A trianoni békeszerződésben leírt határvonalat térképen is rögzítették (1921:XXXIII. tc. 27–28. cikk). A megjelölt határokat a helyszínen határrendező, határmegállapító bizottságok tűzték ki (1921:XXXIII. tc. 29. cikk). A bizottságokat a szerződés életbeléptetése után alakították ki a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak, valamint az érdekelt államoknak a képviselőiből (1921:XXXIII. tc. 43., 46., 50., 71. cikk). 1921-ben négy határmegállapító bizottság kezdte meg működését: a magyar–osztrák, a magyar–csehszlovák, a magyar–román és a magyar–jugoszláv határmegállapító bizottság, amelyek 1924-re, illetve 1925-re fejezték be munkájukat. A bizottságok több feladatot kaptak: megállapították a békeszerződésben leírt politikai határvonalat, azaz elhatárolták az államterületeket és kijelölték a határvonalat a terepen (delimitáció); kitűzték a határt, vagyis felállították a határjeleket és állandósították ezeket a terepen (demarkáció); végül felmérték (háromszögelés, sokszögelés, szintezés révén ) és térképezték a határvonalat. A műszaki munkálatok elvégzéséhez az érdekelt országok biztosították a geodétákat és a térképészeket, Magyarország az Állami Földmérés (az Országos Kataszteri Felmérés jogutódja) állományából rendelte a háromszögelő mérnököket és a földmérőket a határmegállapításhoz, a térképészeket pedig az Állami Térképészettől (később Honvéd Térképészeti Intézet). Románia például nem rendelkezett megfelelő számú képzett szakemberrel, így a műszaki munkálatok nagy részét a magyarországi geodéták végezték.

Statisztikai kimutatás a Magyarország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság közötti országhatáron végzett műszaki munkálatokról, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 2. No. 8.

Határkövek a magyar-osztrák határleírásából, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 3. Fasc. 1. No. 7. C/VI.

A törvény értelmében azonban nem csak a szakembereket kellett biztosítani, hanem: „A különböző érdekelt Államok kötelezik magukat, hogy a bizottságok rendelkezésére bocsátják a munkához szükséges összes okmányokat, nevezetesen a jelenlegi vagy volt határok megjelölésére vonatkozó jegyzőkönyvek hiteles másolatát, az összes meglevő nagyméretű térképet, a geodéziai adatokat, a megtörtént, de nyilvánosságra nem hozott helyrajzi felvételeket, a határfolyók árterületére vonatkozó felvilágosító adatokat.

Ezenfelül arra is kötelezik magukat, hogy utasítani fogják a helyi hatóságokat, hogy a bizottságok rendelkezésére bocsássanak minden okmányt, nevezetesen tervrajzokat, katasztereket és telekkönyveket, továbbá hogy a bizottságoknak kívánatra a tulajdonjogi viszonyokra, a gazdasági forgalom irányaira vonatkozó adatokat és minden egyéb szükséges felvilágosítást megadjanak.” (1921:XXXIII. tc. 31. cikk)

A határmegállapítás (delimitáció) során keletkezett térkép a Perény, Him és Felsőlánc környékéről

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 1-C/29.

A határmegállapítás (delimitáció) során keletkezett térkép Miglécnémeti környékéről

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 1-C/17.

A határfelmérés alapját az 1850-es évektől a kataszteri felmérés céljára létrehozott háromszögelési hálózat képezte. A határmegállapító munkákhoz már meglévő topográfiai, vízrajzi és kataszteri térképeket is felhasználtak. A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság összegyűjtötte a kataszteri térképek fényképészeti eljárással előállított másolatát és a községi határleírásokat a kataszteri térképtárakból (Pozsony, Kassa, Budapest), a birtokvázlatokat és kataszteri telekkönyveket a csehszlovákiai és magyarországi pénzügyigazgatóságoktól. A Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal és az Ausztriával közös határszakaszon is kataszteri térképek szolgáltak a műszaki munka alapjául. A román határrészen a magyar szakemberek nem tudták a kataszteri térképeket használni, arra hivatkoztak, hogy a román megszállás alatt a román hadsereg elvitette a budapesti térképtárból az adott területre vonatkozó összes térképet.

A határvonalat a bizottságok szakaszokra osztották, ez megkönnyítette a munka tervezését és ellenőrzését, valamint az elszámolást. A békeszerződés által előírt határleírásokat és térképeket (1921:XXXIII. tc. 35. cikk) is ezen határszakaszok szerint állították össze és nyomtatták ki. 1924-ben elkészültek a magyar–jugoszláv és a magyar–osztrák határvonalnak, 1925-ben pedig a magyar–csehszlovák és a magyar–román határrésznek a dokumentumai.

A határtérképek a határkijelölések és a határfelmérések térképei. Ezek olyan tematikus térképek, amelyek célja a határjelek és a határvonal pontos és részletes ábrázolása. A trianoni határtérképeken a határjeleket pontszerűen ábrázolták, a határjeleket és háromszögelési pontokat típus szerint megkülönböztették, ugyanis az országhatáron a határjelek gyakran egyben háromszögelési pontok is. A határvonalat alaprajzszerűen, felülnézetes, vonalszerű elemekkel ábrázolták, esetleg színes határszalaggal kiemelték. A terepet a határ mentén mindkét oldalon egy keskeny sávban dolgozták ki, csak a fontosabb terepalakulatokat, természetes és mesterséges tereptárgyakat tüntették fel, mint például községi és birtokhatárt, csatornát, árkot, bevágást, töltést, közlekedési útvonalakat és művelési ágakat.

Jelmagyarázat a magyar–román 1:5000 méretarányú térképhez, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 2-1/2.)

Jelmagyarázat és áttekintő térkép a magyar–osztrák határ 1:2880 méretarányú térképéhez, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 3. Fasc. 1. No. 11-A-a1.

Jelmagyarázat és áttekintő térkép a magyar–csehszlovák határ 1:2880 méretarányú térképéhez, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 10-2-1.

A határvonalról egy általános („Description générale …”) és egy részletes határleírást („Description détaillée …”) készítettek. A részletes határleírás tartalmazhatja a határkövek számát, típusát és anyagát, a sokszögpontokat, a háromszögelési pontokat, a határvonal leírását – határkövek távolságát, a határvonal törési szögét a két pont között, a vetületi adatokat, a szintezési adatokat, a határvonal helyszínrajzát –, a térképek szelvényszámait, a határkövek koordinátáit, geodéziai adatokat, a Duna-szakasz határleírásánál vízrajzi adatokat. A magyar–jugoszláv határleírás nem ennyire aprólékos, a végén egy megjegyzés is olvasható: „Eltérés esetén a szöveg és a térkép adatai között a térkép adatai a mérvadók.”

Az egyes országhatárrészekről némileg eltérő formátumú térképek és különböző részletességű leírások keletkeztek. A magyar–csehszlovák határról készült egy kisebb méretarányú (1:25 000) áttekintő térkép és egy nagyobb méretarányú (1:2880, 1:5000) határtérkép. Az utóbbinál a II. szakaszt, vagyis a Dunát tartalmazó részt 1:5000 méretarányban is kinyomtatták, mivel ezek megszerkesztéséhez a Vízépítészeti Igazgatóság 1:5000 méretarányú térképeit használták. A szelvényeket a prágai katonai földrajzi intézet (Vojenský zeměpisný ústav) állította elő.

A somoskői várnál lévő határjel (VIII.13 10a), 2010

Forrás: Kovács Olivér, muemlekem.hu

A somoskői vár környéke a magyar–csehszlovák határ 1:25 000 méretarányú térképén, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 8-2-34.

A somoskői vár környéke a magyar–csehszlovák határ 1:2880 méretarányú térképén, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 10-8-2-4.

A somoskői vár környékének határleírása, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 7-8/14.

A magyar-román határ térképét (1:5000, 126 szelvény) atlasz formájában sokszorosították, egy tékába helyezték a címlappal, az áttekintő térképpel (1:375 000) és a jelmagyarázattal együtt. Az általános és a részletes határleírás mellett erről a határrészről geodéziai pontleírás is készült.

A magyar–csehszlovák–román hármashatár fényképe, 2013

Forrás: MTI/Balázs Attila

A magyar–csehszlovák–román hármashatár, fő határoszlop és közbeiktatott kő rajza a határokmányokban, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 3-1.

A magyar–román határ L szakaszának szelvénye a magyar–csehszlovák–román hármashatárral, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 2-2/126.

A magyar–csehszlovák–román hármashatár leírása, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 4-1 „L”

A magyar–csehszlovák–román hármashatár a magyar–csehszlovák határtérképen, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 11-27-28-2-9.

A magyar–csehszlovák–román hármashatár leírása, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 4. No. 5. 27–28.

A Csengernél található L73 jelű határkő fényképe, 2006

Forrás: www.szatmarialma.hu

A magyar-román határ L szakaszának szelvénye az L73 határjellel, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 2-2/115.)

A magyar-román határ L73 határjelének leírása, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 4-1 „L”.

A magyar–jugoszláv határ térképei különböző méretarányú (1:100–1:7200) határkitűzési vázlatok, amelyeket az Államnyomda és az Állami Térképészeti Intézet sokszorosított. A vázlatokon szereplő jelkulcs kilenc jelet tartalmaz: határdomb facölöppel, határdomb számozott határkővel, kijelölt határvonal (államhatár), járás-, birtok- és községhatár, valamint út, vasút és árok. Külön megjegyzésben szerepel, hogy a meglévő határdombokat feketével, az újonnan emelteket vörössel különböztetik meg. Mindegyik lapon található egy 1:25 000 méretarányú melléktérkép a III. katonai felmérés alapján, továbbá minden lapról készült háromszögelési vázlat is.

A magyar–jugoszláv–román hármashatár fényképe, 2014

Forrás: http://csodautak.blogspot.com/2014/05/hatarko-triplex-2014.html

A magyar–jugoszláv határ F szakaszának vázlata az F242 határjeltől a magyar–jugoszláv–román hármashatárig, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 1. No. 6-2/12.

A magyar–jugoszláv határ F szakaszának részletes leírása, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 2. (6.)

A magyar–jugoszláv–román hármashatár rajza a határokmányokban, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 3-1.

A magyar–román határ A szakaszának térképe a magyar–jugoszláv–román hármashatártól kezdődően, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. -No. 2-2/1.

A magyar–román határ A szakaszának leírása, 1925

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 2. Fasc. 1. No. 4 „A”.

A magyar-osztrák határvonalról a bécsi térképészeti intézet (Kartographisches, korábban Militärgeographisches Institut) egy 1:200 000 és egy 1:75 000 méretarányú térképet sokszorosított. A 1:25 000 méretarányú térkép a magyar Térképészeti Intézet munkája, míg az 1:2880 méretarányú 180 szelvényt szintén a bécsi térképészeti intézetben nyomtatták. A részletes határleírást három nyelven (francia, magyar, német) külön füzetekben adták közre.

A magyar–osztrák–jugoszláv hármashatár fényképe, 2013

Forrás: muemlekem.hu

A magyar–jugoszláv határ A szakaszának vázlata az A1 határjeltől (magyar–osztrák–jugoszláv hármashatár) az A31 határjelig, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 1. No. 1-2/1/2.

A magyar–jugoszláv határ A szakaszának háromszögelési vázlata (részlet), 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 1. No. 1-2/1/2.

A magyar–jugoszláv határ A szakaszának leírása az A1 határjeltől (magyar–osztrák–jugoszláv hármashatár) az A120 határjelig, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 1. No. 2-2.

A magyar–osztrák határ C szakaszának részlete a magyar–osztrák–jugoszláv hármashatárral, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 3. Fasc. 1. No. 11-C65.

A magyar–osztrák határ C szakaszának leírása a magyar–osztrák–jugoszláv hármashatárral, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 3. Fasc. 1. No. 7. C/VI.

A határokmányok 1924 és 1927 között kerültek az Országos Levéltár őrizetébe. 1924-ben a Határmegállapító Központ a magyar–jugoszláv határ hiteles és másolati példányait adta át, 1926-ban pedig egy javított példányt. 1925-ben a Magyar–Román Határmegállapító Bizottságtól vettük át a magyar–román határ másolati dokumentumait, illetve 1926-ban a hiteles példányokat a Határmegállapító Központtól. 1926-ban a levéltár teljes sorozatot kapott a hitelesített magyar–osztrák határokmányokból a Határmegállapító Központtól, valamint 1926 és 1927 folyamán a csehszlovák–magyar határmegállapítás okmányai kerültek be a levéltár őrizetébe, ahol ezek a források eredetiben kutathatók.

A magyar–jugoszláv határ iratainak és térképeinek elosztója, 1924

Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek, Regnicolaris levéltár térképei (S 15), Lad. VV 1. Fasc. 2. No. 10.

Jelen cikk a Nemzeti Összetartozás Éve program keretében készült, a tanulmányhoz szükséges kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból (K 132723) valósult meg.

Iratfotók: Samu Péter (MNL)

Irodalom:

1921. évi XXXIII. törvénycikk az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100033.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3D1921

Suba János: Az Állami Földmérés szerepe a trianoni határok kijelölésében, kitűzésében. A magyar–csehszlovák határszakasz. Catastrum, 4. (2017) 3:29–41.

Suba János: Az Állami Földmérés szerepe a trianoni határok kijelölésében, kitűzésében. A magyar–román határszakasz. Catastrum, 4. (2017) 4:55–64.

Suba János: Az Állami Földmérés szerepe a trianoni határok kijelölésében, kitűzésében. A magyar–jugoszláv határszakasz. Catastrum, 5. (2018) 1:26–40.

Suba János: Az Állami Földmérés szerepe a trianoni határok kijelölésében, kitűzésében. A magyar–osztrák határszakasz. Catastrum, 5. (2018) 2:39–57.

Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925. In: Pásztor Cecília (szerk.): Ahol a határ elválaszt. Trianon és következményei, a határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925. Balassagyarmat-Várpalota, 2002

Suba János: Magyarország trianoni határának térképei, 1920–1925. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 8. (2005) 137–157.

Suba János: Magyarország trianoni határainak kitűzése. Rubicon, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/magyarorszag_trianoni_hatarainak_kituzese/

Suba János: A Trianoni hármashatárok kijelölése. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 4. (2009) 3-4:276-281.