Augusztus 29-e a mohácsi csata emléknapja. 1526-ban ezen a napon mért végzetes csapást az I. Szulejmán szultán vezette oszmán haderő II. Lajos magyar király seregeire, a Magyar Királyságra.

Az alább bemutatott irat a kiváló történész, Kammerer Ernő hagyatékában található. Szulejmán szultán 1526. évi hadjáratának állomásait, útját írja le dióhéjban, a részletekre nem tér ki, de ez a forrás terjedelméből adódóan nem is lehetett célja.

Nyomon követhetjük belőle a szultán seregének mozgását 1526. júniusától kezdve, láthatjuk hogyan haladt előre az oszmán haderő számunkra gyászos emlékű augusztus 29-i napig. Magának a csatának a lefolyását nem részletezi, azonban a leírásból kiderül hogyan bántak foglyaikkal, illetve a néhány nappal később „megégetett” Mohács városának lakosságával, valamint képet kapunk a veszteségekről is. A Mohács közelében történtek után tovább kíséri a sereg útját Budáig, onnan pedig vissza egészen Isztambulig.

1526.

Szulejmán hadjáratának naplója.

Kammerer III.639. és követk.

„Júniusban Oláhországban naponkint záporok, jégesők roppant sok bajt okoznak a török tábornak. Minden folyó túláradt és minden völgy vízzel teli.

Július 4. Ibrahim, ki megelőzi a császárt Zimonnyal szemben üti fel sátorát.

Július 7. Éjjel megfagy.

Július 8. Szalankemen.[1]

Július 12. Pétervárad előtt a síkon táborozott.

Július 15. Pétervárad város bevétele. A vár ostroma.

Július 27. A vár bevétele kemény ostrom után.

Július 28. A császár hada épp odaér. Cserevic vár meghódol.

Július 31. Cserevic mellől vonul el a tábor a Duna mellé.

Augusztus 2. Illoki pihenés.

Augusztus 4. Illok ostroma.

Augusztus 8. Illok ostroma, Erdőd, Osben, Kulcsodkossa-fok, eső és nehézség.

Augusztus 11. Szotinon túl, egy nagy kolostor mellett a tábor.

Augusztus 12. Vukovár mellett.

Augusztus 13. Buruhun vár mellett.

Augusztus 17. Efzen

Augusztus 15. A Dráva partján.

Augusztus 16-19. Hídépítés.

Augusztus 20. Az első csapatok átkelése, túlról csatározás.

Augusztus 21-22. Átkelés.

Augusztus 23. Anatoli had utánnyomulása. Efzen.

Augusztus 24. Tó mellett. Éjjel-nappal esik.

Augusztus 25. Pihenés.

Augusztus 26. Mocsárok partján táborozás. Sűrű köd. Nehéz előrehaladás sárban, mocsárban.

Augusztus 27. Várás az elmaradt málha miatt.

Augusztus 28. Pihenés.

Augusztus 29. Táborozás a hitetlenek tábora előtt. Mohácsnál a csata.

Augusztus 30. A császár körül lovagol. foglyok elővezetését másnapra prancsolja.

Augusztus 31. Szakadó eső. Diván lépcsőn 2000 fogoly lefejezése. Fejeket a divánba hozzák.

Szeptember 1. A Rumili defterdár a holtakat temeti.

Szeptember 2. Pihenés Mohács előtt. 20000 gyalog, 4000 lovas temetése.

---

1526. H.2.

Szeptember 3. Mohács megégetése, út egy tavon át egy hídon.

Szeptember 4. Pihenés. Minden paraszt leöletik ki a táborban van. Győzelmi iratok szétküldése.

Szeptember 5. Három híd mellett táborozás.

Szeptember 6. Tolis mellett el. Duna mellett táborozás.

Szeptember 7. Hiane[2] nagy város előtt el.

Szeptember 8. Szombat, mi sem történik.

Szeptember 9. Mi sem történik.

Szeptember 10. Buda.

Szeptember 11. Pihenés Buda

Szeptember 20. Kezd a had a pesti oldalra átmenni.

Szeptember 25. Indulás.

Szeptember 26. 5 ½ m. lovak. Szép völgyek menet.

Szeptember 27. Szükség víz és élelemben, sok eső.

Szeptember 28. Szeged.

Szeptember 29. …cson a császár.

Szeptember 30. Tábor a Tiszánál.

Október 1-2. A nádor-ispán űzi a sereget.

Október 3: Péterváradnál.

Október 8. A készített hídon kezdődik az átkelés.

Október 10. Szalankemen.

Október 11. Vardein. Hok.

Október 12. Belgrád

November 13. Sztambul.

Földváron vette a szultán Buda kulcsait, odáig küldték eléje. (Kammerer 62. l. Zetsevi)

Pesten magyar urak tisztelegtek, Ezeknek Zápolya ígértetett királyul. (Kammerer 62. l. Szolaksade)

Pécs is átküldeti kulcsait. Lakosai a főpiacon mészároltattak le.

 

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára, XIV.6. Kammerer Ernő történész hagyatéka, Időrendi cédulák, 1526.

A borítóképen Than Mór: Mohácsi csata című festménye látható.

 

Összeállította: Asztalos Zoltán, segédlevéltáros

 

[2] Feltehetően Pécs városáról van szó.

[1] Ma Zalánkemén