A megtorlás

Jelenlegi hely

1 / 1

A szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok mindent elkövettek, hogy kézre kerítsék az egykori „pártütők” minisztereit, kormánybiztosokat, vezető beosztású katonákat, hivatalnokokat. Pest megye hivatali karát sem kerülte el a bosszú. Szeles Lajos másodalispánt először halálra, majd 15 évi börtönre ítélték. Büntetésének végrehajtása alatt a börtönben halt meg. Károlyi István grófot a Károlyi-huszárezred kiállítása és a szabadságharc jelentős anyagi támogatása miatt 2 év börtönre és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

A Pest megyei, (gödöllői) születésű Török Ignác tábornokot 1849. október 6-án nyolc másik vezető tábornokkal együtt akasztatta fel Haynau Aradon. Pest megye azon képviselői, akik részt vettek a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásában (Halász Boldizsár, Patay József, Simonyi János) hosszabb-rövidebb börtönbüntetést kaptak.

Az osztrák hatóságok részletes személyleírásokat adtak ki, amelyek tartalmazták a körözött személy hozzávetőleges életkorát, a forradalom alatt betöltött funkcióját, külső ismertetőjeleit. Kiderül, hány nyelven beszéltek, milyen volt a járásuk, tekintetük, milyen a gesztikulációjuk. Gyakran még öltözködésükről is megadnak néhány részletet.

Jelzet:

IV. 106-b. V. kútfő. 1. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1849. október 23.

Megjegyzés:

Utasítás honvédek összeírásáról: A forradalomban részt vettek összeírását elrendelő alispáni leirat. Tudta? Minden alispán megkapta azt az utasítást, amelyben elrendelték: a forradalmi hadseregben részt vettekről a megyei adminisztráció készítsen táblázatos kimutatást. Ebben a legapróbb részletekig be kellett számolni, hogy kik, hányan, meddig és milyen minőségben harcoltak a forradalom hadseregében. A rendelet végrehajtására Madarassy László alispán nem egészen egy hónapot kapott.

Jelzet:

XV. 3. sz. n. irat.

Keletkezési idő:

1850. október 19.

Megjegyzés:

Magyar Hírlap 1850: A szabadságharccal kapcsolatos újságcikk a Magyar Hírlap 1850. október 19-én megjelent számban. Tudta? A Magyar Hírlap még 1849 őszén indult, mint az osztrák kormány érdekeit képviselő lap. A cikk hangvétele is ennek megfelelően íródott.

Jelzet:

IV. 106-b. V. kútfő. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1849.

Megjegyzés:

Kossuth Lajos személyleírása. Részlet a császáriak által kiadott körözési listából. Tudta? Kossuth Lajos „kis csinos szájú, szép teljes fogú” férfi volt. A legrészletesebb leírás magáról Kossuthról van, akit Bécsben Ausztria első számú közellenségeként tartottak számon. Ha hihetünk a körözvényben írottaknak Kossuth igazi poliglott volt: beszélte a francia, az olasz, a latin, a német, a szlovák és az angol nyelvet, bár ez utóbbit nem említi a leírás. Érdekes, hogy Kossuth születési helyeként Jászberényt jelölte meg az irat Monok helyett.

Jelzet:

IV. 106-b. V. kútfő. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1849.

Megjegyzés:

Petőfi Sándor és Perczel Mór személyleírása. Részlet a császáriak által kiadott körözési listából. Tudta? "Perczel Mór – legutóbb tábornok, előbb cs. kir. tiszt, és országgyűlési követ 36-37 éves Tolna megyei Bonyhádi születésű, Rkath. (értsd: római katolikus) nős, közép, gyengés testalkatú, hosszas sovány képű, egészséges arczszinű, magas homlokú, barna hajú, kék szemű, barna szemöldökű, kissé görbés orrú, rendes szájú, ép, de sárgás fogú, kerek állú, teljes szakállú, beszél magyarul németül francziául, és egy kissé himlőhelyes ábrázatú.” A korban messze nem volt egyértelmű a polgárok születési helye. Például Petőfi Sándor születési helyével sem voltak tisztában a hatóságok: a körözési leírásban a költő-forradalmár születési helyét Erdélybe tették.

Jelzet:

IV. 106-b. V. kútfő. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1849.

Megjegyzés:

Irányi Dániel személyleírása. Részlet a császáriak által kiadott körözési listából. Tudta? Nyelvismeret tekintetében Kossuthtal Irányi Dániel, egykori Sáros megyei kormánybiztos, országgyűlési képviselő és titkár veszi fel a versenyt. Nyelvtudásban Irányi kevés híján beérte Kossuthot, de ő „csak” németül, lengyelül, szlovákul és angolul tudott.

Jelzet:

IV. 106-b. V. kútfő. sz. n. irat

Keletkezési idő:

1849.

Megjegyzés:

Nyáry Pál személyleírása. Részlet a császáriak által kiadott körözési listából. Tudta? Nyáry, aki 1848 tavaszán Pest-Pilis-Solt vármegye Közbátorságra Ügyelő Választmányának elnöke volt, a megye ráckevei kerületéből lett országgyűlési képviselő 1848 nyarán. Később az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, majd elnökhelyettese. Ő volt az, aki Kossuth 1848. július 11-i, úgynevezett megajánlási beszédekor – be sem várva annak végét – felemelkedett és elsőnek kiáltotta: „Megadjuk!”. Körözési leírásában a következőket olvashatjuk: „[…] 48-50 éves, Pest megyei születésű, reform. vallású nőtlen magas termetű és vaskos, kerek teljes kövér képű, barnás arcz szinű, magas kerek homlokú, fekete őszbevegyült hajú, fekete nagy szemű, erős szemöldökű, szabályos orrú és szájú teljessorfogú, kerek állú, bajusz és rövid szakállú, beszél magyarul, németül és diákul (értsd: latinul), himlőhelyes, fennhangon beszél, járása közönségesen lassú, tekintélyes, közönséges frakkot visel.” Nyáryt 1851. október 7-én halálra, majd kegyelemből 6 évi börtönre ítélték. Szabadulása után birtokain gazdálkodott. 1860-ban az újjáalakuló Pest vármegye alispánja lett. A Teleki-féle Határozati Párt meghatározó egyénisége volt, később tagja a kiegyezést előkészítő, ún. 67-es bizottság egyik albizottságának. 1871-ben hunyt el.