A katedrától az Operaházig

Sárdy János kántortanító Dunaföldváron
2022.03.09.

 

Sárdy János a negyvenes évek egyik legnépszerűbb énekes-színésze volt, aki népszerűségét operett, és 1940-től filmszerepeinek köszönhette. Többször vendégszerepelt külföldön is. Vonzó külsejű, elegáns megjelenésű, szárnyaló tenor hangú énekes volt, aki kivételes színészi képességgel is rendelkezett.[1] Mielőtt országos hírnévre tett szert, nyolc évet töltött megyénkben, Dunaföldváron, ahol kántortanítóként tevékenykedett 1927 és 1936 között. Összeállításunkban az idén 115 éve született Sárdy János tanítói időszakának irataiból tallózunk.

Sárdy János Mihály 1907. július 26-án született a Tolna megyei Nagykónyiban. Édesapja, Sárdy János, vegyeskereskedést üzemeltetett a faluban, édesanyja Bucski Alojzia volt.[2] Édesapja munkája miatt vándorlásokkal teli, mozgalmas gyermekkorban részesült. Polgári iskoláit Szigetváron végezte, majd felvételt nyert a pápai tanítóképzőbe. [3]

A frissen végzett, húszéves fiatalember 1927-ben nyerte el a község kántortanítói állását. A dunaföldvári római katolikus iskolaszék 1927. szeptember 25-én tartott tanító-választó gyűlést, mivel az előző tanító, Kiss Ferenc lemondott, így megüresedett a tanítói állás. A gyűlésen jelen volt Buzsáky Imre iskolaszéki elnök, P. Fehér Péter külvárosi helyettes plébános, Auguszt István belvárosi segédlelkész, P. Hajós Márk külvárosi segédlelkész, valamint az iskolaszéki tagok is. Két pályázat érkezett az állás betöltésére: Gábor Pál pincehelyi rk. tanítóé, valamint Sárdy János rk. okleveles kántortanítóé. Az iskolaszék és egyben a választás elnöke, Buzsáky Imre felolvasta mindkét pályázó kérvényét, okmányait és minősítését. Miután az iratokat mindkét tanítónál rendben találták, titkos szavazást rendeltek el. Az eredmény egyöntetű lett: a beadott, összesen tizenkilenc szavazatból négyet Gábor Pál és tizenötöt Sárdy János kapott. Így választották meg az ifjú Sárdy Jánost a Dunaföldvári rk. elemi népiskola kántortanítójává. [4]

Az 1927. szeptember 25-én tartott tanító választó gyűlés jegyzőkönyve

 

A dunaföldvári róm. kat. elemi népiskola VII. sorszámú tanítói állomására pályázott tanítók minősítő táblázatából megtudhatjuk, hogy Sárdy János 1927. június 25-én, Pápán szerezte meg tanítói oklevelét. Az újdonsült tanító minősítése jó volt, előző állomáshelye nem volt, a tanítói mellett megszerezte a róm. kat. kántori képesítést is, valamint a családi állapota nőtlen volt. [5]

A dunaföldvári róm. kat. elemi népiskola VII. sorszámú tanítói állomására pályázott tanítók minősítő táblázata

Az iskola tanulóiról és tanítóiról 1929. december 27-én íródott kimutatásból kiderül, hogy Dunaföldváron a katolikus egyház öt különböző helyen tartott fenn elemi iskolát; a Belvárosi elemi népiskolát, a Leánytanintézetet, a Kossuth-téri, a Bölcskei-úti, valamint a Homokkülvárosi iskolákat. A pályakezdő fiatalember ezek közül az utóbbiban, a Homokkülvárosi iskolában bontogatta tanítói szárnyait. Az öt iskolaépületben összesen 1125 tanulóra 20 pedagógus jutott. Sárdy Jánost egy 41 fős létszámú, harmadik osztályos fiúkból álló osztály nevelésével-oktatásával bízták meg.[6]

Kimutatás a Dunaföldvári rk. elemi népiskola tanítóiról, tanulóiról, 1929.

1933-ban már a Belvárosi iskolában dolgozott, a Templom utcában, ahol egy meglehetősen nagylétszámú, 52 fős, hatodikos fiúosztály tanítója lett.[7]

Kimutatás a Dunaföldvári rk. elemi népiskola tanítóiról, tanulóiról, 1933.

Sárdy János kézírása az 1933/34 évi dunaföldvári iskolai anyakönyvben[8]

Sárdy már a pápai tanítóképzőben belekóstolt a műkedvelő színjátszásba, majd első munkahelyén erre további alkalmai is nyíltak. Kántortanítóként gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken, majd egy alkalommal egy városi ünnepségre volt hivatalos, ahol felfigyeltek rá, feltűnést keltett szép énekhangjával. Dunaföldváron abban az időben az Egyenlőségi Kör nevű egyesület keretében találkoztak a helyi szellemi élet képviselői. Egy nyugdíjas színész vezetésével rendszeresen tartottak műkedvelő színielőadásokat, irodalmi és dalesteket.[9] Első szerepe Dunaföldváron Kálmán Imre „Tatárjárás” c. operettjében volt, ahol Mogyoróssy huszár önkéntest alakította.[10]

Kálmán Imre „Tatárjárás” című operettjének előadása Dunaföldváron-teljes cikk

Sárdy János alakításának méltatása-részlet a cikkből

A felkérések hamarosan egyre gyakoribbá váltak. Autodidakta módon, és ösztönösen képezte színpadi mozgását és hangját, hogy a fellépéseken minél jobb, rátermettebb legyen. Tehetségének híre igen gyorsan túljutott Dunaföldvár határain is, és egyre gyakrabban hívták a megyeszékhelyre, Szekszárdra is alkalmi előadásokra.[11]

Sárdy hivatásos színi pályára vágyott, ezért Budapesten szeretett volna tanulni Rózsahegyi Kálmán magániskolájában, de ő óvta a biztos kántortanítói állás feladásától. A Magyar Királyi Operaház korrepetitora, Palotay Árpád viszont egy próbaéneklés után vállalta a képzését.[12]

Az Operaházban, a nem hivatásos operaénekesek bemutatkozóján is felfigyeltek kellemes orgánumára[13]

1936-ban lépett fel először az Operaházban, Erkel Ferenc „Bánk Bán” című operájában[14]

1936-ban tanítói állását felmondta, Budapestre költözött, s attól kezdve megállíthatatlanul haladt előre, s vált egy ország kedvencévé. Tagja volt a Magyar Királyi (majd Állami) Operaháznak, az Operettszínháznak, és több mint 15 filmben énekelt nagy sikerrel. [15]

1937-ben már Koncz István okleveles tanító vette át a tanítványait Dunaföldváron[16]

Reméljük, hogy a magyar opera-és operetténeklés különleges alakja, a magyar zenés film első sztárja később szívesen emlékezett vissza a Dunaföldváron töltött éveire és a Tolna megyében elért sikereire, melyek előkészítették művészi pályafutását.

 

 

Készítette: Kunné Tornóczky Andrea, levéltáros

 

Jelzet:

HU MNL TML VIII. 192. Dunaföldvár-belvárosi rk. elemi népiskola iratai, 33. d. Jegyzőkönyvek, 1927-1937; Anyakönyv 1933-1934

 

Felhasznált irodalom:

Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon, 1994

Kenyeres Ágnes: Magyar Életrajzi Lexikon, III. kötet, 1981

Dr. Czerny Károly: Dunaföldvár épített és természeti környezete képes krónikája, 2014



[1] Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon, 1994

[2] HU MNL TML XXXIII.60. Külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok, Nagykónyi születési anyakönyv másodpéldánya, 37./1907. akvi. bejegyzés

[3] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2017/08/08/uj-emlektablat-kapott-sardy-janos-szulofalujaban/

[4] HU MNL TML VIII. 192. Dunaföldvár-belvárosi rk. elemi népiskola iratai, 33. d. Jegyzőkönyvek, 1927.

[5] Uo.

[6] HU MNL TML VIII. 192. Dunaföldvár-belvárosi rk. elemi népiskola iratai, 33. d. Jegyzőkönyvek, 1929.

[7] HU MNL TML VIII. 192. Dunaföldvár-belvárosi rk. elemi népiskola iratai, 33. d. Jegyzőkönyvek, 1933.

[8] HU MNL TML VIII. 192. Dunaföldvár-belvárosi rk. elemi népiskola iratai, Anyakönyv, 1933-1934

[9] https://papageno.hu/featured/2018/09/sardy-janos-az-ifju-tanito/

[10] Tolnamegyei újság 1929. 03.03., 8. old.

[11] http://szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/sardy.htm

[12] Uo.

[13] Tolnamegyei újság 1934. 06.13., 3. old.

[14] Tolnamegyei újság 1936. 09.30., 2. old.

[15] Dr. Czerny Károly: Dunaföldvár épített és természeti környezete képes krónikája, 2014., 178. old.

[16] HU MNL TML VIII. 192. Dunaföldvár-belvárosi rk. elemi népiskola iratai, 33. d. Jegyzőkönyvek, 1937.

Utolsó frissítés:

2024.04.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges