádon, a négyökrös szekéren. („Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez: / Ne válasszunk magunknak csillagot?”) Barátját, volt sárszentlőrinci iskolatársát, Sass Istvánt – Erzsike testvérét – látogatta meg a költő 1845-ben, amikor ez a vers született. Aztán az idő tovaröppent, elhullt a virág, eliramlott az élet.

Sass Erzsike sírja Szekszárdon, az újvárosi temetőben található. Török Józseffel kötött házasságot. Kislányuk is az Erzsébet nevet kapta, és az óvónő hivatást választotta. Török Erzsébet az Olaszországból érkezett Mattioni Jánoshoz ment feleségül. Az ő házasságukból született Mattioni Eszter festőművész, Sass Erzsike unokája. A hímeskőkészítést is művelő Mattioni Esztert és házastársát, a szintén Szekszárdon született Esze Tamás történészt, teológust, a város díszpolgárává avatták. (Esze Tamás a kuruc kori brigadéros Esze Tamás testvérbátyjának a leszármazottja.) Ők is az újvárosi temetőben pihennek. Ezeket a meglepően érdekes rokonsági szálakat az ismert helytörténet-kutatóval, nyugalmazott levéltárossal, Kaczián Jánossal bogozgatjuk egy temetői séta során.


– Jó néhány egykori jeles szekszárdi síremléke gondozott – mondta –, de vannak olyanok is, akiknek már nincs hozzátartozójuk. Vigyázzunk a szép és értékes hagyatékra! Helyi védelmet érdemel például több 1848/49-es szabadságharcos (Dicenty László, Garay Antal, Török Zsigmond) sírja. Gondoskodásra szorul a költő Garay János családjának sír­emléke, Hollós László akadémikusé, a városházát építtető Martin Antal bíró hatalmas sírkeresztje, a betegápoló rend nővéreinek közös sírja, vagy Wigand Jánosé, aki első igazgatója volt a Garay János Gimnáziumnak. Báró Augusz Imre – aki Szekszárdra hagyta teljes örökségét – anyjával, a Liszt Ferenc barátjaként ismert Augusz Antal özvegyével pihen közös sírban. Szerencsére néhány sírról intézmények vagy lokálpatrióta szekszárdiak gondoskodnak, de a helyi védelmet biztosító városi rendelet még várat magára. Kaczián János húsz évig volt a megyei honismereti egyesület elnöke. Nem csak a szekszárdi helyzetet ismeri. Más településeken is tudja, melyek a legfontosabb, megőrzendő sír­emlék

– A bogyiszlóiak jó példával járnak elöl – hangsúlyozta –, mert szépen gondozott a sírkertjük. Egész családtörténetek olvashatók egy-egy sírkőről, és igényesen kialakított gyűjtőhelyük van az elárvult síremlékek számára. Kajdacson a Sztankovánszky-mauzóleum érdemel figyelmet. 1876-ban épült, Ybl Miklós és Ney Béla tervei alapján. A tengelici Benyovszkyak sírkápolnája is fontos megyetörténeti emlék. Sajnos elhagyatott helyen, a kastély melletti kiserdőben van, ezért többször feltörték, szétdúlták, csak az emléktábla élte túl a pusztítást.

 

https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/hosok-diszpolgarok-elhanyagolt-sirjai-2823280/

 

Utolsó frissítés:

2020.10.06.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges