Kossuth Lajos és az 1848/49-es szabadságharc szétszóródott relikviái
A 19. század végén három településen, Budapesten, Aradon és Kolozsváron is létezett 1848-49-es ereklyemúzeum. Az aradi és a kolozsvári múzeum a közönség általi gyűjtésből és adakozásból valósult meg, a budapesti pedig gróf Kreith Béla újságíró, ereklyegyűjtő vállalkozásának eredményeként.
Cegléd város polgármesterének iratanyagában lelhető fel gróf Kreith Béla, mint az 1848/49-es szabadságharc ereklyemúzeum igazgatójának 1894. március 3-án írt levele, melyben támogatásért fordult Cegléd városához.
Támogatást kérő levelében beszámol arról, hogy 8 éve gyűjti a szabadságharcra vonatkozó tárgyakat, képeket, fegyvereket. Hosszan ecseteli a múzeum nehéz helyzetét és hazafiságára apellálva kéri az anyagi támogatást.
Ceglédre vándorkiállítás céljából érkeztek, de sajnálattal konstatálta, hogy a kiállítás első hetében a látogatók száma igen elenyésző volt. A 20 krajcáros belépőt 10 krajcárra csökkentették le, így szemléltetésképpen számukra akkor lenne nyereséges a kiállítás, ha Cegléd összes lakosa megtekintené azt.
Megemlíti Kossuth Lajost, aki Cegléden kezdte meg dicsőséges körútját és méltatja a város lakóinak műveltségét. A múzeum számára 500 forintnyi összeget szeretne kérni, ennek fejében a kiállítást ingyenessé tenné, így lehetőség adódna arra, hogy a szegényebb réteg és az iskolák is megcsodálhatnák a dicső szabadságharcunkra vonatkozó emléktárgyakat.
Gubody Ferenc Cegléd polgármestere a kérelmet a közgyűlés elé terjesztette azzal a javaslattal, hogy 100 forint támogatást szavazzanak meg, de a kiállítás ingyenessé tételére nem tartanak igényt.
A közgyűlés az 1894. március 8-án kelt 2395/1894. számú határozatával gróf Kreith Béla kérelmét megfelelő alap hiányában elutasította.
gróf Kreith Béla 1894. július 21-én a Ceglédi Kisdedóvoda Egylet Elnöksége felé is támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatás viszonzásaként Kossuth Lajos életnagyságú nyomtatott képéből ajánlottak fel pár példányt az egylet számára, valamint annak lehetőségét, hogy az adományozók neveit kifüggesztenék a múzeumban. A levélhez mellékelték a legnagyobb magyarnak, Kossuth Lajosnak Torinóból írt levelét, amelynek felolvasását kérték az egylet ülésén. Ezen levelet Kossuth, a turini remete akkor írta a múzeumnak, amikor haragra lobbant amiatt, hogy Budapest helyett Aradon és Kolozsváron akarták szétforgácsolni az 1848-49-i ereklyéket. Véleménye szerint ezeknek a tárgyaknak egy helyen kell lennie, az a hely pedig kétség nélkül csakis a főváros lehet.
Az egylet válaszáról nem maradt fent írásos feljegyzés levéltárunkban.
gróf Kreith Béla nem adta fel, hogy pénzt szerezzen szeretett múzeumának, 1895-ben egy újabb kérelemmel fordult Cegléd városához. A levélben hivatkozik az 1894-ben kellő alap hiánya miatt elutasított kérelmére és bízik benne, hogy más városok és községek példáját követve Cegléd Város Tanácsa is csatlakozik az adományozók sorába. Így esély maradna arra, hogy a hazáért mártírhalált szenvedett vértanúk és vitézek emlékeinek Pantheona továbbra is fennállhasson és eme Pantheon csarnokában a hazaszeretetet és az önfeláldozás erényeit tanulhassa és ismerhesse meg a mai és a jövő nemzedék.
A kiállításon az emberek megcsodálhatják szabadságharcunk tábornokainak arcképeit és a csaták képeit olajfestményeken, ezenkívül nyomtatott plakátokat, képeket, honvédruhákat, fegyvereket, zászlókat és egyéb számos nagybecsű ereklyéket. A kiállítás őrei 1848—49-iki honvédruhát és fegyvereket viselnek.
Cegléd polgármestere a közgyűlés elé terjesztette a kérelmet, amely azt költségvetési fedezethiány miatt újból elutasította.
Essék szó röviden gróf Kreith Béla életéről és a múzeum további sorsáról.
1851. május 8-án született Aradon. Apja, gróf Kreith Ede honvéd főorvosként szolgált az 1848/49-es szabadságharcban.
Kreith Béla öt évet töltött a cs. kir. 2. huszárezredben mint szakaszvezető. Később feltalálóként vált ismertté, több találmányára is szabadalmat kapott. Bécsbe költözött és itt határozta el, hogy összegyűjti a még megszerezhető, 1848-49-es szabadságharc ereklyéit. Gyűjteményét a budapesti Vigadóban állította ki, mely 1800 példány nyomtatott képet, 400 olajfestményt, 200 oklevelet, kevés híján 800 darab fegyvert, ruhákat és könyveket tartalmazott.
Az ereklyemúzeum fenntartása és üzemeltetése jelentős anyagi nehézségekkel járt. 1894-ben a Magyar Kormány 489 iratot és 1404 nyomtatványt vásárolt meg összesen 3000 forint értékben a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Az állami vásárlás nem jelentett megoldást, gróf Kreith Béla 1909. június 29-én kelt, a miniszterelnökhöz fogalmazott levelében a bírói zár alá került gyűjtemény megmentését kérvényezte. Az állami vásárlásból kimaradt tárgyak szétszóródtak, a Magyar Nemzeti Múzeumba került anyagok is különböző helyekre kerültek, a festmények a Történelmi Képcsarnokba, az iratok és nyomtatványok az Újkori Történeti Tárba. Sajnálatos módon ma már csak leírókartonjaik emlékeztetnek arra, hogy volt valaha egy ereklyemúzeum, melynek története és gyűjteményei feldolgozatlanok maradtak az utókor számára.
Pogányné Samu Éva
Forrás:
HU-MNL PML V. 73. b. Cegléd város polgármesterének iratai XIX. 216/1894., XIX. 358/1894., XIX. 627/1894.
Felhasznált irodalom:
Arcanum Kézikönyvtár/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József
Országos Széchenyi Könyvtár – Múzeumcafé 75/76. szám Basics Beatrix: Az 1848-49-es Szabadságharc Ereklyemúzeumai
Új hozzászólás