A Magyar Udvari Kancellária a 16–19. század közötti időszak egyik legfontosabb központi hivatala volt, amely az uralkodó mellett működött. A Magyar Kancellária központi iratainak fennmaradt levéltára (A 35 – Conceptus expeditionum, 1527-1770) kiváló forrásul szolgál a korabeli kormányzat, közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének tanulmányozásához.

Jó hír, hogy a kancellária 1770 és 1848 között keletkezett központi iratait a jövőben hasonlóképpen kutathatjuk majd. A kancelláriai levéltár A 39 – Acta generalia állagához tartozó segédkönyvek a következő ütemben kerülnek fel az Elektronikus Levéltári Portálra.

Az iratok között azok a többségében latin nyelvű fogalmazványok találhatók, amelyeket a kancellária készített az uralkodó nevében a különféle magánosoktól vagy hivataloktól érkezett beadványokra (pl. királyi rendeletek, kinevezések, cím- és rangadományozások, betelepítések, infrastrukturális fejlesztések stb.) válaszul.

A mintegy 635 doboz terjedelmű, 76,3 iratfolyóméternyi anyagban az eligazodást a segédkönyvek segítik. 1690-től az iratok nyilvántartásaként vezetett 60 kötetből álló lajstrom- és mutatókönyv-sorozat mindeddig csak mikrofilmen, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai kutatótermében volt kutatható.

Az online kutatható segédkönyvek segítségével akár otthonról is kiválasztható az adott témakörhöz tartozó iratok levéltári jelzete. A kutatási témához illeszkedő iratok kiválasztása a segédkönyvekben található címszavak és rövid tartalmi kivonatok alapján lehetséges.