A mohácsi csata emléknapjának margójára

2020.08.29.

 

Augusztus 29-e a mohácsi csata emléknapja. 1526-ban ezen a napon mért végzetes csapást az I. Szulejmán szultán vezette oszmán haderő II. Lajos magyar király seregeire, a Magyar Királyságra.

Az alább bemutatott irat a kiváló történész, Kammerer Ernő hagyatékában található. Szulejmán szultán 1526. évi hadjáratának állomásait, útját írja le dióhéjban, a részletekre nem tér ki, de ez a forrás terjedelméből adódóan nem is lehetett célja.

Nyomon követhetjük belőle a szultán seregének mozgását 1526. júniusától kezdve, láthatjuk hogyan haladt előre az oszmán haderő számunkra gyászos emlékű augusztus 29-i napig. Magának a csatának a lefolyását nem részletezi, azonban a leírásból kiderül hogyan bántak foglyaikkal, illetve a néhány nappal később „megégetett” Mohács városának lakosságával, valamint képet kapunk a veszteségekről is. A Mohács közelében történtek után tovább kíséri a sereg útját Budáig, onnan pedig vissza egészen Isztambulig.

 

1526.

Szulejmán hadjáratának naplója.

Kammerer III.639. és követk.

„Júniusban Oláhországban naponkint záporok, jégesők roppant sok bajt okoznak a török tábornak. Minden folyó túláradt és minden völgy vízzel teli.

Július 4. Ibrahim, ki megelőzi a császárt Zimonnyal szemben üti fel sátorát.

Július 7. Éjjel megfagy.

Július 8. Szalankemen.[1]

Július 12. Pétervárad előtt a síkon táborozott.

Július 15. Pétervárad város bevétele. A vár ostroma.

Július 27. A vár bevétele kemény ostrom után.

Július 28. A császár hada épp odaér. Cserevic vár meghódol.

Július 31. Cserevic mellől vonul el a tábor a Duna mellé.

Augusztus 2. Illoki pihenés.

Augusztus 4. Illok ostroma.

Augusztus 8. Illok ostroma, Erdőd, Osben, Kulcsodkossa-fok, eső és nehézség.

Augusztus 11. Szotinon túl, egy nagy kolostor mellett a tábor.

Augusztus 12. Vukovár mellett.

Augusztus 13. Buruhun vár mellett.

Augusztus 17. Efzen

Augusztus 15. A Dráva partján.

Augusztus 16-19. Hídépítés.

Augusztus 20. Az első csapatok átkelése, túlról csatározás.

Augusztus 21-22. Átkelés.

Augusztus 23. Anatoli had utánnyomulása. Efzen.

Augusztus 24. Tó mellett. Éjjel-nappal esik.

Augusztus 25. Pihenés.

Augusztus 26. Mocsárok partján táborozás. Sűrű köd. Nehéz előrehaladás sárban, mocsárban.

Augusztus 27. Várás az elmaradt málha miatt.

Augusztus 28. Pihenés.

Augusztus 29. Táborozás a hitetlenek tábora előtt. Mohácsnál a csata.

Augusztus 30. A császár körül lovagol. foglyok elővezetését másnapra prancsolja.

Augusztus 31. Szakadó eső. Diván lépcsőn 2000 fogoly lefejezése. Fejeket a divánba hozzák.

Szeptember 1. A Rumili defterdár a holtakat temeti.

Szeptember 2. Pihenés Mohács előtt. 20000 gyalog, 4000 lovas temetése.


1526. H.2.

Szeptember 3. Mohács megégetése, út egy tavon át egy hídon.

Szeptember 4. Pihenés. Minden paraszt leöletik ki a táborban van. Győzelmi iratok szétküldése.

Szeptember 5. Három híd mellett táborozás.

Szeptember 6. Tolis mellett el. Duna mellett táborozás.

Szeptember 7. Hiane[2] nagy város előtt el.

Szeptember 8. Szombat, mi sem történik.

Szeptember 9. Mi sem történik.

Szeptember 10. Buda.

Szeptember 11. Pihenés Buda

Szeptember 20. Kezd a had a pesti oldalra átmenni.

Szeptember 25. Indulás.

Szeptember 26. 5 ½ m. lovak. Szép völgyek menet.

Szeptember 27. Szükség víz és élelemben, sok eső.

Szeptember 28. Szeged.

Szeptember 29. …cson a császár.

Szeptember 30. Tábor a Tiszánál.

Október 1-2. A nádor-ispán űzi a sereget.

Október 3: Péterváradnál.

Október 8. A készített hídon kezdődik az átkelés.

Október 10. Szalankemen.

Október 11. Vardein. Hok.

Október 12. Belgrád

November 13. Sztambul.

Földváron vette a szultán Buda kulcsait, odáig küldték eléje. (Kammerer 62. l. Zetsevi)

Pesten magyar urak tisztelegtek, Ezeknek Zápolya ígértetett királyul. (Kammerer 62. l. Szolaksade)

Pécs is átküldeti kulcsait. Lakosai a főpiacon mészároltattak le.

 

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára, XIV.6. Kammerer Ernő történész hagyatéka, Időrendi cédulák, 1526.

A borítóképen Than Mór: Mohácsi csata című festménye látható.

 

Összeállította: Asztalos Zoltán, segédlevéltáros

 

[2] Feltehetően Pécs városáról van szó.

[1] Ma Zalánkemén

Utolsó frissítés:

2020.08.29.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges