„Beszélő” gyászjelentések

Varga Ildikó levéltári asszisztens írása "Élet a régi Nagykőrösön" facebook csoportban
2020.06.11.
A gyászjelentések, gyászlevelek adják, adták hírül a rokonságnak, barátoknak a szomorú hírt a közeli vagy távoli ismerős elvesztését, formális keretek között.
A családfakutatóknak levéltárunkban az egyik legnagyobb kincs a gyászjelentések-gyűjteménye. 1982-ben Molnár Ferencné adta át levéltári megőrzésre a több ezer darabból álló gyűjteményét. A generációkon át megőrzött gyászjelentések nem csak nagykőrösi vonatkozásúak. Megtalálhatók közte sárospataki, debreceni kollégiumok tanárainak, illetve országos hírű embereknek a gyászhírei is az 1860-as évektől.
Az intézményünket felkereső családfakutatók számára elsődlegesen ezt a gyűjteményt szoktam ajánlani, kezdő lépésként. A gyászjelentések, gyászlevelek számtalan adatot tartalmaznak, „beszélnek”!
A nagykőrösi Szűcs nevű családok gyászjelentéseinek bemutatásával szeretném szemléltetni, hogy milyen fontos információkat tudhatunk meg egy-egy gyászjelentés elolvasásával.
A gyermekek, lányok, asszonyok, férfiak gyászjelentéseinek alapadatai megegyeznek, vannak azonban olyan adatok, küllemi formák, amik mások, attól függően, hogy kinek a halálhíréről adnak tájékoztatást.
 
Alapadatok:
  • Az elhunyt neve.
  • Az elhunyt kora (ebből az adatból kiszámítható, hogy mikor született).
  • Az elhalálozás dátuma.
  • A gyászház megjelölése, ahonnan a temetőbe kísérték utolsó útjára (általában az a hely, ahol még életében lakott).
  • A halál okának feltüntetése (így tudomást szerezhetünk arra vonatkozóan, hogy milyen jellemző, esetleg örökletes betegségek voltak a családban).
  • Temetés dátuma, helye. A felekezeti temető és a szertartás feltüntetéséből következtethetünk arra, hogy melyik felekezeti anyakönyvekben érdemes a családkutatást tovább folytatni. (Ez nem minden esetre jellemző, vannak kivételek is).
  • Minél korábbi egy gyászjelentés annál több adatot tartalmaz a családi kapcsolatokra vonatkozóan. Az elhunyt nagyszüleinek, szüleinek, férjének, feleségének, gyermekeinek, nevelt gyermekinek, menyeinek, vejeinek, sógornőinek, sógorainak unokáinak, dédunokáinak, testvéreinek a neve mellett a hozzátartozói kapcsolatot is feltüntették. Előfordult, hogy a gyászoló személy nevénél azt is odaírták, hogy éppen hadifogságban van.
  • Az előneveket gyakran csak egy betűvel jelezték. A felbontás ritkábban szerepelt a gyászjelentéseken. (D. Szűcs-Dabizs Szűcs)
  • Az elhunyt vagyoni helyzetének megállapítására utalhat, hogy mennyire díszes, vagy dísztelen, mennyi adatot, gyászverset tartalmaz egy-egy gyászjelentés.
 
Gyermekek gyászjelentései:
Angyalkákkal, ritkán színes képekkel, csipkézett széllel, domborított formában díszítették. Gyakran a gyermeknek csak a becézett utónevét tüntették fel. A nagyszülők, szülők, testvérek nevein kívül kevés esetben írták rá a többi családtag nevét is.
 
Lányok, asszonyok gyászjelentései:
Az asszonynév mellett szerepelt, a leánykori név, illetve az, hogy özvegy. Fontos adat az özvegység éveinek száma, innen megtudhatjuk, hogy mikor halt meg a férj.
 
Férfiak gyászjelentései:
A férfiak gyászjelentéseinél jellemző, hogy az elhunytnak több gyászjelentést is készítettek. Jó példa erre Szűcs Ambrus, nagykőrösi városi képviselő, földbirtokos a református egyház presbitere, a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár igazgatósági tagja, akinek a családi gyászjelentésen kívül is készült gyászlapja. Így megtudhatjuk, hogy hol dolgozott, milyen funkciókat töltött be élete során.
Szűts Antal 1848-49-es honvéd tizedes gyászjelentésén láthatjuk, hogy ts-el írták a nevét és megtudhatjuk a rendfokozatát.
A mesterségek, foglalkozások megemlítésére vonatkozóan is találunk példát: Szűcs Ferenc műlakatos mester, V. Szűcs Sándor a Nagykőrösi Híradó főszerkesztője, Szűcs Dénes ref. népiskolai tanító gyászjelentésében.
Az 1930-as évek után egyre kevesebb információt tartalmaztak, egyre dísztelenebbé váltak a gyászjelentések. A méretük is sok esetben megváltozott a korábbi nagy méretű (A/4) gyászlapokat felváltották a kisebb (A/5) méretűek. Gyakran kézírással töltötték ki az előre kinyomtatott formát.
Természetesen nem minden nagykőrösi család gyászjelentése került be levéltárunk őrizetébe és a számuk is változó. Előfordul, hogy több mint 90 gyászlevelet őrzünk egy családi névre vonatkozóan de olyan is van, hogy egyet, vagy egyet sem.
Több ízben felvetettem Dr. Böőr Lászlónak, fióklevéltárunk volt vezetőjének, hogy érdemes lenne egy kiállítást rendezni a gyászjelentésekből. Bemutatni városunk lakóinak a gyászjelentések tartalmi, formai változásait, „szépségeit”. Minden esetben furcsának találta az ötletemet. Azzal érvelt, hogy gyászjelentésekből még nem rendeztek kiállítást.
Mint mindennek megvan a maga szépsége, úgy gondolom ennek is! Aki egyszer átlapozta a több mint ezer darabból álló gyászjelentés-gyűjteményünket rádöbbenhet arra, hogy ezek a lapok mennyi értékes adatot tartalmaznak „Beszélnek”! A levéltárban eltöltött 37 évem alatt nem találtam még egy olyan irattípust, ami ennyi adatot tartalmazna egy családra vonatkozóan egy oldalon.
A gyászjelentések az életutak, családtörténetek mellett társadalomtörténeti tanulságok levonására is alkalmasak.
 

Utolsó frissítés:

2020.06.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges