A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet ingatlanvagyonáról

A „Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet” 1946-ban, a Vallás-, és Közoktatási Minisztérium 78.512/1946 számú rendelete alapján jött létre Tevelen. Célja első sorban a II. világháború sodrában otthonát elhagyni kényszerülő, majd a Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyékben letelepített bukovinai székelyek számára olyan oktatási és nevelési intézmény létrehozása volt, melyből a népcsoportot vezetni képes értelmiségi réteg kerülhet ki. A formabontó kezdeményezés élére Földi István kézdivásárhelyi születésű tanár állt, aki munkatársaival maradandót alkotott. Az iskola céljaira a község Földigénylő Bizottsága a kitelepített németek volt ingatlanjaiból juttatott épületeket, illetve földbirtokot.

A Tanintézet elméleti és gyakorlati képzést egyaránt nyújtott, párhuzamosan működött iskolaként, tanulóotthonként valamint gazdaságként egészen 1949-es megszüntetéséig. Az intézmény sajátossága még, hogy bentlakási lehetőséget, internátust biztosított a más településekről érkező diákok számára, valamint az, hogy növendékeinek sorában találunk magyarországi német származású tanulókat is.

A településen az intézmény létrehozásakor nem volt olyan épületegyüttes, mely minden tevékenységnek egy fedél alatt adhatott volna otthont, így a juttatás során hat különböző épületet jelöltek ki a Tanintézet céljaira.

1948-ban részletes jegyzék került felvételre az intézmény ingatlanvagyonáról, mely visszautal az 1946-os, juttatási állapotokra. A Földi István igazgató által összegyűjtött adatok eleven képet rajzolnak a birtokba vett ingatlanokról, mind a telekről, mind az azon álló épületről aprólékos bemutatást kapunk a minden részletre kiterjedően kitöltött nyilvántartási lapokból.

A leírás külön kiemeli, hogy a Tanintézet nem „kastély iskola”, utalva az ingatlanok fentebb említett területi széttagoltságára.

A juttatások következtében az iskolaépület a 298. házszám épületben, a fiú internátus alsó részlege és gazdaság a 447. házszámú épületben, a fiú internátus felső részlege a 462. házszámú épületben, az étkezde, konyha, tehenészet a 286. házszámú épületben, a leány internátus a 7. házszámú épületben és egy alkalmazottak céljaira szolgáló lakás a 303. házszám alatt kapott elhelyezést. Az épületek legnagyobb távolsága egymástól kb. 300 méter. Valamennyi épület előzőleg már ideiglenes juttatás volt, vagy átmeneti szállásul szolgált, úgy, hogy főleg belsőleg nagyon rongálódott. Falak leverve, villanyvezeték kitépve, ablakok betörve, ajtószárnyak kiemelve, stb. Azonnali beköltözésre egyedül a 7. házszám alatti épület volt alkalmas.

Ezekre az „alapokra” építkezhet az iskola, ezek az épületek telnek meg élettel és szakmai tartalommal a formálódó tanári gárda keze munkája nyomán.

Az alábbiakban az egyes ingatlanokat külön-külön mutatjuk be a Földi István által felvett jegyzék alapján, házszámonként. A házszámok máig nem változtak, így az épületek helye ma is jól beazonosítható a településen.

7. házszám (ma a Teveli Általános Iskola könyvtára)

Az épület a község központjában fekszik, a községháza és a római katolikus templom szomszédságában. Az épület azelőtt magánlakás volt. Déli homlokzattal négy szoba, konyha, kamra, sütőházból áll. Előtte fedett veranda. Derékszögben hozzáépítve, egy födél alatt fedett szin, présház, istálló és csűr. Az istállót a hároméves tervhitelből átalakítottuk hálóteremmé. Ennek ablakai keletre néznek. Az épület előtt tágas udvar van, mögötte martos emelkedéssel kert, szántó. Az épületek az istálló kivételével tégla, vertföld és vályog összetételűek. Az istálló téglából épült. Cseréppel födöttek. Kút van, első kerítés dróthálós, régi. A kert és szántó résznek kerítése nincs. Jelenleg három szobában és az istállóból alakított nagy hálóban a leány internátus van elhelyezve. Férőhely: 20 növendék. A felügyelő tanárnő részére egy szoba, konyha, kamrából álló lakás van. Déli szomszéd a római katolikus kántori lak, északi szomszéd a 8. számú magánház. Keleti oldalon utca, nyugati részen mezei út, temető.  

286. házszám (később úttörőház, majd lebontották, helyén ma magánlakás áll)

A főútvonaltól 60 méterre, község központjában található épület két részből álló vendéglő helyiség volt. A lakóház, konyha és étterem déli homlokzatú, csűr, istálló, tehenészet nyugati homlokzatú. Az egész terület a községen átfolyó sekély vízű patak és malomárok között, hegyes-szög alakú szigeten fekszik. A lakóházban egy felügyelőtanári, illetve gazdasági és köztartásvezetői lakás, a tanulóotthon konyhája, kamrája és az étterem van elhelyezve. Az istállóban a fejős tehénállományt tartjuk, a sziget déli szögletében vannak a sertésólak. Északi és nyugati oldalon utca határolja, délkeleten a Tevel patak, illetve malomárka. Az épület vályog, vertföld és tégla összetételű, az istálló téglából épült. Az összes épületek cserép tetőzetűek. Kis udvar és kert tartozik hozzá.

298. házszám (ma asztalosműhely, homlokzatán a Tanintézetnek emléket állító táblával)

Közvetlen a Bonyhád-Szakályi műút mellett fekszik. Megelőzőleg vendéglő volt.[1] Az épület főhomlokzata nyugatra néz. Az épület derékszögű, illetve tompaszögű töréssel az udvarban folytatódik, hogy a szobák ablakai délre nyílnak. Háttal keletnek építve, de egy födél alatt a telek keleti részét bezáró épületréász kapcsolódik hozzá. Tehát csak a déli oldal van beépítetlenül. Tágas, fedett kapualj, 5 tanterem, 1 igazgatói iroda, 1 tanácsterem, 1 altisztiszoba, 1 műhely és tágas, fedett szinalj van. Az udvar játszótér. Szomszédok északra a 297-es, délre a 299-es házak, nyugaton a műút, keleten a 253-as számú házas telek határolja. Minden épület vályog, döngöltföld, tégla keverék, tetőzet cserép. Csak iskolai célokra használjuk!

303. házszám (ma magánlakás)

A Bonyhád-Szakályi műúttól keletre torkolló kis utcában, az úgynevezett Birkahegy aljában fekszik. Négy kis szoba, konyha, kamra, sütőházból áll. A konyhai és gazdasági alkalmazottak lakóhelyéül szolgál. Az épület vályog, döngöltföld és tégla keverékből épült, tetőzete cserép. Homlokzata keletre néz. Déli oldalán utca, keleti oldalán a 301-es ház /ma óvoda/[2], keletről a Birkahegy martos oldala, északról a 252. ház határolja.

447. házszám (ma magántulajdonban)

A főútvonaltól 100 méter távolságra, az úgynevezett Szentháromság téren, a község központjában van. Megelőzőleg magánlakás volt. A lakóház három szoba, konyha és sütőházból áll. Ennek homlokzati része délre néz. Az első telekrészt derékszögben /észak-dél irányban/ a gazdasági épület választja el a gyümölcsöstől és kerttől. A lakóházban a fiú internátus alsó részlege és a betegszoba van elhelyezve. A gazdasági épületben az igás állatokat tartjuk. Az istálló kivételével – melynek anyaga tégla – az egész épülettömb nagyrészt döngölt föld és vályogból épült. A Tanintézetnek juttatott összes épületek közül ez van a leggyengébb állapotban, telke viszont ennek a legértékesebb, és új iskolaépület építésére ez a telek lenne a legalkalmasabb. A telket keleti oldalon a Szentháromság tér, nyugaton a Kálvária hegyre vezető dűlőút, északon a 448. és délen a 446-os számú házas telek határolja.

462. házszám (ma magánlakás)

A községháza felé vezető útvonalon, a római katolikus templom keleti homlokzatával szemben, az utca és malomárok közti területen fekszik. A lakóház 5 szoba, konyha, kamrából áll. Ebből 3 szobát a fiú internátus /felső részleg/ foglal el, 2 szoba, konyha, kamrát az igazgató lakik. A nyugati homlokzatú lakóházra merőleges töréssel kelet-nyugati irányban fekszik a sütőház, présház, fásszin és fedett szin. A telket az úgynevezett Mélyárok két részre osztja. Az épület vert föld, vályog és téglából, magas téglaalapra épült. Tetőzet cserepes. A telket keletről a malomárok, nyugatról utca, délről a posta épülete, északról a római katolikus plébánia gyümölcsöskertje határolja. 

Földbirtok részletes leírása

A gazdasági tevékenység oktatásához és végzéséhez megfelelő földbirtokra is szükség volt, ezeket is számba veszi a feljegyzés.

Puszta-dűlő: Szántóföld. A község délkeleti határrészén, Kisdorog községgel határos földterületen fekszik. Délkeleti irányban a kisdorogi határmezsgye és dűlőút, nyugati irányban a sertéslegelő határolja. A birtoktest távolsága a Tanintézettől 2 km. A Bonyhád-Zombai műúttól 300 m. A birtoktest teljes egészében szántó.

Urivölgy: 716 négyszögöl szőlő, 1 hold 207 négyszögöl szántó. A község keleti határában, a Tanintézettől 1,5 km távolságra fekszik. Keletről határsánc, délről és északról magánföldek, nyugatról dűlőút határolja.

Csigahegy: A község északkeleti határrészén, a Tanintézettől 2 km távolságra fekszik. Teljes egészében szántó.

Weierle-rétek: A község északkeleti határában fekszik. Keletről magánföld, északról községi legelő, nyugatról magánföld, délről martos oldal határolja.

Papsarok: A község északi határszélén fekszik. 719 négyszögöl akácerdő. A Tanintézettől való távolsága 4 km. Északon dűlőút, keleten magánföld, délen mezsgyeárok, nyugaton magánföld határolja.

Kútágas-dűlő: Vizesárok, szántó, rét, telek, a telken két szoba, konyhás lakóház és különálló istálló, udvar, szőlő és szántó. Az épület tanyaház céljául szolgál. A Tevel-Hőgyészi mezei út keleti és nyugati oldalán fekszik, a birtoktestet ugyanaz az út két részre osztja. Északon mezsgye út, keleten magánföld, délen vízárok, nyugaton dűlőút határolja.

Újmalom: A Tevel-Hőgyészi mezei út nyugati oldalán az úgynevezett Újmalom birtoktesttel határos 2 hold 264 négyszögöl rét, északon és nyugaton magánföld, délen dűlőút, keleten magánföld határolja.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára, VI.501.c. Tolna Vármegyei Tanfelügyelőség iratai, Állami ingatlan vagyon okmánytára 1945-1949 (1950), Völgységi járás, Teveli Állami Általános Iskola I.

(A forrásből szó szerint idézett részeket dőlt betűvel szedtük.)

Összeállította: Asztalos Zoltán segédlevéltáros

(Fotó: Vincze Andrea)