Telt házas volt a Levéltári Délutánok sorozat legutóbbi előadása

Szeptember 10-én indult a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös, Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozata. Az a cél, hogy az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó kiállításon megtekinthető írott történeti forrásokon keresztül minél többen ismerhessék meg ezeket a dokumentumokat és az azokkal kapcsolatos történelmi eseményeket, időszakokat. A szervezők arra törekszenek, hogy mindenki számára személyes közelségbe kerüljön a múlt, és egyben felhívják az érdeklődők figyelmét a történész-levéltáros szakma különlegességére és sajátosságára.

A titokzatos Aranybulla

A sorozatunk legutóbbi előadásán Rácz György főlevéltáros, az MNL tudományos igazgató-helyettese tartott képekkel gazdagon illusztrált előadást az Aranybulláról, amely az állandó kiállításnak is része. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a tárlaton szereplő 1221-es aranypecsétes oklevél valójában nem a nagybetűs Aranybulla, hanem II. András király Tota asszony számára kiadott privilégiuma, amely a Parlamenti Múzeumban található rekonstrukciónak is alapjául szolgált 2014-ben. Az előadó kiemelte, hogy az 1222-es Aranybulla hét példányából egy sem maradt meg, de későbbi átírásokból ismerjük a szövegét és II. András aranypecsétjéből is maradt fenn néhány példány, így megközelítően úgy nézhetett ki, mint a Tota-oklevél. Az Aranybulla 1351-es átiratából és megerősítéséből ugyanakkor hét példány található a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, amelyeket a Diplomatikai Levéltár adatbázisban az interneten keresztül bárki megtekinthet. Rácz György részletesen ismertette az Aranybulla keletkezésének történetét, hangsúlyozva azt, hogy a források korlátozott volta miatt a kiadás pontos okát és körülményeit nem tudjuk megállapítani. Emellett utalt az Aranybulla utótörténetére is, ami különleges és egyedülálló a magyar történelemben.
 

Különleges szerep

Az előadó hangsúlyozta, hogy a jogtörténészek értékelése ellenére a történettudományi kutatások alapján nem állapítható meg az, hogy az oklevél az alkotmányozás történetének korai dokumentuma lenne, annak ellenére, hogy az úgynevezett ellenállási záradékra hivatkozva sokan ezt feltételezik. Az oklevél kiadásának időszakában az uralkodó ugyanis régi családi-politikai konfliktust kívánt rendezni a saját, valamint bátyja és elődje, Imre király régi hívei közötti vitában. A király ellenzéke ugyanis a korábban már királlyá koronázott elsőszülöttel, Béla királyfival hamar megtalálta a kapcsolatot és így az oklevél ebben a dinasztikus kontextusban értelmezhető.

E mellett az előadó beszélt az Aranybulla utótörténetéről, az emlékezetpolitikában betöltött különleges szerepéről. Bocskai István mozgalma például felfedezte és a maga javára értelmezte az ellenállási záradékot. Fontos kiemelni, hogy ez utóbbi eseménysorozattal kapcsolatos bécsi békéről Pálffy Géza történész tart majd előadást november 19-én, szintén a Levéltári Délutánokon.
 

Folytatódik a sorozat

Rácz György főlevéltáros bemutatta az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár és a Moravcsik Gyula Intézet által készített díszdobozt, nagyon jó minőségű, igényes oklevél-másolatokkal és az Aranybulla történetét a legújabb kutatások ismeretében értékelő tanulmánykötettel. Hangsúlyozta Zsoldos Attila történész, akadémikus legújabb kutatásait, amelyek alapjaiban változtatták meg ismereteinket ennek a különleges és egyedülálló oklevélnek Karácsonyi János által 1899-ben publikált keletkezési körülményeiről. Szólt továbbá az emlékév óta megjelent friss publikációkról is, például Bácsatyai Dániel tanulmányáról, amely tovább finomította tudásunkat a király és fia közötti konfliktus tárgyát illetően. András király 1222 elején ugyanis második feleségének, Jolántának adta a pozsonyi ispánságot, ami sértette a trónörökös és a mögötte álló ellenzéki főurak érdekeit. Ez az eseménysor is közrejátsztott az Aranybulla kiadásában.

Az előadás végén a közönség kérdéseket tett fel a téma kapcsán, és ez alapján tartalmas beszélgetés alakult ki Rácz György és a program vendégei között. Az előadó felhívta a figyelmet a tárlaton szereplő másik aranypecsétes dokumentumra, Mária Terézia 1765. november 2-ai oklevelére, amely Erdély nagyfejedelemségi rangra emeléséről szól. Erről is lesz előadás a Levéltéri Délutánok programsorozatban, 2025 első félévében.

A sorozat addig is folytatódik, legközelebb október 22-én, kedden Pálosfalvi Tamás, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Mátyás király 1464-es koronázási törvényéről ad majd elő.  A programra ezen a linken keresztül lehet regisztrálni.

Rácz György főlevéltáros előadását teljes terjedelmében itt tekinthetik meg: