Jelenlegi hely
Tárlatvezetésen jártak a levéltárosok a Dreher Sörmúzeumban
Látogatást tettek a napokban Kőbányán, az 1979 óta működő és a Dreher Sörgyárak Zrt. által fenntartott Dreher Söripari Emléktárban – közismertebb nevén Dreher Sörmúzeumban – a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztály munkatársai A látogatás egyik apropóját az a kevésbé ismert tény adta, hogy az 1860-as évek közepétől az osztály őrizetében találhatók a hazai sörgyártással kapcsolatos vállalati levéltári források, többek között a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt., a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. vagy a szocialista kori Kőbányai Sörgyár iratai. Fontos megemlíteni, hogy mindkét intézmény őrizetében megtalálhatók az egymás érdeklődésére számot tartó források, legyen szó az iparág bármely vállalatáról, különösen akkor, amikor szemtanúi lehetünk a hazai sörfogyasztás története iránti érdeklődés erősödésének.
Tárlatvezetés kóstolással
A vendégtérben Katona Csaba, az MNL kommunikációs referense, a Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály munkatársa köszöntette a látogatókat. Ismertette a jelenlévőkkel, hogy egykoron Kőbánya területén szőlőtermelés zajlott, amelyre napjainkban a gyártól néhány utcára található csősztorony is emlékeztet. Emellett említést tett a korábban a környéken működő, ma már nem létező többi sörgyárról is.
Az előadást és a videóbemutatót követően a Dreher Sörmúzeum házigazdája, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Török Róbert kalauzolta a látogatókat a kiállítótermekben. Az osztály munkatársai a tárlatvezetésen megismerkedhettek a „sörkirály”, idősebb Dreher Antallal és a leszármazottjainak életével, miközben kóstolással megismerhették a malátamagvak egyedi ízvilágát, és gyönyörködhettek a gyárterület makettjében is. A tárlatvezetésen a kollégák hallhattak a Dreher háromszög védjegyének eredetéről, megismerhették a különféle palackozási és csomagolási technikákat, illetve eszközöket, üvegeket, dobozokat és hordókat. Nem utolsósorban pedig ízelítőt kaphattak a sörrel való koccintás történetéről, és azokról az osztrák üvegpoharakról, amelyeket nem szívesen szerettek volna összetörni…
Kik is a léhűtők?
Az üzemi területen tett látogatás során a gyártörténet megannyi jellegzetességét meg lehetett szemlélni, mint például a volt gyári tehervonat nyomvonalát vagy a gyár főépítészének aprócska csodáját az egyik háztetőn. Az üzemi területen található tablók és az igazgató által érdekfeszítően elmesélt történetek beavatták a látogatókat a sörkészítés folyamatának apró rejtelmeibe, és gazdagodhatott tudásuk a léhűtő fogalmával is. Erről tudni érdemes, hogy a sörgyártás folyamatában az erjesztés előtt felfőzik a malátát. A maláta főzését követően a levet le kell hűteni, mivel a sörélesztő gombák elpusztulnának a forró anyagban. A maláta leves hűtéséhez alkalmazták a léhűtőket, akiknek az volt a dolguk, hogy a forró egyveleget a megfelelő hőfokra hűtsék.
Kóstolás kötetlen beszélgetéssel
Az izgalmas programok után a Gazdasági Levéltári Osztály munkatársai a stílusosan kialakított pubban csillapíthatták szomjukat frissen csapolt ipa, világos és barnasörrel vagy a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő különféle ízesítésű alkoholmentes sörökkel. Továbbá kötetlen beszélgetést folytattak a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről a múzeum vezetésével.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges