Pest megye és a Rákóczi-szabadságharc

Jelenlegi hely

1 / 1

A nyomasztó adóteher és a katonaság visszaélései miatt szenvedő parasztság és köznemesség 1703-ban tömegesen csatlakozott Rákóczi Ferenc szabadságharcához.

A kuruc csapatok előretörését a császári hadvezetés 1703 őszén a Duna vonalánál tudta megállítani, ami egyet jelentett Pest megye kettészakadásával. A Duna jobb partján fekvő területek és a Csepel-sziget (Pilisi járás) a szabadságharc egész ideje alatt a király oldalán maradtak, a bal parti területek (Kecskeméti, Váci és Solti járás) ellenben csatlakoztak a kuruc mozgalomhoz. A megosztottság oka abban rejlik, hogy Budán, a korabeli Magyarország egyik legjobban megerősített várában tekintélyes császári helyőrség állomásozott, amely biztosítani tudta a Pilisi járás területének felügyeletét. A kettészakadás azonban nem egyszerűen az eltérő felügyeletet jelentette: 1711-ig a területen külön "kuruc" és "labanc" megye működött, mindkettő önálló tisztikarral.

A szabadságharc évei nagyon súlyos anyagi és emberáldozatokat követeltek a helyben maradt lakóktól. A szembenálló erők az épületeket feldúlták, az élelmet és takarmányt elkobozták. A császári szolgáltban álló rác martalócok sokszor válogatás nélkül ölték a falvak és városok lakóit. Ehhez járult hozzá, hogy 1709-től a pestis tizedelte meg a megye népességét. A nyolc évig tartó háború és a járvány Pest megye lakosságának csaknem 1/4-ét pusztította el a becslések szerint.

A válogatott dokumentumok közül az első három a királypárti vármegye elé tornyosuló nehézségekbe (rácok pusztításai, pestisjárvány) és országgyűlési munkájába enged bepillantást.

A kuruc megye iratanyagából érdemes kiemelni II. Rákóczi Ferenc pátensét, amelyben megtiltja híveinek, hogy részt vegyenek az 1708. évi országgyűlésen. Gróf Bercsényi Miklós, a kuruc sereg főparancsnoka gondoskodott csapatai ellátásáról, ezért rendszeresen küldött adófizetési felszólításokat Pest megyének, amelyre szintén láthatnak példát a kiállított anyagban. Végezetül e terhek nagyságrendjének érzékeltetésére bemutatjuk a megye 1709. évi adókivetési jegyzékét.

Jelzet:

PML IV. 1-c/2. 1707/No. 2. 1. r.

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

1707. január 5.

Megjegyzés:

Jelentés a rácok pusztításával kapcsolatos tárgyalásokról: Lasztóczy László, Pest megye bécsi ügyvivője (ágens) jelzi, hogy átvette az alispán levelét, amelyben a rácok kilengéseiről van szó. A Magyar Kancellária közbenjárására megígérte a Haditanács, hogy a megyét megsegíti. A Haditanács elismeri, hogy nem tud fellépni a rácok kilengései ellen, mert a szerbek megfékezhetetlenek. Erről a Habsburg Monarchia legfontosabb hadügyi kormányszervénél, az Udvari Haditanácsnál így nyilatkoztak: „amint hogy a Felséges Hadi Tanács ürömest kívánnya abban a nemes vármegyit segíteni, csak lehessen mód benne, és írt is alá a tudva levő generálisoknak, de meg vallja azt is, hogy ollyan istentelen, effrenata (zabolátlan) natio mostani időben azon rácság, hogyha csak mindeniknek egy-egy fegyveres német nem áll a háta meget, lehetetlen, hogy tellyességgel mindennemű excessusok (kihágások) avocaltassanak (visszatartassanak)” Tudta? A 17. és 18. században nagyon sok magyar megye alkalmazott Bécsben ügyvivőket, hogy a törvényhatóság ügyes-bajos ügyeinek elintézésében a lehető leggyorsabban lépjenek fel a Habsburg Monarchia bécsi székhelyű központi kormányszerveinél.

Jelzet:

PML IV. 1-c/2. 1710/No. 8. 1. r.

Keletkezési hely:

Buda

Keletkezési idő:

1710. július 21.

Megjegyzés:

Jelentés a pestisjárvány terjedéséről: A pestisjárvány az előző esztendőben Pest megye Dunán inneni részén csaknem tizenötezer embert pusztított el. A járvány 1710-ben terjedt át a dunántúli területekre, ahol több falu szinte teljesen elnéptelenedett. A járványhelyzet feltérképezésére kiküldött orvosok közül kettő már meghalt, egy pedig megfertőződött. Noha a vidéki lakosok orvosi segítséget kérnek, de a két szabad királyi városban, Pesten és Budán nem található olyan személy, aki vállalkozna a gyógyító munkára. Ezért fordul most a megye a kancelláriához, hogy küldjön orvosi segítséget a járvány terjedésének megakadályozására. Tudta? A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben pusztító járvány után a pestis még egyszer visszatért Magyarországra az 1730-as évek végén. Ezt követően csaknem száz évig nem fordult elő újabb nagy áldozatokat követelő epidémia, az 1830. évi koleráig.

Jelzet:

PML IV. 1-f. 1709–1710. csomó. 10. v.

Keletkezési hely:

Buda

Keletkezési idő:

1709. június 4.

Megjegyzés:

Imre János alispán levele a megye országgyűlési követéhez: Imre Jánost az alábbi szavakkal fenyegette a császári hadak ellátásáért felelős Schweidler budai főhadbiztos: „Vae iterum vae erit vice comiti.” „Jaj és ismét jaj lesz az alispánnak.” Az alispán kérte Laczkovich országgyűlési követet, hogy forduljon Esterházy Pál (1635–1713) nádorhoz és más udvari méltóságokhoz közbenjárásért a hasonló fenyegetések megszüntetése érdekében. Tudta? A királypárti nemesség és lakosság csaknem azonos módon szenvedett a császári katonaság fegyelmezetlenségétől, mint a kurucok. A szembenálló oldalakon küzdő magyarok céljai sokszor alig tértek el egymástól, csupán a cél eléréséhez szükséges eszközök megválasztásában gondolkodtak másként.

Jelzet:

PML IV. 73. Mr II. R. 8. f.

Keletkezési hely:

Nagykároly (Carei, Románia)

Keletkezési idő:

1708. február 19.

Megjegyzés:

Rákóczi Ferenc levele: Eredeti, papír, papírfelzetes viaszpecséttel (40.4 cm x 32.6 cm) Tartalom: II. Rákóczi Ferenc fejedelem a német nemzet csalárdsága miatt nem engedi kuruc nemesek számára az országgyűlési részvételt, és a szabadság kivívásáig tartó küzdelemre buzdít. Tudta? Az 1708-ban összehívott "labanc" országgyűlés három ülésszakban 1715-ig dolgozott, amelynek munkáját a háborús helyzet, a pestisjárvány és I. József (1705–1711) halála is megakasztotta.

Jelzet:

PML IV 73. Mr. II. B. 20. v.

Keletkezési hely:

Ocsova (Zólyom megye, ma: Očová, Szlovákia)

Keletkezési idő:

1708. március 16.

Megjegyzés:

Bercsényi Miklós levele adószedés tárgyában: Bercsényi Miklós követeli, hogy Pest megye küldje el hadainak a kassai gyűlésen megállapított adó összegét (mintegy 63 616 Ft). Tudta? Rákóczi államában az abszolút monarchia és a rendi királyság intézményei is megtalálhatók voltak. A kuruc állam nagy létszámú, állandóan fegyverben tartott hadsereg felett rendelkezett, de a fenntartásához szükséges adó megajánlása mindvégig az országgyűlés, azaz a nemesség hatáskörében maradt.

Jelzet:

PML IV. 73. Sz. 140 v.–141. r.

Keletkezési idő:

1709. Pontosabb keltezés nem állapítható meg.

Megjegyzés:

Pest megye 1709. évi hadiadó-befizetési és katonaállítási lajstroma: A jegyzék szerint a megye településeinek minden 50 Ft adó után még egy gyalogos katonát is ki kellett állítania. Tudta? Rákóczi Ferenc állama megvalósította a közteherviselést, mivel a nemesség adómentességét 1707-ben megszüntette. A dokumentumon szereplő dica kifejezés az adófizetés alapjául szolgáló meghatározott vagyon vagy jövedelemforrás átszámítási kulcsa. Az állatállomány, valamint gabonatermények meghatározott mennyisége alkotott egy dicát, azaz egy adóegységet. A szó jelentése rovás, amelynek kapcsolata az adóztatással a középkor századaiban gyökerezik. A királyi adószedők ekkoriban az adóköteles jobbágyporták számát az erre a célra használt botokon rovásokkal jelölték. Erre az adókivetési tevékenységre utal a „sok van a rovásodon” kifejezésünk.